Ukrajnának megbízható biztonsági garanciákkal kell rendelkeznie a háború befejezéséhez, nem csak egy darab papírral, mert a Budapesti Memorandum garanciavállalói szartak Ukrajnára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai Lex Friedmannek adott interjújában.
A Ukrajinszka Pravda cikke szerint Volodimir Zelenszkij kiemelte, a Donbász és a Krím részleges orosz megszállását követően Ukrajna diplomatákat küldött, és leveleket írt a memorandum aláíróinak. – Mi volt a papírra írva? Konzultációk. Ukrajna konzultációkat tart, ha sérül a területi integritása. És mindenkinek konzultálnia kell. Mindenkinek el kell jönnie. Mindenkinek sürgősen találkoznia kell – az USA-nak, az Egyesült Királyságnak, Oroszországnak. Franciaországnak, Kínának – sorolta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij úgy folytatta:
Válaszolt bárki ezekre a levelekre, hivatalos levelekre? Tartott valaki konzultációt? Nem. És miért nem? Mert szartak rá. Ez érthető oroszul is, ugye? Ahogy Oroszország szart rá, úgy a Budapesti Memorandum összes többi garanciavállalója is. Egyikük sem törődött ezzel az országgal, ezekkel az emberekkel, ezekkel a biztonsági garanciákkal.
Az ukrán elnök közölte, ezt az ügyet Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel is megvitatta, a témát még nem zárták le, folytatni fogják az erről szóló egyeztetést. Egyben úgy vélte, ezek a garanciák nem segítették elő a biztonságot, a megállapodás értelmi szerzőit pedig felelősségre kellene vonni. Azt mondta, 2022 februárjában, a háború kitörése után ismét leveleket küldtek a konzultációk megtartása érdekében, de válasz nem érkezett.
Volodimir Zelenszkij úgy vélte, Barack Obama korábbi amerikai elnököt sem érdekelte Ukrajna helyzete, Angela Merkel volt német kancellár pedig állítása szerint a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón megakadályozta, hogy Ukrajna meghívást kaphasson a NATO-ba.
Kiábrándult írások a 30. évfordulón
A Budapesti Memorandumot 1994. december 5-én írták alá, a megállapodásban három nukleáris nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi sérthetetlenségét, függetlenségét és szuverenitását. (A volt Szovjetunió két másik utódállama, Fehéroroszország és Kazahsztán is részese lett az egyezménynek, amelyhez utóbb Franciaország és Kína is csatlakozott.) Budapest úgy lett névadó, hogy akkor éppen a magyar főváros adott otthont az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójának, amely ezen a néven az utolsó volt a sorban, helyébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) lépett. A nagyhatalmak vállalása fejében az ukránok, a kazahok és a fehéroroszok is csatlakoztak az atomsorompó szerződéshez, vállalták, hogy nem tárolnak, illetve fejlesztenek ki nukleáris fegyvereket.
Mint megírtuk, a 30. évfordulóra megjelent ukrán írások keserűen állapították meg, hogy Ukrajnát becsapták, és ebben az Egyesült Államok és Oroszország játszotta a főszerepet. Az 1990-es évek elején (is) sok mindenben különbözött a véleményük, egyvalamiben azonban egyetértettek: Ukrajnát nem kívánták atomhatalomként látni, és mindent latba vetettek, hogy nukleáris leszerelését elérjék. Az RBK ukrán hírügynökség idéz az első ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk egyik interjújából: az Egyesült Államok szankciókkal és az ország teljes elszigetelésével fenyegetőzött. Bill Clinton és Al Gore alelnök egyaránt azt mondták, amennyiben Ukrajna másképp cselekszik, gazdasági szankciókra kell számítania, és másmilyenekre is. Az éppen csak függetlenné vált ország nem akarta azzal kezdeni a nemzetközi porondon, hogy máris veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. Clinton és Jelcin orosz elnök végül megpuhította Kravcsukot, a megállapodást aztán már a következő ukrán elnök írta alá.
