demonstráció;ítélet;Állami Számvevőszék;rongálás;festék;műemlék;Fővárosi Törvényszék;Gulyás Márton;

Akció után 2018 januárjában. Az eset után majdnem hét évvel hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék

- Elmarasztalták Gulyás Mártont és társait, akik az ÁSZ-büntetések ellen tiltakozva narancssárga festékkel öntötték le az Állami Számvevőszék épületét

Csaknem hét éve annak, hogy aktivisták az ellenzékkel szemben kiszabott, önkényesnek tartott ÁSZ-büntetések ellen tiltakoztak.

A Közös Ország Mozgalom aktivistái Gulyás Márton vezetésével – aki jelenleg a Partizán főszerkesztője – 2018 januárjában narancssárga festékkel öntötték le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét az V. kerületi Apáczai Csere János utcában. A demonstráció résztvevői az ellen tiltakoztak, hogy a számvevőszék szerintük önkényesen és politikai érdekből nagy összegekkel bünteti az ellenzéki pártokat, elsősorban a Jobbikot, a döntés ellen pedig nincs jogorvoslati lehetőség.

Műemlék épület megrongálásának bűntette miatt eredetileg tizenhárom aktivista ellen indult eljárás, számuk aztán néhány fővel csökkent. Az ügyben múlt hónap november 7-én – tehát az eset után majdnem hét évvel – hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A bíróság bűnösnek találta az aktivistákat. Az egyik érintett, Megyaszai Sándor arról tájékoztatta lapunkat,

hogy Gulyás Márton 250 ezer forintos pénzbüntetést kapott, társait a bíróság egy évre próbára bocsátotta. 

A Btk. szerint a bíróság vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetén a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.

Megyaszai elmondása szerint Gulyásnál súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy neki korábban már volt egy hasonló esete. Az elmarasztalt aktivistáknak egyetemlegesen fizetniük kell az ÁSZ felé

közel 1,7 millió forintos kártérítést, a bíróság felé 101 ezer forint illetéket, továbbá 512 ezer forint bűnügyi költséget. 

A per során az aktivisták ártatlannak vallották magukat, arra hivatkoztak, hogy csak a véleménynyilvánítás alkotmányos jogával éltek. Akciójuk során szándékosan könnyen lemosható vízbázisú festéket használtak. A festéket az ÁSZ emberei valóban gyorsan eltávolították az épületről. Az ügyben eljáró szakértő azonban azt állította, hogy a burkolat pórusaiban megmaradtak a festék nyomai. A tiltakozók tehát állagváltozást okoztak, az ÁSZ pedig több mint 6 millió forintot költött a megrongált műemlék épület helyreállítására.

Varga Gergő aktivista és Gulyás Márton a vádlottak padján

Megyaszai Sándor attól tart, az a veszély még nem múlt el, hogy az ÁSZ polgári peres eljárásban megpróbálja behajtani rajtuk a 6 millió forintos helyreállítási költség és az 1,7 milliós kártérítés közötti különbözetet.

Gulyás Mártont is szerettük volna megszólaltatni, de ő nem kívánta bővebben kommentálni az ügyet. Annyit elmondott,

hogy a büntetést az ÁSZ felé már megfizették, a további költségeket és illetékeket pedig hamarosan megfizetik.

Az egykori Közös Ország Mozgalom tagjai és szimpatizánsai körében tartott belsős gyűjtésük során mostanra már több mint ötvenen járultak hozzá a büntetés kiegyenlítéséhez: nekik ezúton is köszönetét fejezte ki.

A minap idéztük fel, hogy a számvevőszék a 2022-es parlamenti választási kampány során is szabálytalanságokat fedezett fel az ellenzéki pártok pénzfelhasználásában. Az ÁSZ arra jutott, hogy a szövetségben induló hat párt közvetve „külföldről származó tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban” részesült. Az ÁSZ első körben

260 millió forintos büntetést szabott ki, további mintegy 1,4 milliárd forint felhasználását az adóhatóság vizsgálja. 

Az erről szóló cikkünkben Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet vezetője azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Tisza Párt megjelenése után, az erőviszonyok átalakulása miatt megváltozott a Fidesz hozzáállása a parlamenti ellenzéki pártokhoz: nem lepné meg, ha a közeljövőben nem érkezne olyan levél az adóhatóságtól, hogy levonják tőlük ezeket a pénzeket.

Megkérdeztük az adóhatóságot, mi a helyzet ezzel a bizonyos 1,4 milliárd forintos tétellel, az ügyben született-e már, vagy várható-e valamilyen döntés. A NAV későbbre ígért tájékoztatást. Időközben megérkezett a válasz az adóhatóságtól, amelyet teljes terjedelmében idézünk: 

„A feltett kérdésekkel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ”.

Az elvárhatónál is sokkal tovább húzódnak a kötelezettségszegési eljárások is.