Alapvetően nem jó a jelenlegi rendszer, a lomtalanítás gyakorlatilag egy szemétfesztivál, ennek minden hátrányával – mondta a Népszavának Bodrog Zoltán, környezetvédő, a Sétáló Budapest szakpolitikai vezetője. – A zenei fesztiválokon sem tartható be minden szabály, ugyanez a helyzet a szemétfesztivál esetében is. A Mohu a koncesszió tulajdonosaként már államosította a lomtalanítást, ami most történik, az nem államosítás, hanem a szabályok megváltoztatása. A cég javítani szeretne a jelenlegi rendszeren, ez nem vitás. Az új rendszer viszont akkor lesz igazán hatékony, ha az újrahasznosítható tárgyakat nem égetik el, és erre nem látok garanciát. A Mohunak az elégetett szemétből lesz bevétele, ezért az az érdeke, hogy minél többet égessenek, így háttérbe szorul az újrahasznosítás.
Én jónak tartom a lomtalanítás jelenlegi gyakorlatát, természetesen lehetne javítani rajta, de alapjában nem érzem úgy, hogy probléma lenne a jelenlegi megoldással – jelentette ki Letenyei László antropológus kutató, a Corvinus Egyetem docense. – Tim Gittins, Magyarországon élő brit kutató észrevételeinek köszönhetően kezdtem el komolyabban foglalkozni ezzel a témával. Az volt az állítása, hogy a lomok elszállítása egy komoly és jövedelmező vállalkozás lehet, ha profik foglalkoznak vele. Vizsgálatai során azt állapította meg, hogy akik évek óta ezzel foglalkoznak és a kikeresett lomok használható darabjainak értékesítéséből haszonra tesznek szert, aminek egy részét vállalkozásuk fejlesztésére fordítják, minőségi változást értek el az életkörülményeikben. Gittins elmélete szerint, minden társadalmi jelenségnek oka van. A lomizás azért jó üzlet, mert az embereknek igényük van arra, hogy évente egyszer megszabadulhassanak a háztartásukban összegyűlt, számukra fölöslegessé vált holmiktól.
Valami bűzlik a nagy magyar lomiterv körülA lakosság által a ház elé kitett hulladéknak csak egy része szemét, a kidobott tárgyak feldolgozása, elszállítása nincs rendesen megoldva – figyelmeztetett Bodrog. – Éltem Brémában, ott az volt a gyakorlat, hogy meg kellett adnom egy kéthetes időintervallumot, ezen belül a szemétszállító jelezte, mikor jön a lomokért. Meghatározták, miket tehetek ki a ház elé, ami nem felelt meg az előírásoknak, azt nem vitték el, vissza kellett vinni a lakásba, volt gazdája a szemétnek. Ezzel a módszerrel hatékonyan rászoktatták az embereket a szabályok betartására.
Kitört a lázadás, a budapesti fideszes képviselők is kritizálják az új lomtalanítási rendszertMajdnem mindenki más háza elé teszi ki a szemetét – Videó!Letenyei a Covid-járvány kitörése előtt Tajvanon élt. Az ázsiai országban a kitett lomok 92 százalékát újrahasznosítják, ez világszinten a legjobb mutató.
– Egy harmincezres lakótelepen éltem, ahol 27 különböző kukában kellett elhelyezni a szelektív hulladékot, ez elsőre elképesztőnek hangzik, de hamar meg lehetett szokni ezt a rendszert
– jelentette ki Letenyei. – Hiába látjuk a jó példákat, nincs kijelölve az odáig elvezető út. Az elmúlt 20 évben megerősödtek azok a vállalkozók, akik nagyon jól értesültek, ez a kulcsa annak, hogy hozzájussanak a kitett értékes tárgyakhoz. A kidobott régi fényképezőgépet például nem fotósok veszik meg, hanem azok, akik pontosan tudják, hogy az alkatrészei hogyan értékesíthetők. Ez a szemlélet érvényes más tárgyak esetében is.
A lomizás jó üzlet
Budapesten egy-egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 700, zömében roma hátterű, autóval rendelkező vállalkozó és velük szoros családi, ismerősi kapcsolatban lévő csapatuk, vagyis a becslések alapján összesen 3–5 ezer ember dolgozik. A Corvinus Egyetem kutatópárosa, Tim Gittins és Letenyei László számításaiból kiderül, hogy ha ehhez még a lomok értékesítéséből részesülők családjait is hozzászámoljuk, akkor egy-egy lomtalanítás összesen 18–35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű ember számára jelenthet kiegészítő jövedelmet. Bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, és a társadalom egy része alacsony presztízsűnek ítéli ezt a tevékenységet, a benne résztvevők és családjaik számára ez egy fontos kiegészítő jövedelem, amely így közvetlenül a leginkább rászoruló társadalmi csoporthoz jut el. A lomtalanítási hulladék kézi válogatása évi több ezer tonna hulladék visszanyerését, újrahasznosítását eredményezi.
