Több mint tíz évig nem tudhattuk pontosan, mely országokban élnek a levélben szavazó magyar állampolgárok, ám immár tényleges lakóhely szerint is közli a névjegyzéki adatokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) – jelezte a Political Capital, mely korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) társaságában tett közérdekű bejelentést az ügyben.
Az erről szóló közlemény felidézi, a külhoni magyar állampolgárok regisztrációjára vonatkozó adatokat az NVI korábban csak értesítési cím szerinti bontásban közölte, márpedig e-mail címen keresztül is lehet kapcsolatot tartani az irodával. Érthető okokból elég sokan ezt az opciót választják – így viszont nem volt átlátható, hogy adott országban hány fő szerepel a névjegyzékben, ami közbizalmi és statisztikai szempontból is fontos adat. Nem mellesleg – állapítja meg a Political Capital – a külhoni szavazatok származási országával kapcsolatban eddig bárki bármilyen számot bedobhatott, mivel nem álltak rendelkezésre a tényleges, naprakész adatok.
A Political Capital és a TASZ javaslatát követően
az NVI már nemcsak értesítési cím, hanem a tényleges lakóhely szerint is közli az adatokat.
A közlemény kiemeli, amíg kizárólag az értesítési cím szerinti adatok álltak rendelkezésre, hamis következtetéseket lehetett levonni az adatokból. „Úgy tűnhetett például, hogy a romániai magyarok közül csak mintegy 193 ezren regisztráltak, a szerbiaiak közül pedig kevesebb mint 68 ezren. Azzal viszont, hogy ma már a lakóhely szerinti adatokat is publikálják, láthatjuk, hogy valójában 287, illetve 83 ezren regisztráltak ebből a két országból, legalábbis 2024. december 3-áig. A különbséget az magyarázza, hogy mintegy 139 ezer fő adott meg emailes értesítési címet, akiknek jelentős része – most már biztosan tudjuk – erdélyi-partiumi vagy vajdasági magyar” – írja a Political Capital.
