Budapest;feloszlatás;Fővárosi Közgyűlés;Magyar György;fővárosi kormányhivatal;Sára Botond;

A Főváro­si Közgyűlés frakcióin múlik, hogy ők döntenek vagy a főispánra hagyják

- Feloszlatható a Fővárosi Közgyűlés, ha a fideszes T. Ház úgy dönt

„A Fővárosi Közgyűlés feloszlatása elvileg nem kizárt, de hosszas folyamat előzi meg” – mondta Magyar György a Népszava kérdésére.

Mint az ügyvéd elmondta: az önkormányzati törvény szerint a közgyűlésnek valóban az alakuló vagy az azt követő ülésen kell megalkotnia vagy felülvizsgálnia szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, bizottságokat alakítani, valamint helyettes(eke)t választani. Ez eddig csak részben teljesült, hiszen vannak bizottságok és az szmsz kis mértékű módosítása is megtörtént, (bár az szmsz Tisza által követelt teljes felülvizsgálatáról aligha beszélhetünk), helyettes viszont továbbra sincs, így jogellenes állapot alakult ki. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nemrég arról beszélt, a kialakult politikai patthelyzetet miatt Budapest már a nyárra eljuthat odáig, hogy az Országgyűlés feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést és új választásokat írnak ki.)

A fővárosi kormányhivatal először a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelőjeként felhívással élhet, ezt Sára Botond már meg is tette, majd bírósági eljárás indítását kezdeményezheti a hiányzó döntések pótlása érdekében. Ha a közgyűlés a bíróság mulasztást megállapító döntésében meghatározott időpontig nem pótolja a mulasztást,

tehát nem választ helyettest, akkor a bíróság a kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges rendeletet a főváros nevében a főispán alkossa meg. Így végső soron Sára jelölhetné ki Karácsony helyettesét a közgyűlés választott tagjai közül.

Kevés kétség lehet afelől, hogy jelölt a Fidesz-frakcióból kerülne ki. Sára választása nagy valószínűséggel Szentkirályi Alexandrára esne, aki Tarlós István idején szintén beöltötte már ezt a posztot és az idei önkormányzati választáson kormánypárti jelöltként indult a főpolgármesteri címért, de a voksolás előtt visszalépett.

Magyar György Karácsony személyes érintettségével kapcsolatban azon az állásponton van, hogy a testület felelőssége, ha nem jutnak egyezségre a törvényben előírt szervezeti és személyi kérdésekről. A fővárosi közgyűlés frakcióinak kell mérlegelniük: „a Sára Botond vezette kormányhivatalra bízzák a döntést, vagy mérlegelik, nem szerencsésebb-e „házon belül” kompromisszumos megoldást keresni”.

Magyar arra a kérdésre, hogy a kívülről kinevezett főpolgármester-helyettes megfosztható-e jogköreitől, súlytalan bábbá tehető-e, azt válaszolta,

hogy a hatáskörök megosztását szintén az szmsz írja körül, ha ezt is Sára Botond írja, akkor ez is a kormányhivataltól függ majd. 

Az ügyvéd szerint ezt a helyzetet el kellene kerülni.

A fővárosi kormányhivatal a bírósági eljárás mellett javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, aki jelenleg Navracsics Tibor, hogy kezdeményezze a kormánynál az alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását. Megfelelő részletszabályok hiányában eléggé esetleges, hogy mikor juthat el eddig a a kormányhivatal. De ha megtörténik,

akkor az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. 

Erre eddig nem sok példa volt – magyarázta az ügyvéd -, de ilyen lépésre adhat okot, ha a helyi képviselő-testület tartósan nem működik, s a képviselők és a polgármester között kialakult tartós bizalmatlanság, együttműködés készség teljes hiánya miatt az önkormányzat működőképességének helyreállítására nincs esély. Ahogy ez történt például Foktő község esetében.

Bár Magyar György nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, azt azért elmondta, hogy hasonló helyzet Budapesten is előállhat. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy – idézve az AB elvi véleményét – a fővárosról kimondható legyen: tartósan nem működik és működőképességének helyreállítása nem várható. Az már politikai kérdés, hogy a fővárosban mi lehet a közgyűlési frakciók érdeke: kompromisszumos működés vagy új választás kikényszerítése. Ez utóbbira jövő nyárig – a bonyolult eljárásrendre is figyelemmel – kevés az esély.

Játszhatnak a határidőkkel is

A Népszavának adott minapi interjújában Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, az országos választások előtt egy évvel már nem lehet időközit kiírni. Magyar György szerint ez pontatlan. A választási eljárási törvény ugyanis azt mondja ki, hogy az országgyűlési választásokat megelőző év április elseje után a parlamenti helyekre nem írható ki időközi voksolás, Budapesten attól még jövőre újraválasztható a közgyűlés és a főpolgármester is.

A sportakadémiák 32,5, a klubok és szövetségek 34 milliárd forint támogatásból gazdálkodhatnak 2025-ben.