Az elmúlt évben több mint 2200-an haltak meg vagy tűntek el a Földközi-tengeren való átkelés során, közölte Regina De Dominicis, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) európai és közép-ázsiai regionális igazgatója. Közülük 1700-an a Földközi-tenger középső szakaszán haltak meg, több száz gyermek és fiatal van az áldozatok között. A halálos áldozatok száma jóval magasabb, ha az atlanti útvonalat is figyelembe vesszük.
Az UNICEF szerint az egyes uniós országoknak több segítséget kell nyújtaniuk azoknak a gyermekeknek, akik túlélik a veszélyes utat. Többek között pszichiátert kellene a rendelkezésükre bocsátani, de gondoskodni kell egészségügyi ellátásukról és oktatásukról is. „A kormányoknak foglalkozniuk kell a migráció kiváltó okaival, támogatniuk kell a családok integrációját, és biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek jogai az utazás minden szakaszában védelmet élvezzenek” - mondta az ENSZ koordinátora.
A számadatokat a szilveszter éjszakáján történt hajótörést követően hozták nyilvánosságra, amikor Lampedusa partjainál eltűntnek nyilvánítottak mintegy húsz, Líbiából indult menekültet. A hét túlélőt, köztük egy nyolcéves kisfiút, aki elvesztette az édesanyját, Lampedusa szigetére, majd a szicíliai Agrigentóban lévő befogadóközpontba szállították. Közben a hatóságok szerint 27-en, köztük nők és gyermekek haltak meg két hajóbalesetben Tunézia partjainál.
Néhány nappal korábban a Caminando Fronteras nevű civil szervezet még megdöbbentőbb számokat közölt: legalább 10 457 menekült halt meg vagy tűnt el, miközben a tengeren át Spanyolország tartott. A legtöbb áldozat (9757-en) az Afrika és a Kanári-szigetek közötti atlanti útvonalon vesztette életét – köztük 1538 gyermek és 421 nő. A civil szervezet a tengeren bajba jutott és az eltűnt migránsok családtagjai számára létrehozott chatcsoportokból, személyes beszélgetések alapján szerzi be adatait, és a mentési műveletekre vonatkozó hivatalos statisztikákat használja fel.
A Caminando Fronteras az előző évhez képest 58 százalékkal megnövekedett halálos áldozatok számát arra vezeti vissza, hogy a menekültek sokszor lélekvesztő bárkákon indulnak útnak, amelyek alkalmatlanok egy ilyen veszélye út megtételére. Szerepet játszik továbbá a mentéshez szükséges erőforrások hiánya is. A számok a mentési rendszerek kudarcát bizonyítják - magyarázta a civil szervezet alapítója, Helena Maleno.
Névtelen halottak – Négyből csak egy embert sikerül azonosítani azok közül, akik Európába akartak eljutni, de eközben életüket vesztettékOlaszország és Görögország mellett Spanyolország az Európába érkező illegális bevándorlók egyik fő célországa. A belügyminisztérium adatai szerint január 1. és december 15. között 60216 menekült érkezett illegálisan Spanyolországba, ami 14,5 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A bevándorlási rekordot a 2018-as év tartja, amikor Spanyolországban összesen 64300 menekült érkezett, beleértve azokat, akik a Földközi-tengeren érkeztek és azokat, akik valamely spanyolországi repülőtérre érkeztek.
A spanyolországi menekültek több mint 70 százaléka a Kanári-szigetekre érkezett. 2025 folyamán több mint 46 ezren jöttek a szigetekre, ami minden korábban regisztrált adatnál magasabb szám. Csak az év utolsó hetében több mint 30 hajó kötött ki itt több mint 2200 migránssal a fedélzetén. A 2023-as évben még mintegy 39 ezer menekült érkezett a Kanári-szigetekre, egy év alatt tehát hétezerrel több bevándorló választotta ezt az úticélt.
A mintegy egy évvel korábbi, 2024 második felére vonatkozó még borúlátóbb előrejelzések azonban nem váltak valóra. Egyes becslések több mint 70 ezer migráns érkezését várták a Kanári-szigetekre az év végéig. Az El País által idézett rendőrségi források szerint: „A visszaszorítás bevált, a tranzitországok keményen dolgoztak, és a rossz időjárás segített elkerülni az indulásokat Európa felé.” Szenegál és Marokkó láthatóan együttműködött a madridi hatóságokkal a menekültáradat megakadályozásáért, míg az algériai biztonsági erők már nem voltak ilyen kemények. A nyugat-szaharai konfliktus miatt kialakult súlyos diplomáciai válság elmélyítette a diplomáciai viszályt Spanyolország és Algéria között.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a tragédiák pontos mértéke nem ismert. Nem tudni, hányan vesztettél életüket, amikor a Kanári-szigetek felé haladtak. Sok túlzsúfolt hajó ugyanis nyomtalanul tűnt el az Atlanti-óceán magasra csapó hullámaiban. Szakértők szerint a holttestek 95 százalékát sosem találják meg.
Kevés gyakorlati haszon
A Kanári-szigeteken ma már a mali állampolgárok alkotják a legnagyobb csoportot, korábban a marokkóiak alkották a legnagyobb közösséget. A második és harmadik legnagyobb csoport a szenegáliaké és az algériaiaké. A mentőszolgálat munkatársai azt is észrevették, hogy egyre több ázsiai utazik repülővel Mauritániába olyan országokból, mint Banglades és Pakisztán. A legtöbb hajó most a nyugat-afrikai országból indul. Sokan Maliból menekültek a háború és a válság elől ebbe a közel ötmillió lakosú afrikai országba; az ENSZ adatai szerint több mint 270 ezer olyan menekült van Maliban, akik más országokból érkeztek. Az EU az év elején migrációs partnerséget kötött a mauritániai kormánnyal, akárcsak Tunéziával, majd Egyiptommal. A partneri megállapodásoknak azonban eddig kevés gyakorlati haszna volt.
