Orbán Viktor ugyan nem tartózkodik Magyarországon, de péntek reggel a szokott időben nyilatkozott a Kossuth rádiónak Brüsszelből.
Az első kérdés arról szólt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a magyar kormány között heves vita bontakozott ki Orbánék karácsonyi tűzszüneti javaslata miatt, amelyet korábban Ukrajna bírált. Ukrajna elnöke az elmúlt napokban egy csúnya kampányt indított velünk szemben, a nemzetközi térben, folyamatosan provokál minket – jelentette ki csütörtök délután Szijjártó Péter külügyminiszter.
Donald Trump szelleme is kísértett az uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij pedig nem tudja komolyan venni Orbán Viktor tűzszüneti kezdeményezésétVolodimir Zelenszkij szerint karácsonyiasan hangzik Orbán Viktor tűzszüneti javaslata, de náluk ehhez hiányzik az ünnepi hangulatSzijjártó Péter szerint Volodimir Zelenszkij csúnya kampányt indított Magyarország ellenOrbán Viktor most megismételte, hogy a „provokációnak nem szabad felülni”, a stratégiai nyugalom a legfontosabb. Azonban hozzátette: azt meg kell érteni, hogy egy olyan ország vezetője, amelynek 18-20 százalékát idegen csapatok elfoglalták, ahol több százezren meghaltak és ahonnan sok millió ember elmenekült, néha mond „ingerült dolgokat”. Szerinte ezt nagyvonalúan kell kezelnünk. Azt mondta, továbbra is egy karácsonyi tűzszünet elérése a cél.
Szerinte ez arról szólna, hogy nem reménytelen egy rövid távon elérhető béke. A miniszterelnök elmondta: ha sikerülne ezt néhány napra elérni, akkor tető alá lehetne hozni karácsony után egy hosszabbat.
„Az orosz elnököt sikerült rávennem arra, hogy ezt fontolja meg. Az ukránok meg szerintem inkább ösztönből reagáltak, ha átgondolják a javaslatot, nekik is érdekük lenne”
– mondta.
Orbán Viktor ezután kijelentette, hogy az oroszok javára és az ukránok rovására zajlik egy átrendeződés a frontvonalon. Aztán ott van Donald Trump hivatalba lépése januárban, amitől továbbra is sokat vár. „Európa egyedül ezt a konfliktust nem tudja megoldani. Az Európa és az USA közötti együttműködés nélkül Európa békéjét és biztonságát aligha lehet garantálni” – fogalmazott.
Európa és az USA a háború kezdete óta már 310 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, de a magyar kormányfő szerint a pontos számokat majd csak a háború lezárása után lehet megmondani. Orbán úgy véli, számos más dologra lehetett volna költeni azt a pénzt, amit Ukrajnának adott az EU az elmúlt két évben, ebből „csodákat lehetett volna tenni”. Megállíthatták volna belőle a migrációs hullámot, javíthatták volna az európai emberek életszínvonalát vagy a nyugat-balkáni országok felzárkóztatását.
Majd szó esett arról is, hogy Ukrajnát minél előbb fel kellene venni az Európai Unióba. Orbán Viktor szerint, ha a mezőgazdaságban dolgozók helyzetének rendezése nélkül történik meg Ukrajna felvétele az EU-ba, akkor az európai gazdák tönkre fognak menni.
Arra a kérdésre, hogy erősebb vagy gyengébb lett Európa a magyar soros elnökség alatt, a miniszterelnök nevetve annyit válaszolt: “Európa először is még megvan”. Méltatta a munkájukat, szerinte a soros elnökség számtalan problémát oldott meg, amit a többi tagállam vezetői is elismertek. Például Románia és Bulgária bekerült a Schengeni-övezetbe, ami egy több mint tíz éve húzódó probléma. Orbán kijelentette, Románia tagságát a magyar soros elnökségnek sikerült kitárgyalnia. A másik nagy teljesítmény szerinte, hogy a nyugat-balkáni térség EU-s tagságával kapcsolatban komoly előrelépéseket értek el, illetve sikerült egy közös bázist teremteniük az EU-s gazdasági versenyképesség előremozdításához.
EU-csúcs: Orbán Viktor nem válaszolt, hajlandó lenne-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába az általa javasolt tűzszünet fenntartására