Sajátos módon próbál férőhelyet kiszorítani a gyermekvédelmi intézményekben a kormány: törvényi szintre emelte, hogy a „szökésben” lévő, a jogszabály szerint engedély nélkül távollévő fiatalok helyére másokat helyezhetnek el a gyámhatóságok – vette észre a Népszava.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény egészült ki január elsejével azzal a szövegrésszel,
hogy ha a „távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek helyezhető el.”
Ezt a javaslatot az október 29-én Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat még nem tartalmazta, csak később Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke terjesztette be „Túlterjeszkedő módosító javaslatot tartalmazó egységes javaslatában”.
Nyilvánosságra hozott statisztikai adatok nincsenek arról, hogy hány gyerek van szökésben. Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója az Indexnek decemberben azt mondta,
Magyarországon mintegy 1000 gyermek van engedély nélkül távol, ebből a tartósan 400-500-an.
Gyermekvédelemben dolgozó forrásunk szerint havonta 300-400 a beutalt gyerek, ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt betelik a távollévők helye. Az viszont nem biztos, hogy a szökött gyerekek és a bekerülők azonos korúak és szükségletűek.
Egy, a szakmát jól ismerő forrásunk szerint ezt a gyakorlatot több megyében már évek óta alkalmazzák, máshol – elsősorban a dolgozók távozása, a kényszerű csoportösszevonások és a férőhelyhiány miatt – csak tavaly kényszerültek rá. Szerinte szakmailag több probléma van ezzel a megoldással. Ha megérkezik a tartósan távol lévő gyerek, már nincs hely számára, ami azt jelenti, hogy a szökésben lévő fiatalt tulajdonképpen nem is várják vissza. Vagy, ha mégis, akkor a helyén lévő gyerek elhelyezése lesz újra megoldatlan. Úgy fogalmazott:
az intézményeket, lakásotthonokat újabb megoldhatatlan feladattal terhelte meg a kormány azzal, hogy ezt jogilag is lehetővé, pontosabban kötelezővé tette.
Az alapvető jogok biztosa egyik 2023-as jelentésében tért ki arra, hogy a 12 év felett szakellátásba vett gyermekek olykor már be sem kerülnek a kijelölt gondozási intézménybe, vagy ott csak néhány napot töltenek. A jellemzően több éves iskolai lemaradásuk pótolhatatlan, a fejlődésükhöz szükséges fejlesztéseket, terápiás foglalkozásokat nem tudják megkapni. A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben dolgozó szakemberek az intézménybe be sem kerülő, vagy ott mindössze néhány napot töltő gyermekekkel nem tudnak bizalmi kapcsolatot kialakítani, így az intézménynek nincs, nem is lehet megtartó ereje.
A magasabb életkorban szakellátásba kerülő gyermekek többnyire többszörösen traumatizáltak, nagyon nehezen megközelíthetők, nem motiváltak arra, hogy elfogadják az intézményi szabályokat, az általuk nyújtott lehetőségeket. Megállapította,
hogy a szakellátásban lévő gyermekek engedély nélküli eltávozása, tartós távolléte visszásságot okoz a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának érvényesülésével összefüggésben.
