- Cserhalmi György: Feudalizmus

Szelíd szöveg, tulajdonképpen olyan, mint egy doromboló macska, mint egy öreg kandúr – fogalmazott a Telexnek Cserhalmi György. A portál videóinterjújában a színművész beszélt a 2021 őszén a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) elmondott, nagy port felvert beszédéről, amelyben bírálta a NER-t, a mai világunkat összekacsolta a Horthy- és a Kádár-korszakkal, szóba hozta a Színház-és Filmművészeti Egyetem szétverését és a színházi élet visszásságait. Mint visszaemlékezett beszédét akkor nem akarta kiadni, mert választási kampány közeledett, és nem akarta, hogy az ott elmondottak befolyásolják a közhangulatot. Most megjelent könyvében ott van a teljes szöveg.

– Eltűnt egy világ, ami arról szólt, hogy ennek a színháznak van egy szakmai gerince, akit úgy hívnak, hogy Székely Gábor. Jelenléte a színházi világban rendkívül fontos volt. Aki ha bement megnézni egy előadást akármelyik színházba, ott minden máshogy történt, mint előző nap. Ez a világ tűnt el. És ez nekem hiányzik. Nem csak nekem – mondta arról, hogy 1998-ban a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága úgy döntött, nem Székely Gábornak szavaz bizalmat az Új Színház élére.

Horn Gyula akkor odaígérte Alföldi Robinak a színházat, és hát szegény Robi akkor nem tudta, hogy minek áll elébe. Ott ült kint, amikor az első szünet volt, akkor már halálsápadtan, akkor megértette, hogy ez egy marhaság – emlékezett vissza, majd rátért arra, hogy annak idején még drukkolt is, hogy Vidnyánszky Attila legyen Alföldi Róbert után a Nemzeti Színház igazgatója, „aztán amikor láttam, hogy létrehoz egy grémiumot, ami őt megszavazza, akkor ledermedtem. Szóval olyan nincs. Az mi? Lehet rá szavakat találni, de nem érdemes.”

Megemlítette, hogy miután Kulka Jánost megválasztották a Nemzet Színészének, Vidnyánszky Attila nem volt hajlandó felhívni. A máról szólva kiemelte:

Latinovits Zoltán gondolatát idézve szerinte „prostituálttá válik a színház, ha mindennap gőzerővel megy a nagyüzem, mert akkor nincs idő föltöltekezni”.

Cserhalmi György a rendszerváltást utólag úgy értelmezi, hogy ez egy szűk értelmiségi rétegnek volt az igénye, a 90-es években pedig olyan helyeket vertek szét, ahol éltek az emberek, például a Takarékszövetkezeteket. A Fidesz 2010-es első kétharmadot hozó győzelméről azt mondta: „Szavazója voltam a Fidesznek, persze hogy vártam valamit. Igen, azt vártam, hogy ez lesz a normális működés, ahol tisztázottabbak a dolgok. Még azzal együtt is, hogy voltak szembetűnő jelek arra, hogy talán mégsem így lesz. (...) Én nem látok ma Fideszt. Már ne haragudj, nem látok ma Fideszt, egyáltalán nem.” Arra akérdésre, hogy akkor mi van helyette, a nemzet színésze úgy felelt: „Hát ami van. Ezt látjuk. (...) Nem tudom. Feudalizmus.”