Kétségbeesett, már-már csődközeli helyzet képét festő adománygyűjtési felhívásokat tett közzé az év végéhez közeledve a Mária Rádió. De vajon csődbe mehet-e egy katolikus rádió egy magát kereszténynek mondó Orbán-kormány alatt Magyarországon, ahol az állam nagyságrendileg 200 milliárd forintot fordít évente médiafinanszírozásra, és az egyházakkal sem szűkmarkú?
Szabó Tamás elnök értékelése nem kevésbé meglepő, mint amire számítottunk, csak éppen egészen más:
szerinte a helyzet nem drámai, a visszatérő anyagi problémákkal pedig a függetlenség árát fizetik meg.
A Mária Rádiót – immár közel két évtizede – egy civil szervezet, a Mária Rádió Közhasznú Egyesület tartja fenn, jelenleg évente mintegy félmilliárd forintból. A szóban forgó, beruházások nélkül értendő összeg döntően a technikai, technológiai és terjesztési költségekből áll össze. A Mária Rádió nem országos adó, de 26 regionális adásával az ország nagyobbik felét lefedi; leginkább a délkeleti országrészek maradnak ki a szórásból.
A humán költségeik az egyéb működési kiadásaikhoz képest elenyészőek: több mint kétezer önkéntessel, és alig tucatnyi fizetett koordinátorral dolgoznak. - A kezdetektől alapelv, hogy a rádiót önkéntes adományokból tartjuk fenn. Ez azt jelenti, hogy reklámok, illetve reklámnak álcázott támogatások sincsenek, sem az államtól, sem az egyháztól. Évente átlagosan 40 ezer ember adományoz a számunkra, a bevételeink 98 százaléka a ebből forrásból származik – mondja Szabó Tamás, az egyesület szintén önkéntesként szolgáló elnöke. Hogy mivégre szerepelnek akkor a honlapon támogatóként olyan nevek, mint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő, arra az a válasz, hogy
léteznek olyan – az elnök megfogalmazásában – pályázatocskák, amelyekből befut némi pénz, de ezek nem befolyásolják a szerkesztés függetlenségét, mert egyrészt konkrét műsorok megvalósítására szólnak, másrészt csupán a fennmaradó 2 százalékot teszik ki a költségvetésből.
Még a „vészhelyzeti” felhívásokból kiindulva – amelyek több templomban is elhangzottak a mise végi hirdetésekben –, megkérdeztük azt is, mióta vannak anyagi nehézségeik. Szabó Tamás elmondása szerint mindig is voltak: soha nem volt több pénzük, mint amennyire a létezéshez mindenképpen szükségük volt, de az adományozók valamilyen módon mindig gondoskodtak a fennmaradásukról. Az állam és az egyház viszont sem formálisan, sem informálisan nem vesz részt a fenntartásban, és ez az elnök szerint pont jól van így.
- Nincs konfliktus, de tudatosan kerüljük is, hogy legyen. A politikai küzdelem semmilyen formában nem jelenik meg az adón.
Mi is mondunk híreket, mert ez a sugárzási jog egyik feltétele, de a mi híradásainkban kizárólag jó, vagyis az emberiességet előtérbe helyező hírek szerepelnek.
És valójában nincs is szükségünk állami vagy egyházi támogatásra. Nekünk az a jó, ha kizárólag a hallgatóinktól függünk. 2006 januárjában kezdtük meg a műsorsugárzást; 2006 szeptemberében már önfenntartóak voltunk, és ez azóta is így van – hangsúlyozta az egyesület vezetője.
Magyar nyelvű Mária Rádió amúgy Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken is működik (olyannyira, hogy Újvidéken és Szabadkán két évvel hamarabb indult magyar adás, mint Budapesten). Viszonylag szoros köztük az együttműködés, de anyagi értelemben mindegyik önálló. A függetlenséget mindenütt más-más eszközökkel őrzik – Erdélyben például van külön Mária Rádió-persely a templomokban, Magyarországon viszont soha nem alakult ki ilyen gyakorlat.
Búcsúzóul rákérdeztünk arra is, milyen gyakran alakul ki a mostanihoz hasonló pénzügyi szükségállapot. Szabó Tamás – hangsúlyozva, hogy az idei körülményeket nem tekinti rendkívülinek – arról beszélt, hogy minden évben megérzik, meddig ér a takaró, de az év vége amúgy is mindig a gyűjtésről, a következő évi működés megalapozásáról szól. Mindig ősszel kerül sor a Mariathonra, a speciális, több napig tartó adománygyűjtő adásfolyamra, és ilyenkor fordulnak különböző csatornákon, a sajtóban és a szociális médiában is a hallgatók felé azzal a gondolattal: „Az éltet, amit adunk - Abból élünk, amit kapunk”. Ugyanakkor jellemző, hogy – például az advent vagy a nagyböjt idején – másoknak is gyűjtenek, illetve mások iránti adakozásra is buzdítanak ilyesfajta felhívásokkal: „Keress valamit, amit odaadhatsz, és ajándékozz meg vele másokat!”.
Vannak, akiknek bőségesen jut, másoknak nem
Bár a pontos számokat (például a Megafon, a CÖF vagy az Alapjogokért Központ nehezen átlátható és elszámolható költései, illetve a reklámköntösbe bújtatott finanszírozási csatornák miatt) nehéz összeadni, de nagyságrendileg megalapozott szám, hogy a „közmédiával” együtt a NER közpénzből évente legalább 200 milliárd forintot fordít a saját politikai üzeneteit felhangosító média finanszírozására.
Ez megközelíti egy Debrecen nagyságú város (az ország második legnagyobb települése) éves költségvetését, és demokráciákban példátlanul nagy összeg, akár a lakosság, akár a GDP arányában nézzük.
Hogy miért költenek ilyen sokat a pénzünkből a propagandamédiára, arra a jól hangzó, a nyilvánosságnak is eladható magyarázatot a fideszes sajtóportfólió nagy részét tulajdonló KESMA alapítvány létrehozásakor kreálták meg: „Hisszük, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva, és a mai kor eszközeivel felvértezve, a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk. Ettől a céltól vezéreltetve, feladatunknak tekintjük azon előfeltételek megteremtését, kezdeményezések és megoldások támogatását, mely a nemzetünk jelen és jövő időben való felelős tájékoztatását szolgálja (…) Az Alapítvány célja, hogy a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse.”
Ebből a célrendszerből azonban aligha vezethető le, hogy a kormány bőkezűen támogatja például a Ripostot (néhány cím az utóbbi időszak tartalomkínálatból: „Szexi fotóval kedveskedik karácsonyra Elizabeth Hurley - Pikáns fotóval jelentkezett a gyönyörű színésznő”, „Mostohaanyjával kavar titokban a fiatal egyetemista - Képtelen véget vetni a tiltott viszonynak”) vagy az Origót („Meztelenkedésből és pornózásból él a bukott színésznő – képek”, „Őrjítően szexi barátnője vigasztalja a Manchester City sztárját a sorozatos vereségek után”, „Több színésznő is teljesen levetkőzött a Vikingekben - meztelen fotók”, „Őrületbe kergette a Playboy olvasóit a szexi gyorskorcsolyázónő”), de nem áldoz a katolikus civil rádió életben tartására. A megfejtés, illetve a választóvonal alighanem inkább az lehet, hogy a kormánytöbbség oda tereli a pénzt, ahol abból közvetlen politikai haszna származik – a Mária Rádió viszont kétségkívül nem szállít szavazatokat a kormánypártnak.
