- Ez egyre jobban fog fájni, jövőre az infláció felett drágulhatnak az élelmiszerek, az üzemanyagok és a jövedéki termékek is

Novemberben - a KSH mérése szerint - az infláció 3,7 százalékra emelkedett, ezzel szemben az élelmiszerárak már 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Egyes élelmiszertermékek kiemelkedő mértékben drágultak: a liszt 39, a tej 17, a kakaó 13 százalékkal került többe, mint 2023 novemberében. Ugyanakkor a száraztészta ára 6,4, a cukoré 5,8, a margariné 2,7 százalékkal csökkent. A most emelkedő élelmiszerárak arra utalnak, hogy a gazdaságban újra megjelent az élelmiszer-infláció. Mindez egyben előre jelezheti 2025-öt is, igaz sokkal kisebb mértékű áremelkedés történhet, mint 2022-2023-as években. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikált Inflációs jelentésében ezek után meg is emelte a jövő évi fogyasztói árváltozásra adott várakozásait: szeptemberben a jegybankban még azzal számoltak, hogy 2025-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,1 (2,6-3,6) százalékkal növekednek, most azonban már azzal kalkulálnak, hogy jövőre az árak 3,3-4,1 százalékkal futnak föl, ennek az előrejelzési sávnak a közepe pedig 3,7 százalékos inflációs prognózist jelent.

A csütörtökön megjelent friss dokumentumból az is kiderül, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása folytatódik jövőre is. Az élelmiszerek utóbbi hónapokban tapasztalt magasabb árváltozását - írják a jegybanki szakértők - az ismét emelkedő globális élelmiszer-alapanyagárak okozzák. Az átlagnál nagyobb léptékű áremelések következtében a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának megugrása a jövő év első felében is folytatódik: így ez 2025-ben 7,8 százalék lehet, ami egyébként több mint duplája a jövő évre tervezett inflációnak, 2026-ban ugyanez 5, 2027-ben pedig 4,5 százalék lehet. Mindez persze csak a feldolgozatlan élelmiszerekre vonatkozik és ez átlagos értéket jelez, vagyis ezen belül jelentős eltérések is lehetnek. 

A járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára éves átlagban idén változatlanul marad, majd jövőre 3,6, 2026-ban 2,8, 2027-ben pedig 3,5 százalékkal emelkedhet. Mindez azt jelenti, hogy ez a termékkör várhatóan az infláció mértékével együtt drágul. A benzinárakra adott jegybanki előrejelzés ugyanakkor nőtt a szeptemberi prognózishoz képest, a januártól esedékes 4,1 százalékos – inflációkövető – jövedéki adóemelés miatt. A dollárban számított olajárak szeptember óta ugyan mérséklődtek, ám a forint azóta bekövezett gyengülése ezt az áresés lenullázta. Az alkohol és dohánytermékeknél is az infláció feletti áremelkedést vár az MNB az adóemelések miatt, ezen termékkörben az árak jövőre 5,1 százalékkal ugorhatnak meg, 2026-ban pedig további 3,9 százalékos drágulás várható. Mindezeket figyelembe véve nem mondható meglepetésnek, hogy a jegybank teljes inflációs prognózisát is az említett 3,3-4,1 százalékos sávra emelte. Ezt tehát a jövedéki adó emelésével és a forint gyengülésével indokoltak.

A lakossági inflációs érzete ráadásul sokkal magasabb lehet a tényinflációnál. Mindez arra vezethető vissza, hogy éppen azok a termékek drágulnak az infláció mértékénél gyorsabban, amelyek szem előtt vannak, illetve a mindennapi fogyasztás gyakori elemei. Hiába csökken tehát a tartós fogyasztási cikkek ára, ezt kevésbé érzékeli a lakosság, miután hűtős és mosógépet jellemzően 10-15 évente cserél egy háztartás. Eközben az élelmiszereket naponta, kétnaponta vásárol, s az autótulajdonosok benzinkutakra is jellemzően többször futnak be havonta. Mindezek hatására a magyar háztartások inflációs érzete, illetve várakozásai 10 százalék körül vannak. Ez az érték ráadásul emelkedett is a augusztus óta, valószínűleg éppen az élelmiszerárak megugrásának hatására.

A jegybank egyébként az infláció további gyorsulásra számít a következő két hónapban. A pénzromlás üteme - a novemberi 3,7 százalék után - a jegybanki előrejelzés szerint decemberben 4,3 százalékra, 2025 januárjában pedig – többek között a már említett adóemelések miatt – egészen 4,6 százalékra ugrik – mondta Balatoni András, az MNB ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A dezinfláció februártól megkezdődik, a második hónapra már csak 4,2, majd márciusra 3,8 százalékos szintet jeleznek előre. Az ügyvezető igazgató szerint így 2025 márciusától az infláció belesimul a jegybank inflációs tolerancia sávjába és egész évben ott is marad. A jegybank inflációs célja 3 százalék, ám ezt egy plusz/mínusz egy százalékpontos tartomány veszi körül, ide kerül be márciustól után a mutató. A MNB szakértői egyébként arra számítanak, hogy fenntartható módon csak 2026 elejétől érjük el a három százalékos inflációs célt.