Az előző, vagyis a 2023/2024-es tanév első hónapjában összesen 2231 volt az újonnan belépő, pályakezdő pedagógusok száma, ami az OH adatai szerint 2024. augusztus 31-ére 3557 főre emelkedett. Ez lényegesen jobb, mint egy évvel korábban: a 2022/2023-as tanév egészében mindössze 1884 fiatal gyakornok lépett be a köznevelésbe. Ugyanakkor az is tény, hogy azoknak a fiataloknak a száma, akik 2024 szeptemberében kezdtek dolgozni köznevelési intézményekben, 148 fővel kevesebb, mint 2023 azonos időszakában.
A nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok száma viszont emelkedett, egy év alatt összesen 909 fővel. Az OH közlése szerint a köznevelési alkalmazotti nyilvántartás 2025. január 2-ai állapota alapján 6623 pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben olyan módon, hogy közben nyugdíjat is kap. Ez a létszám 2024. január 2-án még 5714 fő volt. A kormány 2022 nyarán egyszerűsített a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásán: már a nyugdíjazás után is lehet teljes állásban tovább tanítani a nyugdíj megtartása mellett.
Valamivel több lett a főállású pedagógus Magyarországon, de inkább csak a visszatérő nyugdíjasok miatt nőhetett a létszámA Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, továbbra is alacsonynak tartja a pályakezdők számát: abban bízott, hogy a 2024-es béremelés már az idei tanévben több fiatalt vonz a pályára. – Ám úgy tűnik, nem a fiatalok, hanem a nyugdíjasok számára vált vonzóbbá a pálya – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is,
a pályakezdők körében is nagy a lemorzsolódás, a gyakornokok közül többen már az első minősítő vizsga előtt, de akár azt követően is elhagyják a pályát.
Mindeközben egyre többen érik el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, a PSZ becslései szerint 2025-ben várhatóan mintegy 7500 fő lesz a 65 éves korral nyugdíjba vonuló pedagógusok száma – és ebben még nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulását választják. Totyik Tamás szerint bár az oktatásirányítás a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával igyekszik “betömni a réseket”, úgy vélte, ez hosszabb távon nem lesz fenntartható.
Bár a 2024-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban az előző évinél többen, 17,8 ezren jelentkeztek a pedagógusképzésbe (közülük mintegy 13 ezer főt vettek fel), ez még nem jelenti azt, hogy azok közül, akik meg is szerzik a diplomát, mindenki pedagógusként helyezkedik el - ezt jól mutatja a pályakezdők száma is. Továbbá – mint arra az Európai Bizottság 2024-es Oktatási és Képzési Figyelője is rámutatott – a koragyermekkori és gondozási programokra, valamint a tanítóképzésre jelentkezők túlnyomó többsége (78 százalék) részidős képzésekre jelentkezett, vagyis ők nem új jelöltek, hanem már gyakorló tanárok, akik a képesítésük szintjét szeretnék emelni.
Egyre idősebbek
A pedagógusok átlagéletkora is egyre magasabb: a Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusban publikált oktatási jelentése szerint csak az általános iskolákban foglalkoztatott pedagógusok fele az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott a 2023/2024-es tanévben, a 30 évesnél fiatalabb pedagógusok aránya mindössze 6,7 százalék volt.
