- Kézenfekvő megoldás választási csalásra

„Nem tudok példát mondani arra, hogy egy demokratikus többpártrendszerben teljesen megsemmisítették volna egy országos választás eredményét. Romániában most ez történt” – rögzítette Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője. Szerinte az, hogy érvénytelenítettek egy amúgy szabadnak és demokratikusnak gondolt választást, precedenst teremthet az Európai Unió más tagállamai számára, és akár Magyarországon is hivatkozási alapként szolgálhat a jövőben.

Mint arról többször írtunk, a román elnökválasztás első fordulóját nagy meglepetésre (és megdöbbenésre) egy zavaros eszméket hirdető szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyerte. A román alkotmánybíróság az eredmény megsemmisítésekor arra hivatkozott, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz eljuttatott titkosszolgálati információk alapján egy külső – vélhetően állami – szereplő beavatkozott a választási folyamatba. Ez a bizonyos külső szereplő a jelentések szerint Oroszország volt.

Georgescu választási győzelmét egy rejtélyes, mintegy 25 ezer álprofilt tartalmazó hálózat segítette, amely a TikTok közösségi oldalon aktivizálódott. Bár Georgescu azt állította, hogy egyetlen fillért sem költött kampányra, a valóságban eurómilliók mentek el a támogatására. Ezzel az illegális kampányfinanszírozás gyanúja is beigazolódni látszik.

Tóka Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig az EU egyetlen szerve, intézménye sem ítélte el a román elnökválasztás megsemmisítéséről hozott döntést. Annak ellenére sem, hogy a politológus informálisan úgy értesült, az Európai Bizottság bürokratái körében, akik tartanak a lehetséges következményektől, komoly aggodalmat kelt az ügy. Már csak azért is, mert a román alkotmánybíróság eljárása több szempontból sem nevezhető elegánsnak.

A Vox Populi szerzője emlékeztetett arra, hogy az egyik román egyetem rektorától előzőleg beadvány érkezett, amely szintén a választás megismétlését szerette volna elérni. Az alkotmánybíróság ezt azzal utasította el, hogy az illető nem jogosult ilyen témában beadványt tenni, de a testület egyetlen szót sem szólt arról, hogy saját kezdeményezésére viszont foglalkozik a kérdéssel. Az alkotmánybíróság azt követően rendelt el új választást, hogy az újraszámlálás után egyszer már érvényesnek minősítette az első forduló eredményét – említett egy másik, közbizalmat gyengítő furcsaságot Tóka Gábor.

Bizonyos mértékig szükségszerű, hogy politikai döntés született. A jogi érveken túl azt is mérlegelni kellett, az alkotmányos rend szempontjából mi jelenti a nagyobb problémát: az, ha érvénytelenítik a választást, vagy az, ha engedik megtartani a második fordulót? Tóka Gábor szerint a román alkotmánybíróságnak kevésbé drasztikus eszközök is a rendelkezésére álltak volna. Ha az Európai Unió szó nélkül hagyja a történteket, akkor ezzel óhatatlanul azt üzeni, hogy a román példát más országokban is szabadon, legalábbis elnézendő módon követni lehet, akár parlamenti választás esetében is.

A román precedens nyomán – folytatta Tóka Gábor – mindenképpen számolni kell azzal a veszéllyel, hogy azok, akik meg akarják zavarni más országok választási rendjét, tudatosan illegális kampányfinanszírozóként lépnek fel a közösségi médiában. Elég lesz pénzt beletenni a TikTokon vagy egyéb platformon az egyik jelöltet promotáló anyagokba, ezeket nem politikai hirdetésként, hanem „életmód tartalomként” tálalni, aztán majd jöhet egy beadvány, amely a választási szabályok megsértésére hivatkozva az eredmény megsemmisítését kéri. Jelen állás szerint ez a módszer kézenfekvő megoldás a választási csalásra – jelentette ki.

– fogalmazott a politológus. Másfelől felidézte annak az ausztrál tanulmánynak a megállapításait, amely a választási rendszerek megzavarására tett online kísérleteket vizsgálta 2005 és 2020 között. A tanulmány mintegy negyven esetet elemzett, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek a beavatkozási kísérletek – amelyek szinte kivétel nélkül Oroszországhoz, Kínához, Iránhoz vagy Észak-Koreához kötődtek – eddig nem értek el átütő sikert.

Kérdésünkre, látja-e realitását annak, hogy 2026-ban a Fidesz, ha számára kedvezőtlenül alakul a választás, megpróbálkozik illegális kampánytevékenységre hivatkozva elérni az eredmény megsemmisítését, Tóka Gábor közölte: sok, ma még ismeretlen tényezőtől függ, hogy a kormánypártban lesz-e ilyen késztetés és „bevállalási” hajlandóság.

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője lapunknak nyilatkozva először a magyar választási jogorvoslati rendszer felépítését ismertette: választástípusonként eltérő bizottságok működnek, amelyek megállapítják az eredményt és elbírálják a jogorvoslati beadványokat.

Kifogás benyújtása, továbbá az eredmény megtámadása lehet az az út, ami elvezethet oda, hogy egy választás eredményét megsemmisítik és új választást rendelnek el – mondta Döbrentey Dániel. Ehhez az kell, hogy az erre irányuló beadvány levezesse, hol történt jogsértés, és bizonyítékokra is szükség van. Végül pedig szükség van az ok-okozati összefüggések bemutatására is: a szavazás megismételtetésére akkor kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemi befolyással volt, vagy lehetett. Ahogyan haladunk előre a folyamatban, a jogorvoslat lehetősége úgy szűkül: a választás eredménye elleni jogorvoslat során már csak a számlálás és a szavazatok összesítése során elkövetett szabálytalanságokra lehet hivatkozni.

Parlamenti választás esetén az NVB állapítja meg a pártok listás eredményét. Ezt a döntést akkor lehet megtámadni, ha az eredmény megállapítása során valamilyen hiba történt, például rosszul számolták ki, melyik párt hány mandátumot kaphat. Ha csalás vagy visszaélés merült fel, akkor azt a jogsértés elkövetésétől számított három napon belül lehet szóvá tenni, egyéni választókerületi szinten és országos szinten egyaránt. Utóbbi esetben csak akkor, ha országos kiterjedtségű volt a jogsértés.

Ezek vizsgálatakor minden állítást a kifogást benyújtónak kell alátámasztania, a választási bizottságok nem járnak el maguktól, nem kérhetnek újabb bizonyítékokat. Abból dolgoznak, amit letesznek eléjük, így akár megtörtént, de nem kellően bizonyított jogsértések is szankció nélkül maradhatnak, és sokszor maradnak is az irreálisan magas bizonyítási elvárások miatt.

Közvetlenül az alkotmánybírósághoz nem lehet fordulni hasonló ügyben, a magyar Alkotmánybíróság ugyanis – Romániától eltérően – hivatalból nem vizsgálhatja a választások tisztaságát. A magyar Alkotmánybíróság az utolsó lépcső lehet egy választási jogorvoslati eljárásban, és csak a bíróság által hozott döntés alkotmányosságát vizsgálhatja, azt is szűk körben.

A magyar választási rendszer erősen priorizálja azt az értéket, hogy a választásnak minél hamarabb legyen meg az eredménye, azaz az időszerűséget, ebből következnek a rövid jogorvoslati határidők. Ennyi idő alatt egy komplex, külső szereplő által vezényelt visszaélés tényállását, összefüggéseit, hatását feltárni és meggyőzően bemutatni nagy kihívás.

Összegezve: Döbrentey Dániel a mostani jogszabályi környezetben nehezen tud elképzelni Magyarországon olyan döntést, amelyet arra alapoznának, hogy külső befolyásolási kísérlet történt. Éppen ezért szerinte kicsi az esélye annak, hogy erre hivatkozva elrendeljék egy országos választás megismétlését.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Európai Unióra hárítja a felelősséget

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményben értékelte a „román választási botrány szuverenitásvédelmi tanulságait”. A hivatal – miközben kitért arra, hogy amennyiben valóban beavatkozási kísérlet történt a román belpolitikába, az nemcsak Romániát, hanem az európai szövetségi rendszer intézményeit is érinti – az Európai Unióra hárította a felelősséget. Hiszen idén februártól az EU felelős a közösségi platformokkal kapcsolatos szabályozásért és felügyeletért, az óriásplatformokkal és az online keresőprogramokkal összefüggő visszaélések vizsgálata az Európai Bizottság hatásköréhez tartozik.

„A tagállamok ebben a jól beazonosítható szuverenitásvédelmi kérdésben másodhegedűs, koordinátori szerepre vannak kárhoztatva” – kifogásolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely szerint a romániai választási botrány egyértelműen megmutatja az „uniós szintű szabályozás és felügyelet hiányosságait és működésképtelenségét”. Nem először fordul elő, hogy az EU „közvetlen önvédelmi hatáskört” von el a tagállamoktól, majd „nem képes szavatolni azok demokratikus biztonságát” – olvasható a közleményben.

Tóka Gábor az állításokra reagálva elmondta: ahogyan a környezetvédelem vagy például a bevándorlás ügyében, úgy a digitális biztonság megteremtése esetében is a kérdés megnyugtató rendezése meghaladja egy-egy tagállam lehetőségeit. Teljesen logikus törekvés az EU részéről, hogy – a szabályozást is beleértve – uniós szinten lépjen fel olyan területeken, ahol a közös cselekvés a leginkább hatékony. Azonban a Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontjával szemben ez nem azt jelenti, hogy uniós hatáskör lenne annak figyelése, milyen támadások érik az egyes tagállamok rendszerét. Az országoknak van saját rendőrsége és titkosszolgálata arra, hogy ezt az elemi feladatot elvégezzék. Tóka Gábor úgy látja, az idézett közlemény arról tanúskodik, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem érti, mit takar az a kifejezés, hogy szuverenitásvédelem.