Oroszország;Lengyelország;Ukrajna;személyiség;közvetítő;orosz-ukrán háború;

- Bár Orbán Viktor és Robert Fico is kínálja magát közvetítőként az orosz-ukrán háború lezárásához, a legnépszerűbb lengyel elnök alkalmasabb lehet

A Tygodnik Powszechny krakkói hetilap szerint a nyugdíjas politikusnál mostanában nagy a vendégjárás.

A hamarosan negyedik évébe lépő ukrajnai háború kezd végképp elviselhetetlen lenni az összes elszenvedő, külső szereplő és távoli haszonélvező számára is. Ezt jól tudja az orosz vezetés, amely elindította ezt a végzetes agressziót. Vlagyimir Putyin is tudomásul vette, hogy béketárgyalásra, közvetítőkre van szüksége. Akkor is így van ez, ha a következő amerikai elnök Donald Trump lesz. Neki is jelentős korlátai vannak. Egyetlen nagy nemzetközi ügyletet sem volt képes elrendezni úgy, ahogy azt elképzelte, megígérte. A békeangyalok világpiacán legrégebben Orbán Viktor kínálgatja magát. Hozzá csatlakozott nemrég Robert Fico. Mindketten azzal ajánlkoznak, hogy különleges kapcsolatban állnak mindkét féllel: Putyinnal és a Nyugattal is. Közvetítői renoméjukat azonban eleve lenullázza, hogy éppen oroszbarátságuk miatt kiszorultak a valós nyugati döntési térből, politikai páriákká lettek. Az ukránok – és nem csak Volodimir Zelenszkij és köre – szemében pedig a Kreml kesztyűbábjai.

Van azonban valaki, aki ismert a térségben, s aki jól ismeri a fontos szereplőket. Sőt, korábbi közvetítői pedigréje is van orosz-ukrán viszonylatban.

Ő, a most 70 éves Aleksander Kwasniewski, aki 1995 és 2005 között volt Lengyelország elnöke. 

A Tygodnik Powszechny nagy múltú krakkói hetilap cikke szerint a nyugdíjas politikusnál mostanában nagy a vendégjárás. „Diplomaták, üzletemberek, hivatalban lévő VIP-ek zarándokolnak el hozzá a politikai spektrum minden szegletéből. Tanácsokat kérnek tőle, mivel tudatában vannak: Kwasniewski tudja, miről is van szó a keleti politikában. Azon kevesek közé tartozik, akik képesek megkülönböztetni a csillogó felületet a lényegtől, a tartalomtól. – Tudja, ki fontos, s ki az, aki csak úgy tesz, mintha az lenne. Ismeri a sémákat, az alkudozás módszereit, s ezekben az alkukban Ukrajna különösen értékes árunak számít. Ennek a „tárgynak” a megismerésébe sokat invesztált, még akkor, amikor Leonyid Kucsma volt Ukrajna elnöke. Őt magánemberként is jó ismerősének tartja.

A lengyel sajtó szerint ahogy közeledünk a „konfliktus befagyásához”, úgy nő a forgalom a volt elnöknél. Azt tudakolják nála, hogy véleménye szerint milyen irányt vesz a háború, másokat a káderek érdeklik, ki áll vesztésre, kibe érdemes invesztálni. Kiderült, hogy korábban a volt baloldali elnökkel ellenséges PiS-kormány külügyminisztériuma is hivatalosan a tanácsát kérte. Azt firtatták, vannak-e még esélyei szerinte Petro Porosenko volt ukrán elnöknek. Tusk kormánya is szeretné bevonni külpolitikai offenzívájába Kwasniewskit, állítólag azzal bíznák meg, hogy Ázsiában ismertesse a NATO keleti szárnyát és az Ukrajna-politikát illető lengyel elképzeléseket.

A volt elnök azért lehet esélyes a bizalmas közvetítői szerepre, mert húsz éve egyszer már sikeresen betöltötte ezt. Akkor elnöki mandátumának vége felé fontos szerepe volt a 2004-es ukrajnai politikai válság körüli ügyek rendezésében. Az elnöki mandátumért Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics küzdött. A második fordulóban győztes Janukovics táborát csalással vádolták, tömegmozgalom kezdődött az új választásért, ezt nevezték „narancsos forradalomnak”. Kwasniewski „járta ki” a feleknél a választás megismétlését, ami Juscsenko győzelmét hozta el. Öt évvel később Janukovics visszatért a hatalomba, és bebörtönöztette a fő riválisának tartott Julia Timosenkót. Kwasniewski már volt elnökként járt közbe Timosenko szabadulásáért.

A baloldali politikus – írja a Tygodnik Powszechny – ma is aktívan részt vesz az Ukrajna körüli nyilvános és inkább titkos megbeszéléseken. 

Ennek formátumát a YES (Yalta European Solutions) nevű találkozósorozat adja, amelyet Viktor Pincsuk ukrán oligarchával (Kucsma vejével) együtt szervez. Ezeken a találkozókon rendszeres résztvevők Zelenszkij közeli döntéshozó munkatársai. Kwasniewski ellenzi a konfliktus „befagyasztását”. Interjúiban azt állítja, hogy az ideiglenes béke a háború gyors kiújulását jelenti. A lengyel hetilap szerint a volt államfő azt javasolja, hogy Varsó erőteljesen lépjen be a „békecsinálásba”. Úgy gondolja, hogy meg kellene ismertetni Donald Trumpot a NATO keleti frontjának helyzetével, az orosz stratégiai fenyegetés lényegével. Ez megkövetelné, hogy a hivatalban lévő elnök Andrzej Duda és Donald Tusk kormányfő együtt tárgyaljanak Trumppal. Az amerikai elnök és Duda között jó a viszony, ezt kellene kihasználni – javasolja.

Aleksander Kwasniewski

A most 70 éves politikus fiatalon gyors pártállami karriert futott be – a szocialista diákszövetség hetilapjának majd az ifjúsági napilapnak volt a szerkesztője. Innen emelték ki az ifjúsági és sportminisztérium és a lengyel olimpiai bizottság élére. Neki tulajdonítják az áttörést hozó javaslatot az 1988-as tárgyalásokon, amelyet a pártállami kormány az illegalitásban lévő Szolidaritással folytatott. Eszerint az újonnan felálló felsőházba a szenátorok szabad választással kerülhettek. 1995-ben legyőzte az elnökválasztáson Lech Walesát, majd második mandátumot is szerzett. Mandátuma alatt fogadták el az érvényes lengyel alkotmányt. A közvélemény-kutatások szerint a legnépszerűbb lengyel államelnök.

A második feketedobozt még vizsgálják.