Magyarország kétségtelenül a 2024-es aranypiac nagy halai között tartható számon. A bejelentett vásárlások alapján ugyanis a tavalyi év hetedik legnagyobb szereplője lett, egy, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által indított, 15,5 tonnás szeptemberi vásárlással. Ha az év legnagyobb ügyleteit vesszük alapul, akkor Budapest még előkelőbb helyen szerepel a listán.
Az említett tranzakció az egész év második legnagyobb egyösszegű aranyvásárlása volt. Ennél nagyobb ügyletet csak Lengyelország részről indítottak, Varsó egy 42,3 tonnás tétellel került az aranypiac élére – mondta a Népszavának Juhász Kristóf, a befektetési arany értékesítésével foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője, a nemesfémpiac tavalyi történéseit összefoglalva. Hozzátette azonban, hogy ezek a számok a bejelentett tételeket takarják, s bizony ebben a szegmensben azért Kínáról nem lehet megfeledkezni. Peking pedig az árak menedzselése miatt lényegében elhallgatja beszerzéseit. Éppen ezért ezeken a listákon nagy valószínűséggel mindenki egy hellyel hátrébb szorul. A kínai vételekkel kapcsolatban ugyanis elmondható, hogy magánbefektetői vásárlásoknak kívánják álcázni a jegybanki vételeiket. A sanghaji aranytőzsde leszállításait megvizsgálva azonban szinte bizonyosan állami megbízásokról van szó.
A magánbefektetők ugyanis döntően az egykilogrammos rudakat keresik a kínai tőzsdén, míg a 12,5 kilogrammosak a központi banki vásárlások jellemző kiszerelése.
A szeptemberi aranykontraktusokat megvizsgálva pedig körülbelül 60 tonnára tehetők a kínai jegybank vásárlásai.
Az aranypiac egyébként 2024-ben egészen parádés teljesítményt nyújtott, még a klasszikus tőkepiacokkal összehasonlítva is. Dollárban kalkulálva ugyanis éves szinten 29,7 százalékos hozamot tudott felmutatni, amellyel az amerikai részvénypiacok sem tudták a lépést tartani. Utóbbi esetében ugyanis átlagosan 27,5 százalékos, míg a feltörekvő piacoknál 12,95 százalékos hozamszintjét számoltak, vagyis a nemesfém mindkettőt felülmúlta. Ez még nem minden, jegyezte meg a Conclude cégvezetője, az arany hozama forintban számítva meghaladja a 45 százalékot is, ami egészen attraktív teljesítménynek mondható.
A nemesfém jegyzése tavaly valóban látványos felívelő pályát járt be. Érdekességként jegyezhető fel hogy - mint erre már rámutattunk -,
a tőzsdei jegyzés az 1000 és a 2000 dollár közötti távolságot szűk másfél évtized alatt „lépte meg”, míg a 2000 és az október végén elért – jelenleg is csúcsnak tekinthető – közel 2800 dolláros szint áthidalásához alig 10 hónap kellett.
Ennek fényében a világ legnagyobb bankházai között emlegetett Goldman Sachs előrejelzése nem is tűnik túlzóan derűlátónak. Ők ugyanis azzal kalkulálnak, hogy a növekedésnek még nincs vége, és szerintük 2025 végén az adásvételek már unciánként 3000 dolláros szint közelében zajlanak majd.
A piac másik markáns jellemzője volt – ami azért kevésbé látványos a befektetők számára, mégis fontosnak értékelhető -, hogy a dollártól való függetlenedés vágya miatt szinte minden feltörekvő piaci állam azon ügyködik, hogy az aranykészleteit részben vagy egészében az államhatárain belül tudja. Így lényegében mindenki igyekszik a meglévő és az újonnan vásárolt készleteit repatriálni Londonból és New Yorkból. Így a MNB is itthon tárolja az aranykészletet, de az év egyik legnagyobb hazaszállítása az indiai volt. Újdelhi ugyanis az immár 800 tonnára tett aranytartalékainak mintegy felét haza szállíttatta Londonból.
A jegybanki tartalékoknál maradva érdemes még visszatérni az MNB tavalyi vásárlására. Az említett 15,5 tonna révén ugyanis a jegybank készletei 110 tonnára híztak. Ez pedig történelmi csúcs. Soha korábban ekkora aranykészleten nem ült Magyarország.
(A korábbi közvetlen rekord – természetesen - a 94,5 tonna volt, amelyre 2021-ben állt be a magyar aranytartalék.) Az idén 100 éves jegybank esetében a korábbi csúcs az 1970-es évekre tehető, akkor mintegy 70 tonna volt az ország aranytartaléka. Ezt követően viszont az arany jelentősége pénzpiacokon egyre inkább háttérbe szorult, amely hatására itthon is töredékére csökkent az aranytartalék. Az MNB aranykészlete az 1990-es évek elejére 3,1 tonnára csökkent, és egészen 2018-ig ezen a szinten is rekedt. Innen építette fel fokozatosan az MNB a jelenlegi 110 tonnás aranytartalékot, amely egyébként a teljes devizatartalék 14,5-15 százaléka.
Utóbbi szint azért is hangsúlyos, mert a Világbank legutóbbi ajánlása szerint a devizatartalékokhoz képest az aranytartalékokat 20 százalék körül egészséges kialakítani, amely a nyugati országokban jellemzően teljesül is. A feltörekvő gazdaságok jegybankjai most ehhez az értékhez igyekeznek felzárkózni. Ezt szem előtt tartva pedig egyáltalán nem mondható rendkívülinek a magyar központi bank lépése, de a cseh és a lengyel jegybank – kifejezetten bejelentett – stratégiája sem. Prága ugyanis például 2022 óta minden hónapban 2 tonna vételére ad megbízást, míg Varsó egészen addig folytatja az aranyvásárlást, amíg a 20 százalékos határt el nem éri. Ahogy korábban már jeleztük ezek a jegybanki vásárlások azért is fontosak, mert piaci elemzések szerint minden 100 tonna fizikai kereslet legalább 2,4 százalékkal emeli az arany árát. Ehhez annyit tennénk hozzá, hogy a World Gold Council (Arany Világtanács) adatai szerint a globális befektetői aranykereslet – a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek összessége – az orosz-ukrán háború kitörése óta egyetlen negyedévben sem esett 100 tonna alá. Sőt, figyelemre méltó volt 2022 utolsó három hónapja, amikor a szervezet becslése szerint a világ összesített aranykereslete meghaladta az 1300 tonnát.
Alig lassít az aranypiac, a Magyar Nemzeti Bank globális szereplővé váltItthon a 100 grammos lapkák a legkedveltebbek
A hazai befektetési arany adásvételekről elmondható, hogy az elmúlt évben az eladások és a vételek alapvetően egyensúlyban voltak, kiegyensúlyozott piac alakult ki. A kisbefektetők részéről a legkeresettebb tétel a 100 grammos lapka volt, de nagy népszerűségnek örvendtek az 1 unciás aranyérmék is. A privátbanki ügyfelek részéről viszont a leginkább „felkapott” méret az 1 kilogrammos rudak voltak – mondta Juhász Kristóf. Az is érzékelhető, hogy a mostani áremelkedés után azok, akik korábban 100 grammos kiszereléseket kerestek, most lejjebb mentek és jellemzően az 50 grammos aranyrudakat vásárolnak és ezüstérmékkel egészítik ki nemesfém portfóliójukat. A szakember hozzátette, hogy most, karácsony környékén az ajándékozási szezonban a vételek az eladások is megélénkültek. Ebben az időszakban igen népszerűek az 5, 10 és 20 grammos aranylapkák és a különlegesebb, historikus aranyérmék – előbbieket gyakran cégvezetők adnak évfordulós ajándékként alkalmazottaiknak. Összességében ehhez még annyit tett hozzá, hogy itthon a forint árfolyama meghatározó szempont a nemesfém keresletében. Ahogy a magyar deviza euróval szembeni jegyzése elérte a 400-as szintet, szinte azonnal megjelentek az aranyvevők, s bár kiegyensúlyozott a piac, ám a vételi aktivitást a 400 fölötti árfolyam azóta is fenntartja.
