Péntekről szombatra virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj – közölte az MTI-vel hétfőn a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Évente számos meteorzáport lehet megfigyelni a Földről, amelyek közül három emelkedik ki:
augusztusban a Perseidák,
januárban a a Kvadrantidák,
decemberben a Geminidák meteorraj okoz látványos csillaghullást.
A Geminidák nevüket onnan kapták, hogy a hullócsillagok mintha a Gemini, vagyis az Ikrek csillagkép irányából futnának végig az égen.
A jelenség egész éjszaka megfigyelhető lesz,
a késő esti óráktól kezdve nő a meteorszám, és éjféltől hajnalig tetőzik. Ideális esetben óránként 150 hullócsillagot is produkál a raj, azonban a telő hold fénye miatt ezen az éjszakán valamennyivel kevesebb lesz látható.
A jelenség megfigyeléséhez érdemes olyan helyet keresni, amely távol esik a városi fényektől. A közlemény szerint Budapesten erre alkalmas helyszín lehet például a Hármashatár-hegy vagy a Normafa.
Egy hét a csillagok alattA hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek kozmikus sebességgel, akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Földdel találkozva a felső légkörben ionizálják a részecskéket, és hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre. Ezt látjuk mi hullócsillagként. Bár szórványos meteorok mindig láthatók, az év egyes napjain azonban a Föld üstökösök pályáján kipöfékelt porfelhőkkel találkozik, amelyek látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük augusztusban a Perseidák.
A csillagászok közleménye szerint
a Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak.
A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, amely egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorrajt.
A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője szélsőségesen felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok és por elhagyhatják a felszínt, porcsóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Geminidák érkezésére külön eseménnyel készül, amelyre az intézmény honlapján lehet jelentkezni. A jelenségről és megfigyeléséről részletes ismertető olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló blogbejegyzésében.
Csillagzápor – A Geminidák ma este produkálják a leglátványosabb műsort