„Rossz hír, de ez még nem bizonyítja, hogy emberről emberre is képes terjedni a madárinfluenza” – mondta a Népszavának Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője annak kapcsán, hogy az Egyesült Államokban meghalt az első ember, aki súlyos H5N1 madárinfluenzában szenvedett.
Az esetről hétfőn a CNN számolt be, a portál cikke szerint a 65 évnél idősebb pácienst, akinek voltak más betegségei is, influenzával szállították kórházba. Az elhunyt baromfitartó volt, állatai érintkezhettek vadon élő madarakkal is. Az A (H5N1) vírus erős járványt okoz a vadon élő madarak közt, amelyek könnyen átadják a kórokozót a házak közelében lévő baromfi udvarok lakóinak. A louisianai egészségügyi tisztviselők egyelőre nem találtak más, olyan esetet, ami halált okozott volna. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) december végén számolt be arról, hogy a louisianai beteget megfertőző vírus genetikai elemzése olyan változásokat mutatott ki, amelyek várhatóan javíthatták a kórokozó azon képességét, hogy könnyebben terjedjen emberről emberre. Eddig néhány tucat H5N1 madárinfluenza által okozott emberi fertőzést regisztráltak. A vírus vegyesen, tehenek, illetve szárnyasok közvetítésével került át az emberbe.
– Annak a kockázata, hogy emberről emberre terjedjen a H5N1 madárinfluenza vírusa, jelen pillanatban még mindig alacsony, de azt látjuk: feszegeti a határait és egyre nagyobb teret nyer – mondta lapunknak Kemenesi Gábor. Hozzátette: ez a helyzet bármikor változhat és szükség van a szakhatósági éberségre. A kutató szerint szerint egyelőre az állategészségügyi kockázatok aggasztóbbak, de velük arányosan nő az ember veszélyezettsége is. Mint mondta: ha az influenza-vírusokkal történik valami, akkor az egyfajta figyelmeztetés is a járványügyi szakembereknek, mert az elmúlt száz év öt nagy pandémiáját ilyennek okozták. Az állatok között most dominánsan terjedő, H5N1 vírustörzs pedig sok minden történt az elmúlt négy évben. Jelentős földrajzi eltérést okozva mára az Antarktiszon is veszélyezteti az ottani pingvin populációkat. A vadon élő madarak tömegesen pusztulnak. Az elhullott madarakat számos emlősállat elfogyasztja és ennek következménye, hogy több száz emlősfajban találták már meg ezt az influenza vírust. A fajok közötti átugrással a vírusnak alkalma van arra, hogy mindinkább alkalmazkodjon más szervezetekhez a madarakon kívül is. Minél többször ugrik át egy új fajra, annál közelebb tud kerülni az emberhez, ez potenciálisan egy újabb influenza pandémiához vezethet. A vírus mutálódása egyelőre a vadállatok körében aggasztó, de Amerikában már szarvasmarha állományra is átugrott, és sokáig észrevétlenül terjedt az ottani a tejipart kiszolgáló állományban.
Járványveszély miatt látogatási korlátozást és maszkviselést vezettek be több magyarországi kórházbanKemenesi Gábor szerint az amerikai haláleset ellenére is egyelőre kicsi a kockázata egy újabb pandémiának, de az éberségre szükség van, annál is inkább, mert a vírus már az agrárszektor szárnyas és szarvasmarha ágazatait is érinti, egyre közelebb kerülve az emberhez. Az eddigi embert érintő fertőzések túlnyomórészt az agráriumban voltak. A mintegy 46 regisztrált madárinfluenzás beteg leggyakoribb tünete a kötőhártya-gyulladás volt. Körülbelül az érintett emberek felének volt láza, és viszonylag keveseknél fordultak elő klasszikus influenzás légúti panaszok.
