VIII. kerület;versek;Víg Mihály;

- Dér András: a nyócker-ciklusból

galamb; hajnal; harang és gang

galamb

villan a vaku
pereg a film
mosdókagylóba vizel
apu
lézerírta emlék
reprízelik a szívcsatornán
vérrög a
fék
villanás a víz felett
emléke izzadó felhőben
lebeg
anyám vörös körme
kopog a zongora
fogsorán
a cselédszobában öcsém magnóján
bömböl zorán
tekintetem a förster
fedelén pihen
az es té helyén golyó ütötte
nyom
családi seb emlék
gyom
nagymami visszeres lábán
madzagon lógó kendermagos
nyírt szárnyával verdes
a gang végén várja
Kiss bácsi a
hentes
nagyapám alabástrom arcán
villódzik a fény
süketen csak nézi
betyárfilm a tévén
tudod amiben
rózsa sándor az oszter
szobámban nincs
poszter
csüggedt kereszt függ
a falon
kamasz hitem nem
etalon
a lichthóf galambszaros
ablaka
a szemközti fürdőből áttetszik
margó zuhanyzó
alakja
gombfocizni jön öccse
azelek
övé a milán
csak a nővére miatt
játszom vele

hajnal

egyirányú utcában kukásautó
tolat
ragyás bérház homlokáról mállik
a vakolat
bamba kutyát pórázon rángat
mogorva részeg
ne töprengj már annyit azt mondd
merre van észak
ablak vitrázs alól macska zöld szeme
villan
templom egere remegve
elillan
a kápolna harangja álmosan
billent
hasadó résen a nap hunyorogva
pillant
kaputábla kopott kódján
fekete műköröm
koppan
idegesen ráng az utcalámpa
sárga fénye
szellő suhan a sikátoron
titkot rejt mélye

harang és gang
– vígmisinek –

itt zeng bennem
rozsdás korlát közén
bámulok
vedlett tűzfal térképre
álmodok
bennem nyelvel a
harang
köröttem évszázados
rang
kopott bringán
teker
lehányt betonudvaron
haver
csengőzik bolondul
nem harang
mégis zeng belé a
gang
süket sarolt fentről
rikácsol
kuss lesz vagy koporsót
ácsol
tűzfalon elúszik egy tátogó
hal
újabb év múlt ajtófán jelöli
vonal
kinőttem kantáros
nadrágom
sulipadban a körmöm
lerágom
kádban a karácsonyi
lakoma
kését feni szomszédunk a hentes
koma
rakott szoknya vékony
virgács
szőke haja fonott
kalács
a másodikon laknak
srégen
ő lesz majd a
feleségem
nem akarom de lesem
csigarácson át
hogy viszik a mentősök
nagyapát
hámló tűzfalon az
angyal
szelíd mosollyal
vigasztal
ez a hűvös bűvös
gang
beborít mint
búvárharang
ezüst kalapácsom
készenlétben
bármikor feloldódhatok
a lépes mézben

Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen, ám kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal, nem Kolumbusz, hanem az izlandiak fedezték fel először Amerikát… és ha nincs Izland, az ember nem tette volna a lábát a Holdra, és Tolkien soha nem írta volna meg A Gyűrűk Urát. A történelmi körútra invitáló, A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzőjével, Egill Bjarnasonnal beszélgettünk.