Az Országgyűlés törvényalkotó és ellenőrző munkáját jelenleg 16 állandó bizottság segíti. Ezekben vitatják meg a benyújtott törvényjavaslatokat, és arról is szavaznak, hogy adott tervezet az Országgyűlés elé kerülhet-e. A bizottsági tagokat a képviselőcsoportok szerinti létszámarány alapján delegálják, és minden tag plusz fizetést kap mindezért. A képviselő alapbéréhez (bruttó 1,76 millió forint), hozzájönnek a különböző plusz illetmények, így például a bizottsági tagságért járók is. Ha valaki egy bizottságban ül, annak körülbelül 350 ezer forinttal, aki kettőben (vagy a törvényalkotási bizottságban ül), annak nagyságrendileg 700 ezerrel nő a fizetése. Amennyiben egy képviselő elnökséget vállalt, annak már több, mint 1,2 millióval, az alelnököknek pedig közel 900 ezerrel növekszik az alapbére.
Ez alapján egy olyan képviselő fizetése, aki bizottsági elnök is, több mint bruttó 3 millió forint, aki pedig „csak” egyetlen bizottság „mezei tagja”, az is bruttó 2,1 milliót vihet haza. Lapunk utánajárt ennyi pénzért mennyien „lógnak” a bizottsági ülésekről.
A 16 állandó bizottságból 15-öt vizsgáltunk meg. Ezeknél a jelenléttel kapcsolatban
négy forgatókönyv létezik: egy politikus megjelenik a bizottsági ülésen vagy egyáltalán nincs jelen, a harmadik, hogy helyettesítést kér a teljes ülésen, a negyedik, hogy ezt csak egy részén teszi meg. (Utóbbi eset azt jelenti, hogy egy ponton befut a megbeszélésre a politikus).
Az országgyűlési törvény lehetőséget biztosít rá, hogy „a bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon országgyűlési bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást.” Vagyis aki megkapta a helyettesítés jogát, az szavazhat képviselőtársa nevében (egy ember egyszerre csak egy helyettesítést láthat el). Gyűjtésünk hiányzásnak vette, ha valaki egyáltalán nem ment el, vagy helyettesítést választott, hisz ez szintén azt jelenti, hogy fizikailag nem volt ott az adott politikus. Aki csak az ülés egy részén kért helyettesítést, azt viszont már nem vettük hiányzásnak, hiszen egy ponton befutott a képviselő.
Tizenegy fideszes és egy ellenzéki képviselő meg sem mukkant idén a parlament plenáris ülésein, nagy nevek is vannak a némán maradók közöttEz alapján 159 bizottsági tagból 25 olyan politikust találtunk, akik 40-49 százalék közti arányban hiányoztak a bizottsági ülésekről. Például a kulturális bizottság 13 alkalommal értekezett, ebből Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, és Erős Gábor, a Fidesz politikusa 6-6 alkalommal hiányzott. Ennél is több, 28 olyan politikust találtunk, akik az ülések legalább felén nem vettek részt. Például
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója sem remekelt ebben a pozícióban, ugyanis az európai ügyek bizottságának alelnökeként április végétől 11 ülésből 8 esetben nem sikerült befutnia. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a nemzetbiztonsági bizottság 12 üléséből mindössze négyen jelent meg, nyolc alkalommal bízta meg valamely képviselőtársát a helyettesítésével.
A szintén fideszes Ferencz Orsolya, aki mint űrkutatásért felelős miniszteri biztos (és kutató) szerzett ismertséget, szintén alulteljesített. A honvédelmi bizottság 12 üléséből mindössze négyen jelent meg, nyolc esetben helyettesítette őt valaki.
A lógás közel sem csak a kormánypártok szokása, az ellenzék is szépen teljesített ezen a téren. A momentumos Lőcsei Lajosnak például, aki mind a vállalkozásfejlesztési, mind a mezőgazdasági bizottságnak tagja, az egyikben 50 százalékos, a másikban e feletti hiányzást könyvelhet el. A mezőgazdasági bizottság megbeszéléseire például 10 alkalomól nyolc esetben nem ment el, és még csak helyettesítése sem volt. Az egykori képviselő momentumos Fekete Győr András is hasonló statisztikát produkált. Az európai ügyek bizottságában képviselőségének megszűnéséig 15-ből mindössze 3 alkalommal ült be. A szocialista Kunhalmi Ágnes a törvényalkotási és a kulturális bizottságban is 50 százalék felett hiányzott.
