Herbert Kickl kedden elhangzott nyilatkozatában megfenyegette leendőnek jelölt koalíciós partnerét, amely a múlt héten még gyalázta és szalonképtelennek minősítette a radikális pártot, majd amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője maradt az egyetlen kancellárjelölt, haladéktalanul hívéül szegődött. A szélsőjobb pártvezérnek kérdéseket nem lehetett feltenni. Nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az ő pártja nyerte szeptember végén az parlamenti választást, ezt szem előtt tartva kell az Osztrák Néppártnak (ÖVP) partnerként alkalmazkodnia. Ő nem tűr el semmilyen trükközést, kijátszást, szabotázst, ha nem mennek előre az amúgy szigorú titokban folytatandó tárgyalások, azonnal megszakítja őket, s kezdeményezi, hogy tartsanak előrehozott választásokat. „Ez esetben a recesszióban, iszonyatos költségvetési hányban szenvedő ország még négy hónapot várhat, amíg új kormány kezd működni, s a választásokat, az előrejelzések szerint, ismét csak az FPÖ nyerné, amely jelenleg 36 százalékon áll a szeptember 28,8 százalékkal szemben – emlékeztetett.
Az ÖVP új vezetője, Christian Stocker, aki az első találkozáson már túl van Herbert Kickllel, úgy fogalmazott, hogy a politikában nincs helye megalázási rituálénak.Hozzátette, ő nem fél az újabb választásoktól. Csütörtök hajnalban az ÖVP székházát ismeretlenek széklettel kenték be, emlékeztetőül a náci időkre.
A fenyegető Kickl-beszéd nyomán azonnal elutasította a szabadságpárttal való mindenfajta együttműködést a jelenlegi külügyminiszter, Alexander Schallenberg, aki péntektől ideiglenes kancellárként (már volt az 3 hónapig 2021-ben) átveszi a kormány irányítását a lemondott Karl Nehammertől. De az eddigi kancelláriaminiszter, az integrációs miniszter, a nemzeti bank elnöki székének várományosa, a munkaügyi miniszter is beintett. Franz Fischler, egykori agrárminiszter, Ausztria első uniós biztosa pedig bejelentette, hogy kilép a konzervatív néppártból. Salzburg 2013. óta első embere, Wilhelm Haslauer tartományi miniszterelnök csütörtökön csatlakozott a távozókhoz.
A legtekintélyesebb osztrák lapok is csak csütörtökön ocsúdtak a sokkból. A Der Standard arról írt, hogy az ÖVP egykori nagyjai, akik megalapozták Ausztria uniós tagságát, például Alois Mock vagy Erhard Busek, forognak a sírjukban. A lap kommentárja hangoztatja, hogy súlyos hiba volt idő előtt hisztizve megszakítani a tárgyalásokat a néppárt, a szociáldemokrata párt és a liberális párt vezetői között.A bécsi rózsaszín újság utolsó oldalas kommentárja leszögezi, hogy Herbert Kickl még nem kancellár, talán mégis újabb tárgyalási fordulót tarthatnának a hármak, de kisebbségi kormányról is szó lehet az ÖVP és liberális párt részvételével, a szocdemek (SPD) és a Zöldek külső támogatása mellett.
Növekszik az orosz veszély Ausztriában, Németország is ideges márA szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökét bízták meg kormányalakítással, jöhet az illiberális Ausztria is„A Kickl-kormányt beiktatása első napjától megkülönböztetett figyelemmel követik majd külföldről“ - jelentette ki a Die Presse című konzervatív napilapban Johannes Hahn, az Európai Uniótól 15 évi biztosi pozícióból nemrég hazatért politikus. Szerinte Európa többi populista vezetésű országánál is nagyobb figyelem hárul majd Ausztriára második világháborús fasiszta múltja miatt. Hahn biztosra veszi, hogy az új kormány megalakulásakor az amerikai és a nyugat-európai titkosszolgálatok azonnal megszakítják az együttműködést osztrák kollégáikkal, nehogy az oroszbarát rendszer juttasson bizalmas információkat Moszkvának.
„Ne feledjük el, hogy Herbert Kicklt az országlakóknak csak egyharmada támogatja, de azt sem, hogy az uniós tagság biztosítja Ausztria jólétét, s ezt nem szabad veszélyeztetni. Világossá kell tenni, hogy továbbra is az EU megbízható partnere és továbbra is támogatja Ukrajnát.“ Hahn szerint az országnak a nemzetközi jog talaján kell maradnia, különben egyszer még az is előfordulhat, hogy Magyarország területi igényt jelent be Burgenlandra“ – írta a volt EU-biztos.
Szintén a Die Presse kommentárja szállt szembe azzal a Kickl programjában szereplő tervvel, hogy a költségvetési hiány lefaragása érdekében elvonja a szociális juttatásokat az Ausztriában élő külföldiektől. A lap emlékeztet rá, hogy Sebastian Kurz volt kancellár is próbálkozott 2018-ban hasonló rendelkezéssel, de azt az osztrák legfelső bíróság, mint most is várható, megsemmisítette.
