Először is: igyunk bort, de ne sokat. Mérsékkel! – mondta Molnár őrmester a kalocsai laktanyában, ha nagy ritkán kimenőhöz jutottam, mert jól tudta, hogy semmi jóra nem számíthat. És lőn. Ott, a forradalmi ezredben láttam először igazi alkeszt, Bleszák százados elvtársat, aki egy egész üveg páleszt betolt egy-két délelőtti óra alatt, na az már valami vót. A mérsékkel lényege, hogy ne igyunk. Mármint csak néha, alkalmankint, ne mindennap, és csak két-három pohárral. A bor drog, és finom, ergo örömforrás. És nagyon fontos, hogy a gasztró függőváltozója legyen, úgy magában nem ajánlott olvasmány. Egy klasszik magyar karácsonyi ételsor pont kétszer olyan jó borral, mint nélküle, mert a bor felfényesíti és felhangosítja az ízeket, minden fogás után pár korty. A vacsi előtt ma már könnyű fehérbort szokás inni, fatojás koromban még egy kupica (stampó) pálesz járta, de a bor jobb, mert savasabb, és fokozza a farkaséhséget.
A villányi Szende pince 2023-as Irsaiját ajánljuk, 2200 Ft, tavaly a legjobb fehér bor lett az országoson, tartalmas és nem olyan egysíkú parfümbomba, mint általában az Irsaik. De lehet egy gyöngyöző is, például a Juhász Brothers Gyöngybora, könnyed és bubis, jó kis egri savakkal, 1390 Ft.
Jön a halászlé. Leves után negyven csepp, mondjuk egy 2021-es hajós-bajai cabernet franc Koch Csabától, nem bonyolult, szélesen gyümölcsös (fekete ribizli, meggy) izé, 1740 Ft-ért. Mármost itt kétfelé ágazhat az élet, vagyis az étel (tartalmas anagramma). Ha szerencsénk van, jöhet mondjuk egy pontypatkó, csakis olaszrizlinget adjunk fel mellé, például a Kamocsay Prémium 2021-es krémes, gyöngyvirágos-barackos-citrusos finomságot (2500 Ft).
Ekkor már vidámabban mosolygunk, álljunk meg egy pillanatra, vonjuk le a tanulságokat.
A jó bor könnyed, nem munka meginni, de nem egysíkú és üres: egyszerre könnyed és egyszerre tömör, tartalmas, koncentrált. Van egy ilyen brit varázsige, hogy a bort kóstolva a blicc-re kell figyelni: balance, length, intensity, concentration és complexity – magyarul kábé balansz, azaz egyensúly, hosszúság, intenzitás, koncentráltság és komplexitás, és tényleg, a jó bor egyszerre tömör és egyszerre könnyed. A kulcsszó az egyensúly: hogy a sav, az alkohol, az édesség, vörösöknél a csersav kerek egyensúlyban legyen, ne legyen üres a korty, azaz túl alacsony savú, de ne is legyen túl savas és savanyú és túl csersavas, ami összerántja az ember csőrét. A jó egyensúlyérzék és a jó pillanat megérzése a tehetséges borász ismérve.
Aki borvidéken él, mindig pozitív karakter, hisz’ minden évben átéli, ahogy a szélfútta szőlő aranyló vagy rubinszínű borrá változik át a két keze munkájának köszönhetően. A borvidékek ország-világ legszebb helyei, tessék lemászkálni a pincékbe. Ma már a borászat meglátogatása nem a maligánról szól: a kiránduló társaságok a komplex élményért mennek, aminek mindig része a lokális konyha, a helyi alapanyagokból építkező ételsor, a beszélgetés a borásszal és egymással, egy gyalogtúra a világszép dombokon (a szőlő és a dombok jegyesek), egy boldog este némi danolászással és ott-alvás, jó nagy séta-kirándulás másnap. A pincészetek igyekeznek ilyen csomagokat összerakni, mert a jó bor önmagában kevés, és nem is a legfontosabb, csak fénybe vonja az egészet, szóval tessék elmenni Etyektől Sopronig és Tokajtól Villányig mindenhova, mert a magyar bor már megint jó, mindenhol találhatni felejthetetlen tételeket, olyan ízekhez és illatokhoz jut az ember, amelyeket csak ott, helyben tud megkapni.
Well, ha a töltött káposzta irányába kanyarodik életünk fonala, akkor ajánlott olvasmány Demeter Zoltán 2023-as Birtokfurmintja, mondjuk ez 7700 forint, de karácsony van, és tényleg tökéletes bor: ásványos, barackos-sárgaalmás kert felől fújó szellő lengedez benne, tömör és sűrű, mégis kedves és kérek még-típusú furmint.
A végén és a végünkön járunk, csapassuk szét a sztorit egy jó kis Zwack-féle szilvás Unicummal, ez olyan 8 és fél rugó, de hát ebből tényleg két korty kell, több már nem is fér belénk, pedig egész idő alatt nem tévesztettük szem elől Molnár őrmester egy életre szóló maximáját: Mérsékkel! (Ne alkoholmentes bort igyunk. Lásd a szerzőtől a Borászati guminő című dolgozatot a Blikk 2024. március 7-i számában).
