Várhatóan élénk jogvita bontakozik majd ki – mondta a Népszavának Bárándy Péter, egykori igazságügyi miniszter, ügyvéd, akit a 24 évvel ezelőtt megölt kisfiú, Till Tamás ügyében kialakult jogértelmezési és politikai viharról kérdeztünk.
Mint emlékezetes, kedden a rendőrség szabadlábra helyezte a 2000 májusában eltűnt, akkor 11 éves Till Tamás bajai kisfiú nemrég lebukott gyilkosát, F. Jánost. Arra hivatkoztak, a férfi elismerte ugyan a tettét, de az ügy már 2015-ben elévült. Ezt azzal támasztották alá: bár egy 2012-es Btk. módosítás úgy fogalmaz, hogy az életfogytiglannal is büntethető bűncselekmény nem évül el, F. János a gyilkosság idején 16 éves volt, így az akkor – és a ma is – érvényes jogszabály szerint mint fiatalkorút eleve csak 15 éves börtönbüntetéssel lehetett volna sújtani. Mivel az elévülés meghatározásánál a kiszabható büntetés az irányadó, a férfi büntethetősége 2015. májusában lejárt.
A gyilkost szabadlábra helyező döntéssel szemben hatalmas társadalmi felháborodás kerekedett, Magyar Péter, a Tisza és Gyurcsány Ferenc, a DK-elnöke is megszólalt az ügyben. A Fidesz-frakció pedig bejelentette, hogy „haladéktalanul” törvénymódosítást kezdeményez, hogy „ne évüljenek el soha, semmilyen körülmények között” az ilyen bűntettek. Időközben a Törvényalkotási Bizottsághoz be is nyújtották egy módosítót.
Csütörtökön ugyanakkor még nagyobb fordulat állt be az ügyben: a Bács Kiskun Megyei Ügyészség arra a jogi álláspontra jutott, hogy a minősített emberölés esetében az elévülési idő számítása „fogalmilag is kizárt.” Mint azt közleményükben írták, ha valaki fiatalkorúként követett el minősített emberölést, az ugyanúgy nem évülhet el, mintha azt felnőttként valósították volna meg. Körözést rendeltek el F. János ellen, majd csütörtökön őrizetbe vették az elkövetőt.
Emberölés miatt körözést adott ki a rendőrség és elfogta Till Tamás gyilkosátBárándy Péter nem osztja a megyei ügyészség véleményét. Az ügyvéd lapunknak kiemelte: az elkövetés idején 2000 május 28-án hatályban lévő Büntető Törvénykönyv verziója úgy fogalmazott, hogy „nem évülnek el (…) az emberölés súlyosabban minősülő esetei.” Ugyanakkor az akkor hatályos Btk. szerint a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés úgy szól: a 16. életévét betöltött fiatalkorúnál 15 év volt a leghosszabb kiszabható büntetés. Márpedig Bárándy szerint a két joghely közül az első, az emberölés minősített esetében az elévülést kizáró az „általános szabály.” Míg a második, a fiatalkorúak büntetését 15 évben maximáló joghely az kivétel, ami ilyenkor az általános jogi értelmezési technikák szerint felülírja az általános szabályt. Azaz ebben a jogi helyzetben az akkori fiatalkorúra is érvényes volt az elévülés, ami az általános szabály szerint megegyezett a kiszabható büntetéssel, azaz 15 évvel. Bárándy Péter hangsúlyozta: a fiatalkorú bűnelkövető esetében az elkövetéskor és ma is az életfogytiglan büntetés kiszabása fogalmilag kizárt, így esetükben nincs olyan, hogy nem elévülő bűncselekmény.
Az ügyvéd szerint amúgy egyelőre az sem tisztázott, hogy minősített bűncselekményről van-e ebben az esetben szó.
„Nem lehet túllépni” – Megszólaltak Till Tamás szülei, szerintük soha nem tájékoztatták őket, bocsánatot sem kértek tőlük a hatóságokMagyar György ügyvéd a Népszavának leszögezte: bár nem láthatjuk a Till-ügyet teljes terjedelmében és tartalmában, az elképzelhető, hogy az elmúlt hosszú évek során voltak olyan pillanatok, amikor ez a bizonyos 15 éves elévülési időszak félbeszakadt. Magyar György a Balla Irma-ügyet hozta fel példaként. A fideszes önkormányzati képviselőt 2007-ben gyilkolták meg, és ott is nagyon sokáig nem találták az elkövetőt. Nyolc szálon indult el a nyomozás, ezek között volt, amelyik szerelmi kapcsolatra utalt, volt politikai, de rokoni szál is. Amikor a hatóság ezeket a szálakat számbaveszi, különböző nyomozati cselekményeket hajt végre. Ilyenek például a telefonlehallgatás, lakcímkutatás, hozzátartozók felkeresése. Ha Till Tamás ügyében valamelyik szál felgöngyölése során F. János képbe került, és vele kapcsolatosan folytattak nyomozati cselekményt, az megszakíthatja az elévülést. Az ügyvéd véleménye szerint könnyen elképzelhető, hogy a rendőrség nem lapozta végig a teljes aktát, hiszen az ügyészség az ügy ura, a nyomozás felügyelője, ott dolgoznak jogászok, míg a rendőrségen nyomozók foglalkoznak a felderítéssel. Így nem tartja szakmailag hibásnak a rendőrséget, amiért ők úgy értékelték, hogy elévült a büntethetőség. Az ügyészség újranyithatta az aktát, így észlelhette, ha valamikor megszakadt az elévülés. Ennek az elvi lehetősége fennállhat.
Mégis börtönbe kerülhet Till Tamás gyilkosa, a gyermekpszichológus szerint ki kellene vizsgálni az elmeállapotátAzzal kapcsolatban viszont, hogy „az el nem évülő bűncselekmények, így a minősített emberölés esetében az elévülési idő számítása fogalmilag kizárt”, lakonikusan kijelentette: „Ez nem helyes értelmezés!” A fiatalkorúakra ugyanis speciális szabályok vonatkoznak a Btk.-ban, és ebbe nem lehet csak úgy kívülről belenyúlni. Ha ugyanis ilyen durván beavatkoznak, akkor a fiatalkorúakra vonatkozó egyéb rendelkezések is borulnak. Így a jogszabályok „ütni” fogják egymást, elvész a koherencia, és ez különösen a bírókat fogja megzavarni. A bírók a Btk. és a büntetőeljárásjogi szabályok alapján ítélkeznek, márpedig a Btk. 109. paragrafus 4. bekezdése értelmében 16 év alatti elkövetőnél 10, 16-18 év közötti elkövetőnél pedig 15 év a maximálisan kiszabható büntetés olyan esetben, amikor felnőttkorúnál életfogytiglant lehet kiszabni, és az elévülések is ezekhez a felső határokhoz igazodnak. „Jogszabály-módosítás nélkül ettől eltérni szerintem nem lehet” – jelentette ki Magyar György.
Megtalálták Till Tamás valódi gyilkosát, de felelősségre vonni soha nem fogják