A magyarok munkaidejének egyhetede esik ki különféle betegségek miatt – derült ki Vitrai József orvos, népegészségügyi szakembernek, az Orvosi Hetilapban közölt kutatásából. A betegségek miatti hiányzások következtében gyűlik az elvégzetlen munka, a helyettesítés többletköltséggel jár, a család jövedelme csökken, a gyógyulásra viszont költeni kell.
A munkaképes korú lakosság betegségeinek és idő előtti halálozásának közvetett és közvetlen költségeit egy 2019-es kutatás 3425 milliárd forintra taksálta. A mostani elemzéshez nem készült hasonló, forintosítható veszteség-számítás.
Vitrai József ezúttal azt vizsgálta, hogy az egészségromlás miatti úgynevezett korlátozottság illetve az „idő előtti” halálozás a 30-65 éveseknél mekkora kiesést okozott munkaidőben. A szakember szerint az érintett korosztály tagjai egy évben átlagosan 37 napot nem tudtak dolgozni valamely betegség miatt. A munkaidő-veszteségben a férfiaknál jelentősebb az idő előtti halálozás szerepe. Vitrai József a nemek közötti különbséget azzal magyarázta a Népszavának, hogy a férfiak kevésbé figyelnek oda az egészségükre. Ha vannak is panaszaik, nemigen törődnek azokkal, hiszen az a társadalmi elvárás feléjük, hogy ők legyenek erősek, családfenntartóként nem gyengülhetnek el. A nők viszont ha panaszuk van, orvoshoz mennek, előbb kerülnek be az ellátórendszerbe, így megelőzik a betegség súlyosbodását. (Magyarországon egy 2021-ben született nő várhatóan és átlagosan 63,5, míg egy férfi 61,6 egészségben eltöltött évre számíthat.) A kutató lapunknak elmondta, hogy elemzésében az úgynevezett teljes korlátozottságban eltöltött idő becsléséhez 371 betegség és sérülés adatait vette figyelembe.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es egészségügyi jelentése szerint a legtöbb magyar 2021-ben hunyt el, 100 ezer főre vetítve 310-en rákba, 723-an szív- és érrendszeri, 70-en légzőszervi, 258-an Covid–19 és más vírusos betegségek szövődményeibe haltak bele.
Ezzel egyébként alulról hatodikak vagyunk a régióban, náluk rosszabb helyezést a halálozási rangsorban Szerbia, Románia, Bulgária, Litvánia és Szlovákia ért el. A tanulmány szerzői szerint a magyarok keveset mozognak, magas az elhízottak aránya és mindez nagyban hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió és sok más betegség kialakulásához. Megjegyzik azt is, hogy a legtöbb embernek a mozgásszervi és a mentális egészségproblémák miatt romlik a termelékenysége.
Vitrai József szerint a más országokhoz képest kiemelkedő magyar halálozás a megelőzés és az orvosi ellátás gyengébb voltára is utal. Hozzátette: 2021-ben a teljes halálozás húsz százaléka a nyugdíjkorhatárt el nem érők körében történt. Ez a nagy arány nem írható teljes egészében a covid számlájára, hanem javarészt az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, és az orvoshoz fordulás kisebb hajlandóságra vezethető vissza.
A veszteségek jövőbeli enyhítéséhez elkerülhetetlen az orvosi ellátás javítása, de mindenek előtt népegészségügyi beavatkozásokra lenne szükség. Arra a felvetésre, hogy a Takács Péter államtitkár által szeptemberben bejelentett népegészségügyi stratégia jelenthet-e valamiféle megoldást a kutatásban is sürgetett megelőzésre, célzott beavatkozásra, Vitrai József azt felelte: sajnos abban a dokumentumban leírtak megvalósításához sem kormányprogram, sem forrás nem tartozik.
