Megfagynak, vagy fát lopnak – ez a két a lehetősége van a legszegényebb embereknek. Lapunkat több északkelet-magyarországi faluból is megkeresték azzal, hogy milyen lehetetlen helyzetben vannak télen az ott élők. Fát nem tudnak venni, szociális tűzifát pedig nem kapnak.
„Nálunk a faluban, meg a környéken sincs bevezetve a gáz és a csatorna. Sok lakásban áram sincs. Tűzifát nem tudunk venni, annak 35 ezer forint köbmétere, de 10 köbméternél kevesebbet nem hoz ki a fuvaros. De még ha ki is szállítaná, méterbe kapjuk, amit aztán nekünk kell felhasogatni. Ezt az öregek nem bírják. Egyébként ennyibe kerül a gallyfa is, ami meg gyújtósnak jó”. Minderről egy gyerekeit egyedül nevelő nő mesélt lapunknak. Azt kérte, ne írjuk le a nevét és azt sem, hogy melyik faluból keresett meg, mert „mindannyian még rosszabb helyzetbe kerülhetnek”. Elmondta, ő dolgozik ugyan, de a nettó 177 ezer forintos minimálbéréből még ő sem tud 400 ezer forintot félretenni. A közmunkán élőknek pedig még annyi lehetőségük sincs, mint neki.
- Szociális tűzifa náluk nincs – tette hozzá a nő, mert a polgármester nem igényelt az április 30-i határidőig.
„Az a helyzet, hogy este, amikor sötétedik, az egész falu elindul az erdőbe, jönnek a gyerekek.
Biciklivel vagy gyalog megyünk, viszünk nagyobb szatyrokat, és ami abba elfér, meg amit a vállunkon haza tudunk hozni, azzal fűtünk este. Mindenkinél van mobiltelefon, aki rendőrt lát, értesíti a többieket. Akkor ledobjuk a vállunkról a fát, aztán ha elmennek a rendőrök, visszamegyünk érte.
Ha egy ilyen diszperzites vödör megtelik, akkor az egyik helyiségbe be tudunk este fűteni. Akkor nálunk olyan 16, 17 fok van. Reggelre megint lehűl a szoba, de akkor meg jól felöltözünk” – fogalmazott.
Elmesélte azt is, hogy pár embernek volt a faluban szekere, de azt a rendőrök elvették, amikor lopáson érték őket. „A lovasrendőrök folyamatosan ellenőrzik az erdőket, és drónokkal is pásztázzák a területet. Akit elkapnak, azt elzárják 72 órára és még meg is büntetik 35-70 ezer forintra. Félnek az emberek, az idegenekkel is ezért ellenségesek, mindenkiről azt hiszik, hogy megfigyelők. Én is félek, mert ha bevisznek 72 órára, biztosan kirúgnak a munkahelyemről, és akkor éhen halunk, megfagyunk”. Szerinte el kellene jönnie ebbe a térségbe Orbán Viktornak, hogy lássa, milyen szegénységben élnek az emberek, mennyi gyerek és idős ember éhezik, fázik.
Az Edelényben élő Komjáthi Imre, az MSZP elnöke lapunknak úgy fogalmazott: a tűzifa történet régóta több sebből vérzik. Az ára nagyon magas, és az ezzel fűtők semmilyen segítséget sem kapnak. - Sok településen az a szabály, hogy szociális tűzifára sem jogosult az, aki már kap valamilyen támogatást. Így éppen a legszegényebbeket maradnak télen fűtés nélkül – mondta. Megerősítette azt is, a rendőrök üldözik azokat az embereket, akik fát visznek az erdőből, de szerinte érdemes tisztázni, hogy milyen fáról is van szó. A szegény emberek nem az erdészek által kivágott nagy fatörzseket viszik el, ezeket meg sem lehet mozdítani. Olyan gallyfákat szednek össze, amelyek karvastagságúak vagy még vékonyabbak, amelyek egy-egy terület tisztításakor keletkeznek, és az erdészet sem hasznosítja. A törvény szerint ezek elvitele is lopásnak számít, pedig hatalmas segítség lenne a rászorulóknak, ha ezeket legálisan összeszedhetnék, akár szervezett keretek között.
Csődbe vitte a falut a kitűnő fideszes kapcsolatokkal rendelkező expolgármester, nem lesz közmunka és ingyen tűzifa semMég szeptemberben közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, hogy folytatódik a szociális tüzelőanyag-program, aminek keretében már valamennyi érintett önkormányzat megkapta a legrászorultabbaknak járó tüzelőanyag beszerzéséhez szükséges forrást. Összesen 5 milliárd forintoz kapott 2346 önkormányzat.
Eszes Béla Jánoshida független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége társelnöke szerint viszont súlyos probléma, hogy az elmúlt négy évben nem változott a szociális tűzifára elkülönített költségvetési összeg, és ma is 5 milliárd forint, miközben a fa ára, és az igénylők száma is drasztikusan emelkedett. Jánoshidán 2-3 éve még 200 helyi családnak segítettek 1-1 köbméterrel, ma már csak 0,75 köbméter jut a rászorulóknak. Ez a mennyiség egy helyiség fűtésére szűkösen egy hónapra elég. Sokan lejárnak a Zagyva partjára fát vágni – mondta -, vagy akár 1 mázsa fát vesznek a közeli telepen. És vannak, akik mindennel tüzelnek, elégetik a műanyagot, a ruhát, a gumit. Eszes Béla úgy fogalmazott: 20 évvel az uniós csatlakozás után nem lenne szabad, hogy ilyen helyzetben éljenek családok, de az alacsony jövedelmek, a nem megfelelő ellátórendszer, a támogatásra fordítható összeg alacsony szinten tartása és a családok elszegényedése ide vezetett.
