- Válságban az anglikán egyház

Drámai kifejezésekre kényszerítette az anglikán egyház legfelső vezetői évtizedekre visszamenő súlyos mulasztásainak felszínre kerülése a brit sajtót. A The Sunday Times költői kérdést tesz fel: kudarcra van ítélve a Church of England? Az i szerint "vitathatatlan tény, hogy az intézmény hírnevét megtépázták az elmúlt hónapok.

Lapunk is részletesen beszámolt arról, hogy a 68 éves Justin Welby, Canterbury érseke, aki eredetileg 70 éves korában, 2026. januárjában készült a törvénynek megfelelően visszavonulni 2013. márciusa óta betöltött tisztségéből, november 12-én jelentette be a napok óta rá nehezedő nyomás alatt korai távozását.

A világszerte 85 millió tagot számláló anglikán egyház vallási vezetője egy akkor közzétett jelentés nyomán távozott. A Keith Makin által elvégzett független vizsgálat az anglikán egyházhoz köthető legelvetemültebb, sorozatos visszaélőként írta le John Smytht, egy szadista keresztény ügyvédet, akivel szemben Justin Welby elmulasztott fellépni, noha még a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején szorosan együttműködött vele, több alkalommal is töltöttek együtt időt egyházi táborokban, azaz jól ismerhette. Keith Makin, aki mind a szociális ellátásban szerzett tapasztalatot, mind pedig egy gyermekgondozási vállalat vezérigazgatója volt, megfelelő szakértőnek tűnt molesztálások és bántalmazások feltárása terén. Az általa összeállított dosszié igazolta a korábbi gyanúkat és megerősítette, hogy 1978 és a 2000-es évek között Smyth Angliában, Zimbabwében és a Dél-Afrikai Köztársaságban legalább 130 fiút és fiatalembert tett ki nemi jellegű inzultusoknak, de kegyetlen verések és egyéb kínzások sem voltak idegenek tőle. Hogy mit vett észre, vagy mit tudhatott Canterbury érseke, az nem egyértelmű, de 2013-tól mindenképpen sárosnak nevezhető, mert akkor közölték vele hivatalosan a Smythre vonatkozó állításokat és a rendelkezésre álló információkkal nem fordult a rendőrséghez.

Welby távozása elkerülhetetlen volt, annak körülményei pedig szinte elfeledtették korábbi modernizáló például a meleg párok jogait illető erőfeszítéseit az egyházon belül, a női püspökök kinevezésének lehetővé tételét. De említhetnénk a nevéhez fűződő három legemlékezetesebb eseményt, Harry herceg és Meghan Markle a hagyományoktól eltérő esküvőjének, II. Erzsébet búcsúztatásának, majd III. Károly koronázásának hibátlan levezénylését. Ismételten reflektorfénybe állította viszont mindazt a több száz esetet és több tucat jelentést, melyek megválaszolatlanul hagyták az alapvető kérdést, vajon miért vonz magához az egyház és biztosít mozgásteret szexuális ragadozóknak, majd tussolja el bűneiket. Igaz, az anglikán egyház lelkén kevesebb botrány szárad, mint a római katolikusén, viszont mivel a szigetországban államvallásról van szó, ezért a téma többet nyom itt a latban, mint más vallási intézmények ügyei. Az anglikán papság alkotmányos jelentőségéről sem szabad elfeledkezni, hiszen 26 püspök kap helyet a parlament felsőházában. Lemondásának január 6-i életbe lépésével Justin Welby elveszíti törvényhozói hatalmát is. Elődjeivel, köztük az őt közvetlenül megelőző Lord (Rowan) Williams-szel ellentétben nem fogja megilletni örökletes főrendi cím sem.

A krízist tovább mélyítette, hogy besározódott az anglikán egyház második legmagasabb rangú méltósága, York érseke, Stephen Cottrell, sőt az anglikán egyház egy korábbi első számú vallási irányítója, Lord (George) Carey tekintélye is. A közvetlen, kötetlen, minden felfuvalkodottságot nélkülöző Cottrell követi elvben január 6-án "ügyvezetőként" Welbyt a tisztségében, sőt neve szóba került állandó utódként is. Ám most egy BBC program nyomán az ő lemondását is követelik, mert a közszolgálati óriás állítása szerint 2010-ben, még Chelmsford érsekeként értesült a David Tudor tiszteletesről elterjedt "tartós gyermekvédelmi aggodalmakról", de megengedte, hogy az a helyén maradjon. Csak 2024 elején távolították el, amikor bevallotta, hogy még a southwarki egyházkerület lelkészeként megrontott egy 15 és egy 16 éves lányt. Cottrell azzal védekezett, hogy az első lehetséges alkalommal cselekedett, amikor bebizonyosodott vádak alapján megfelelő jogi eszközök kerültek a birtokába.

A brit sajtóban többször idézett szókimondó newcastle-i püspök, Helen-Ann Hartley szerint az érsek ítélőképessége erősen megkérdőjeleződött, nem biztos, hogy rá lehet bízni a szükséges egyházi változások foganatosítását. Stephen Cottrell mindezek után felfokozott várakozással kísért karácsonyi prédikációjának legerősebb mondata az lehetett. hogy "az idei ünnepen magának Isten egyházának kell ismét a jászol elé járulnia, levetkőznie minden pompát, cicomát és térden állva esedeznie engesztelésért". A kijelentés szépséghibája, hogy nem hangzott el semmilyen konkrétum, a főpap nem utalt az elmúlt hetek fejleményeire, legkevésbé saját felelősségére. Az anglikán egyház brit potentátjai nem sok jelét mutatják a keresztényi megbocsátásnak, úgy tűnik, York érseke akkor tette volna a legjobbat, ha követte volna Welbyt a kifelé vezető úton.

Jót tenne az anglikán egyháznak, ha vallási vezetőjének hivatalba lépéséig nem telne el úgy hat hónap. A folyamatért felelős Sir Keir Starmer érdekes döntést hozott, amikor az MI5 nemzetbiztonsági szolgálat volt első emberét, Lord (Jonathan) Evanst bízta meg a legmegfelelőbb, makulátlan múlttal, világos vízióval rendelkező személy megtalálásával. Amíg ez a procedúra nem zárul le, tovább csökken az egyház tekintélye, egyre kevesebben járnak istentiszteletekre, miközben tovább emelkedik a rendszeresen templomba járók átlagos életkora.