Dél-Korea;bocsánatkérés;szükségállapot;Jun Szogjol;

Jun Szogjol dél-koreai elnök

- Bocsánatot kért a dél-koreai elnök, amiért a hét elején szükségállapotot hirdetett

Jun Szogjol közölte, a történtekkel kapcsolatban minden jogi vagy politikai felelősséget vállal, és a pártjára bízza az ország stabilizálásának ügyét.

Három nap után bocsánatot kért Jun Szogjol dél-koreai elnök azért, mert a hét elején néhány órára szükségállapot hirdetett, és leszögezte, hogy nem lesz több ilyen intézkedés – írja a BBC.

Jun Szogjol hozzátette, a történtekkel kapcsolatban minden jogi vagy politikai felelősséget vállal, és közölte, hogy a pártjára bízza az ország stabilizálásának ügyét. A BBC megjegyzi, a dél-koreai elnök a szükségállapot kihirdetése óta először szólalt meg, és – szemben az előzetes feltételezésekkel – nem jelentette be a lemondását.

„Nagyon sajnálom, és őszintén bocsánatot szeretnék kérni azoktól az emberektől, akiket megrázkódtatás ért”

– fogalmazott televíziós beszédében Jun Szogjol. Azt állította, intézkedése az állami ügyekért felelős legfőbb döntéshozóként érzett, végső kétségbeeséséből fakadt. Az ellenzék azonban úgy véli, Jun Szogjol azért hirdetett szükségállapotot, hogy kibújjon az ellene és a családja ellen folyó nyomozás alól.

Az ellenzék szombatra kezdeményezett szavazást az elnök elmozdítását célzó indítványról. Ahhoz, hogy a beadványt kétharmados többséggel elfogadják a 300 fős parlamentben, Jun Szogjol pártjának tagjai közül legalább nyolc embernek igennel kell szavaznia. 

Mint arról beszámoltunk, Jun Szogjol helyi idő szerint kedd este egy élőben közvetített tévéműsorban rendkívüli szükségállapotot és katonai jogrendet hirdetett, arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát bénító, általa „szégyentelenül Észak-Korea-pártinak” titulált erőket. Döntése mögött belpolitikai okok is állhattak, ugyanis az államfő nem tudja a javaslatait átvinni a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék miatt.

Az elnök és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki, miután utóbbi fel akarja menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasítja a kormányzat által beterjesztett költségvetési tervezetet is. Bár a hadsereg a bejelentés után betiltott minden politikai tevékenységet, az elnöki döntés ellen a kormányzó Demokrata Párt és az ellenzék egy emberként lázadt fel, az ellenzék vezetője összehívta a parlamentet, ahol a 300-ból 190, vagyis az összes jelenlévő képviselő megszavazta katonai jogrend eltörlését. Amíg a törvényhozás épülete előtt a tüntetők nekifeszültek a kivezényelt rohamrendőröknek, bent parlamenti képviselők bútorokkal torlaszolták el a bejáratot, megakadályozandó, hogy katonai egységek vegyék át az irányítást az ország politikai élete felett.

A gyanúsítottról egy belvárosi hostelben, a recepción elhelyezett kamera segítségével felvétel is készült, melyen nem visel maszkot.