Pikáns a helyzet. Egy USA-val szövetséges NATO-tagország igen fontos hivatalnoka került amerikai szankciós listára, aki ráadásul egyben a magyar titkosszolgálatokért is felel – fogalmazott érdeklődésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.
Mint megírtuk, 2025. január 7-én az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC szankciós listára tette a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét. Az úgynevezett SDN-listán azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormánya különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. Rogánt Antalt korrupció miatt helyezték büntetőintézkedések hatálya alá.
Szankciós listára tette Rogán Antalt az Egyesült ÁllamokVálaszolt a Miniszterelnöki Kabinetiroda, pitiáner bosszúnak tartja Rogán Antal szankciós listára tételét az Egyesült ÁllamokbanAz már most is látszik – tette hozzá Ligeti Miklós–, hogy nem egyszerűen az amerikai államkincstár által vezetett szankciós listáról van szó, mint amilyen a 2014-es kitiltási ügyekben előkerült. (Akkor az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat magyar köztisztviselőtől egy olyan rendelet alapján, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyek belépésének felfüggesztéséről szól. Kiderült, hogy egyikük Vida Ildikó, az adóhivatal akkori elnöke volt. Szóba került Habony Árpád neve is, de ő elutazott Washingtonba, és egy fotóval igazolta, hogy nincs kitiltva az USA-ból). A bő tíz évvel ezelőtti szankció – folytatta a jogi igazgató – például csak az Egyesült Államokba való belépést tiltotta meg, a mostani viszont egy „teljes körű feketelista”, azaz zárolják az érintett USA-beli vagyonát, üzletkötési-kereskedelmi tilalmat is jelent az érintettel kapcsolatban, illetve „az is szankcionálható, aki őt kiszolgálja, együttműködik vele” – emlékeztetett Ligeti Miklós.
David Pressman: Rogán Antal az Orbán-kormány korrupciós rendszerének elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezőjeSzerinte kérdés, hogy ebből minek szereznek majd érvényt az amerikaiak, nem tudni például, hogy ez csak a dollárban bonyolított tranzakciókra fog vonatkozni, vagy más fizetőeszközzel végrehajtott üzletekre is. - Ahogy az is kérdés – folytatta Ligeti –, hogy mi lesz a helyzete azoknak a magyar kormányzati szerveknek, lobbicsoportoknak, amelyek Rogán alá tartoznak és az USA-ban tevékenykednek.
Továbbá kérdéses az is, 2025. január 20., azaz Donald Trump beiktatása után lesz-e lehetősége az új elnöknek arra, hogy levetesse Rogán Antalt a listáról.
– Egy személy elvileg akkor kerülhet le a listáról, ha már nem jelent korrupciós veszélyt – emlékeztetett a jogi igazgató. A bizonyítási teher azonban megfordul: a szankcionált személynek kell tisztáznia magát. Természetesen nincs politikai garancia arra, hogy Donald Trump nem dönt úgy, hogy Rogán Antalt leveteti a szankciós listáról, azonban
új elnökként neki is kínos lehet, ha azzal kell kezdenie a ciklusát, hogy átnyúl az államapparátus feje felett az ügyben.
Egyébként sem biztos, hogy ezt meg tudja tenni, hiszen a Rogán Antalt terhelő bizonyítási kötelezettséget még ő sem törölheti el – fogalmazott lapunknak Ligeti. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen korrupciós ügy miatt döntött az amerikai pénzügyi tárca külföldi vagyonellenőrzési hivatala a szankcióról.
Nem biztos, hogy Rogán Antalnak egyszerű lesz kihúzatnia magát az amerikai szankciós listárólEz természetesen csak találgatás, de feltűnő, az amerikai fél nem sokkal azután lépett, hogy a magyar kormány gyakorlatilag újraindította volna a 2013 és 2017 között virágzó, éppen Rogán Antalhoz kötődő letelepedési kötvénybizniszt, mégpedig ezúttal az idegenrendészeti törvénybe csomagolva „vendégbefektetői vízumként” – fogalmazott Ligeti, majd hozzátette: – Ahogy annak idején a letelepedési kötvényes biznisz, úgy ez a mostani is elsősorban vagyonos kínaiak betelepedését segítené elő, azaz a Kínával szemben kemény ellenállásáról ismert Donald Trumpnak sem valószínű, hogy kedvére lenne egy ilyen program.
