Ahhoz képest, hogy helyben mekkora indulatokat kavart az ötlet, az Orbán-kormány és a fideszes településvezetés meglehetősen szűkmarkúan bánik a sukorói „partiközpont” építésére vonatkozó információkkal. Bár a tervezett beruházásokról már hónapok óta hallani – petíció is született ellene ezres nagyságrendű aláírásokkal –, a kormány csak a napokban tett közzé egy nem sok adatot tartalmazó dokumentumot, nyolc napot adva a lakossági véleményezésre. Közben pedig december közepén már megjelent az Orbán-kormány honlapján az a rendelet, amely a pontos paraméterek tisztázása és az érintettek véleményének bevárása előtt zöld utat ad az építkezésnek - valójában egy hatalmas bulivárosnak a tópart utolsó, még beépítetlen (sukorói) szakaszán.
Az eddig ilyen-olyan formában napvilágra került tervek szerint 3000 fős központi csarnok, 110 mobilház, 300 sátras kemping, lakókocsi-parkoló és rengeteg kiegészítő létesítmény (személyautó-parkolók, raktárkonténerek, vécékonténerek, zuhanykonténerek) épülne Fiatalokért Központ néven – nagyjából ugyanott, ahová jó másfél évtizede az előző kormány King's City néven kaszinót álmodott, a Fidesz pedig az egész tókörnyéket fellármázta a környezet- és erkölcspusztítónak, zajosnak és fölöslegesnek nevezett projekt ellen.
Ugyanaz a párt most, kormányon a jelek szerint jóval megengedőbb, bár tényleg nem különösebben közlékeny. A beruházásról kérdéseket küldtünk Sukoró vezetésének, valamint az építési és a területfejlesztési minisztériumoknak. A válaszokat megpróbáljuk teljeskörűen közölni, hogy az olvasó is lássa: nem hallgatunk el semmilyen fontos részletet. A Navracsics-féle területfejlesztési tárca egyáltalán nem válaszolt semmit. Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva, Sukoró fideszes polgármestere az öt kérdésből álló kérdéssor egyetlen elemét válaszolta meg részletesen: eszerint nincs információjuk róla, hogy kinek a beruházásában épülne fel a buliváros. (Hogy milyen színvonalon zajlott a kommunikáció, azt jól jellemi: arra a kérdésünkre, hogy kinek a tulajdonában van a kiszemelt terület, az volt a reakció, hogy nézzünk utána a tulajdoni lapokban.) Lázár János építési tárcája volt még a legbőbeszédűbb: magyartalan, de legalább tartalmi szempontból értékelhető válaszuk szerint „a Fiatalokért Központ állami beruházás, amelynek építtetője az Építési és Közlekedési Minisztérium. A fejlesztés kiviteli tervei elkészültek, annak véglegesítéséhez az építési engedély megszerzése szükséges. A megvalósításra valamint megépítésre vonatkozóan jelenleg nincs kormánydöntés. Álláspontunk szerint a kaszinóváros, szerencsejáték célú létesítmény nem egyenértékű egy közösségi, ifjúsági/diák központként szolgáló létesítménnyel. A tervezett 80 222 négyzetméter területű – melynek tulajdonosa a Magyar állam - beruházás szellős beépítésű, tájhoz illeszkedő elrendezéssel valósulhat meg, amely sem méretében, sem jellegében nem vethető össze a kaszinóberuházással. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a járulékos közművesítési feladaton keresztül a velencei tó élővilágának megőrzéséhez is hozzájárulunk. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a beruházás nagyságáról a lefolytatott eredményes közbeszerzés után tud pontos információval szolgálni.”
Ahhoz képest, hogy a kormány látszólag nem nagyon tud semmit, a szóban forgó rendelet meglehetősen konkrét: a fentebb felsoroltakon túl
szálloda és apartmanok építését is lehetővé teszi, a hatalmas földdarabnak akár a 15 százalékát is beépíthetővé nyilvánítja, csupán 40 százaléknyi zöldfelületet ír elő (a területet ma szinte teljes egészében zöldfelület, erdő, cserje és gyep borítja), és merőben szakmaiatlan, de újabban nem szokatlan módon az építési engedély kiadását közművesítés előtt is lehetővé teszi – ismételten: közvetlenül a Velencei-tó partján.
Az egész csomag kísértetiesen emlékeztet a Fertő-tónál Orbán Ráhel körei által erőltetett, jogi és pénzügyi akadályok miatt azonban megfeneklett idegenforgalmi megaprojektre. - Az a legnagyobb baj, hogy a Velencei-tónál ez már a harmadik olyan állami nagyberuházás, amelyet anélkül hajtanak végre, hogy hozzányúltak volna a kiszáradóban lévő tó vízpótlásához – mondta lapunknak az említett petíció aláírásgyűjtő csapatának egyik névtelenséget kérő sukorói tagja. És valóban:
először a tópartot betonozták körbe 14 milliárdért, majd kajak-kenu központot építettek 46 milliárdért, miközben a sorozatban érkező nyári aszályok miatt a tó csak vegetál,
és a többször megígért, de soha el sem kezdett vízpótlást firtató kérdésekre mindig az a válasz, hogy nincs rá pénz.
A petíció cikkünk írásának idején több mint 1600 aláírásnál járt. A sukorói önkormányzat december 19-i rendkívüli ülésén elfogadott egy határozatot, amely a várható bevételek és fejlesztések reményében támogatja a beruházást, de több információt és a Velencei-tó vízpótlásának megoldását sürgeti. A kormány beruházási koncepciójának véleményezési határideje is lejár a napokban. A döntés, amely a helyiek szerint minden bizonnyal már megszületett, formálisa a jövő évre marad.
Túlélőprogram a sukorói dzsungelben – A kormányjelenlét és az infrastrukturális kihívások ellenére idén sem lett volna érdemes kihagyni az ország egyik legpatinásabb fesztiválját