2023 júliusától – az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében 35 éven át – a Mol által alapított Mohu Zrt. a kommunális hulladékkezelés magyarországi integrátora. A Mohu térségi koordinátorokon keresztül tart kapcsolatot a helyi hulladékkezelő cégekkel. Utóbbiak – amelyek a hulladékszállítás és -szelektálás dolgát valójában elvégzik – alaposan meglepődtek, amikor novemberben megkapták a koordinátorok jövő évi árajánlatát, ugyanis az ideinél minimum tíz százalékkal kevesebbet kapnak a munkájukért.
Információink szerint a cégek háromnegyede – fogcsikorgatva ugyan, de – elfogadta az ajánlatot. Igaz, ha nem teszik, a koordinátor más vállalkozást bíz meg a feladattal.
Az nyomott átvételi ár ellen nyíltan szinte csak a dél-dunántúli városok vezetői lázadtak fel, attól tartva, hogy: sok év alatt felépített, korszerűen felszerelt, jól működő, gazdaságilag stabil cégeik tönkremehetnek. Először és leghatározottabban Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert szólalt fel az önkormányzat „megzsarolása” ellen. Lengyel november végén a Facebook-oldalán azt a véleményét osztotta meg olvasóival, hogy szándékosan tönkre akarják tenni a Balaton-parti város tulajdonában lévő hulladékkezelőt, a Siokom NKft.-t. A polgármester szerint a cél az, hogy egy „kebelbeli” cégre bízzák a hulladékszállítást, mondván:
azok olcsóbban dolgoznak, ám ha megszerzik ezt a piacot (is), akkor később kedvükre emelhetik az árat.
Ezt az „ócska színjátékot” szerette volna megakadályozni Siófok első embere a posztjával, s azt várta, hogy a siófokiak a környező települések a zászlaja alá állnak. „Vagy kiállunk magunkért, vagy megint lehúznak bennünket a WC-n” – figyelmeztette követőit Lengyel Róbert.
A siófoki polgármester úgy tudja, számos somogyi településen le akarnak számolni az önkormányzati tulajdonú szemetes cégekkelAz ügyben véleményt nyilvánított Witzmann Mihály, a térség fideszes parlamenti képviselője is, aki – meglepő módon – Lengyelt erősítette. „A szolgáltatóváltás gondolatával nem értek egyet, nem támogatom!... A térségi hulladékgyűjtési szolgáltatás biztonsága érdekében mindent megteszek, hogy a jelenlegi rendszer fennmaradjon” – írta saját Facebook-oldalán a kormánypárti politikus.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt két hétben sikerült-e megegyezni a Siókomnak és a térségi koordinátornak, a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nkft.-vel (KHG). Kerestük a siófoki városházát az ügyben, ott azt válaszolták:
„Jelentős fejlemény nem történt a múlt hét óta, várjuk a KHG válaszát”.
Próbáltuk beszélni Witzmann Mihállyal is, hogy megkérdezzük: mit tudott tenni a siófoki cégért, ám ő azt üzente, hogy a Facebookon írtaknál többet nem kíván mondani.
Természetes a KHG-t is szerettük volna szóra bírni az ügyben, megtudni tőlük, hogy milyen gazdasági számítások indokolják a nyomott és az inflációs hatásról tudomást nem vevő árajánlatot, s bár a sajtókapcsolatokért felelős munkatárs visszahívást ígért, ez nem történt meg.
Amúgy Witzmann Mihály a posztjában nemcsak a Siókomot vette védelmébe, hanem a Pelso-Kom Kft.-t is. A lengyeltóti cég 56 település 65 ezer – nyáron 110 ezer – lakójának a hulladékát gyűjti. A kft. ügyvezetője Kiss-Feil Zsuzsanna elmondta, hogy ők azóta elfogadták a KHG ajánlatát,
noha a hulladékszállításért 10, a zöldhulladékért pedig 30(!) százalékkal kevesebbet fizet a koordinátor jövőre, mint idén.
Vagyis a 80 embert foglalkoztató, 1,2 milliárd árbevételt elérő cég is visszautasíthatatlannak vélte a KHG ajánlatát. Az ügyvezető bízik abban, hogy a Pelso-Kom képes lesz nullás eredményt produkálni jövőre, ám félő, hogy ehhez fel kell éljék pénzügyi tartalékaikat.
Nagykanizsán viszont nem fogadták el a KHG ajánlatát. Itt és 111, környékbeli településen a nagykanizsai önkormányzat tulajdonában álló Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi a hulladékszállítással és -kezeléssel kapcsolatos feladatokat. Horváth Jácint, a dél-zalai város ellenzéki polgármestere elmondta, hogy a Mohu már 2024-ben is kevesebbet volt hajlandó fizetni a hulladék szállításért, mint 2023-ban, a jövő évre adott ajánlat viszont a mostaninál is sokkal alacsonyabb.
– A vegyeshulladék-szállításért például 20 százalékkal kevesebbet fizetnének
– mondta a polgármester. – Próbáltunk tárgyalni a régiós koordinátorral, a kaposvári céggel, az utolsó ajánlatuk azonban bő tíz százalékos árcsökkenésről szólt. Ezt elutasították – mi legalább ugyanekkora emelést szeretnénk, hiszen a költségek folyamatosan növekednek –, ám azóta érdemben nem tárgyal a Mohu sem velem, sem a céggel. Viszont kaptunk egy levelet, melyben leírták: januártól a területünkön a kaposvári cég veszi át a szolgáltatást.
A polgármester hozzátette, fogalma sincs, a kaposváriak rendelkeznek-e megfelelő gépparkkal a feladathoz, munkásaik viszont bizonyosan nincsenek, máskülönben nem szerveztek volna toborzót a kanizsai cégnél, s nem röplapoztak volna a városban.
– A dolgozóktól tudjuk, hogy rosszabb ajánlatot kaptak a kaposváriaktól, mint a mostani feltételeik – árulta el a polgármester.
– Ráadásul autóval rendelkezőket keresnek, ami azt jelenti, hogy a cég szolgáltatási területére bárhová kivezényelhetik őket, ez akár napi több százkilométeres ingázást is jelenthet. Eddig senkit sem tudtak átcsábítani.
Vagyis bizonytalan, hogy miképp működik majd januártól Nagykanizsán a hulladék elszállítása, tette hozzá Horváth Jácint.
Hasonló a helyzet Baranyában is. A 319 település 420 ezer lakójának hulladékát elfuvarozó és kezelő pécsi Dél-Kom NKft. is 10 százalékkal alacsonyabb árajánlatot kapott a KHG-tól, s a baranyai megyeszékhely tulajdonában lévő cég eddig nem írta alá kontraktust. Bíró Péter, a Dél-Kom ügyvezetője csak annyit mondott, hogy tárgyalnak még. Péterffy Attila, Pécs ellenzéki összefogással megválasztott polgármestere viszont nem titkolta, hogy ő tiltotta meg az aláírást,
mert ha az megtörténne, akkor a 10 milliárdos árbevételű Dél-Kom egyből 250 milliót vesztene, s ez akár veszteségbe sodorhatná a városi céget, hisz számítani kell arra is, hogy az infláció jelentősen emeli a kft. működési költségeit
– ezért a Dél-Kom eleve árat szeretett volna emelni. Pécs-Baranyában egyébként nem próbált a KHG ellencéget csatasorba állítani, legalább is oly módon nem, hogy átcsalja a Dél-Kom dolgozóit önmagához.
Tegyük hozzá, hogy a Dél-Kom, ha elvesztené a szállítás jogát, akkor se állna le, hisz a kft. hulladékválogatással foglalkozó telephelyeinek van szerződése a Mohuval 2025 végéig, s az adna elegendő munkát a cégnek a redukált fennmaradáshoz, ám a szállítással foglalkozó 200 ember munkavállalói sorsa kérdésessé válna. Attól se kell tartani, hogy a szerződés meghiúsulása esetén utcán maradna a szemét, hisz ez esetben a katasztrófavédelem gondoskodik a hulladék elszállításáról. Vélhetően, a pécsi cég dolgozóinak és gépeinek kivezénylésével. (A szerződés meghiúsulása esetén ugyanez történne Siófokon és Nagykanizsán is.) Ez a megoldás azonban – a rendkívüli helyzetek ismerői szerint – lényegesen többe kerülne, mint a mostani. Igaz, nem közvetlenül a fogyasztóknak, hisz őket nem lehet sújtani azért, hogy cégek meddő vitája miatt a szolgáltatás költségei megdrágultak.
A drágulást azonban – közvetetten – az adófizetőkön „hajtanák be”.
Az előbbiekből adódó kérdés: ha a hulladékszállító cégek a 2025-ös árat irreálisan alacsonynak tartják, s úgy vélik, hogy a Mohu vagy az őt képviselő koordinátor visszaél erőfölényével, akkor miért nem fordulnak a versenyhivatalhoz és a bírósághoz? Erre az általunk megkérdezett jogászok ezt mondták: ha a piacról kiszorított cégek bizonyítani tudják igazukat, kártérítést nyerhetnek ugyan, ám mire az ítélet megszületik, valószínűleg már felszámolják őket, s aki megszerezte a piacukat, az lesz valójában nyert helyzetben.
A Mohu által falhoz szorított cégek gazdáinak szavaiban a bizakodás keveredik a reménytelenséggel. Horváth Jácint így fogalmazott:
– Az egyetlen remény, hogy tavaly is az utolsó pillanatban, karácsony után kötöttük meg a szerződést – mondta Nagykanizsa polgármestere. – Talán az idén is sikerül megegyezésre jutnunk. Ám eddig hiába dolgoztunk ki három, kompromisszumos javaslatot, és küldtük el a kaposvári koordinátornak, nem látjuk a Mohun, hogy meg akarnának egyezni. Sokkal inkább azt érezzük, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik, ki akarnak golyózni minket az alacsony árakkal.
Ilyenkor felmerül az emberben, talán egy NER-es cég készül a piacra, persze majd más kondíciókkal.
