- Elon Musk szinte mindenkinek beszól az EU-ban, Moszkva után már Washingtonból is veszély fenyeget

A szélsőjobbal kapcsolatban általános igazság, hogy Oroszország érdekelt e pártok megerősítésében és Moszkva mindent megtesz azon politikai erők támogatásáért, amelyek az Európai Unió egységének aláásásában érdekeltek. Ma már azonban az Egyesült Államokból is beavatkoznak az európai demokratikus folyamatokba, elsősorban Elon Musk, a Tesla vezére révén, aki időnként még Moszkvánál is leplezetlenebbül kampányol az általa kiszemelt szélsőjobb politikus mellett. Mindezt úgy, hogy Donald Trumpot hivatalosan még nem is iktatták be amerikai elnöknek.

Musk már rögtön azután egyértelmű gesztusokat tett a szélsőjobbnak, hogy 2022 októberében megvásárolta a Twitter platformját, amit X-re keresztelt át. Ezután visszaállította a szélsőjobboldali, neonáci személyiségek, ideológusok fiókját. Ez történt az osztrák Identitárius Mozgalom alapítója, Martin Sellner fiókjával is, aki korábban adományokat kapott attól a Brenton Tarranttól, aki 2019-ben az új-zélandi Christchurchben 51 embert mészárolt le. Sellnerén kívül a Twitter korábbi vezetése több tucat más olyan személyiség fiókját is felfüggesztette, aki a mozgalomhoz kapcsolódtak. Szintén Musk döntött a szélsőjobboldali ausztrál Nemzeti Szocialista Hálózat vezetőjének az X-re való visszaengedéséről is – s még folytathatnánk a sort.

Bár a szélsőjobb előnyben részesítését az X-en már fenyegető jelzésként lehetett értékelni, ennek hatása globálisan még messze nem volt olyan erőteljes, mint Musk mostani fellépése. Azóta ugyanis, hogy Donald Trump tanácsadójának nevezte ki, a Tesla vezére árnyékelnökként viselkedik. Ám e minőségében is fittyet hány a diplomácia alapszabályaira, ügyet sem vet a világpolitikából egyre jobban eltűnő politikai korrektségre. Ma már tehát az Európai Unió szempontjából

Marietje Schaake, aki tavaly könyvet jelentetett meg arról, hogy a Szilícium-völgy vállalatai veszélyt jelentenek a demokráciára, az El País spanyol lapban kifejtette: „Nyugtalanító látni, hogy Musk a vagyonát, közösségi médiaplatformját a nacionalista szélsőjobboldal vezetőinek támogatására fordítja. Szerepe tovább nőhet az ellensúlyok nélkül”. Schaake, a Stanford Egyetem kutatója szerint Oroszország módszerei mások, de vannak közös vonások is: „Az orosz szereplők szintén kihasználják az amerikai technológiai cégek üzleti modelljeit”.

Musk néhány héttel az amerikai elnökválasztás után, november végén máris támadta a nem sokkal korábban jóváhagyott Európai Bizottságot, amelyet „antidemokratikusnak” nevezett. „Az Európai Parlamentnek közvetlenül kell szavaznia az ügyekről, nem szabad átadnia a hatalmat az EU Bizottságának” – hangoztatta, nem törődve azzal, hogy az EUintézményeinek működését az uniós alapszerződés szabályozza. Musknak ráadásul a jelek szerint fogalma sem volt arról, hogy az EP szerepének erősítését éppen azok a szélsőjobbal szemben fellépő politikusok szorgalmazzák, akik „több Európát” szeretnének és a nemzetállamok szerepének csökkentését. Mindez arról árulkodik, Musk

A Tesla vezére nem először kelt ki az uniós intézmények ellen. Úgy egy hónappal korábban Věra Jourovát, az Európai Bizottság leköszönő alelnökét, „a bürokratikus gonosz megtestesítőjének” nevezte az X platformmal kapcsolatos szabályozási harcok közepette.

Szintén 2024 októberében Musk célkeresztjébe az Egyesült Királyság munkáspárti kormánya került, amelyet „zsarnoki rendőrállamnak” bélyegzett, és megosztott egy petíciót, amely azonnali általános választásokat követel. 2024 júliusában Keir Starmer miniszterelnök Munkáspártja földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a voksoláson. Musk azóta egy sor uszító bejegyzéssel támadta a brit kormányfőt.

Különösen nagy aggodalmat keltett az EU-ban, hogy Musk a német kormányt, az Európai Unió legjelentősebb országát is támadta, és nyíltan arra buzdította a németeket: voksoljanak a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra a február 23-án esedékes előrehozott választáson.

„Csak az AfD mentheti meg Németországot” - írta Musk december 19-én az X-en. December végén pedig a Welt am Sonntag című konzervatív napilapban megjelent cikkében azt írta: „Németország kritikus ponthoz érkezett. A gazdasági és kulturális összeomlás szélén tántorog”. Musk a személyeskedő támadásoktól ezúttal sem riadt vissza. Miután Frank-Walter Steinmeier a német parlament feloszlatását bejelentő beszédében óva intett a külső beavatkozástól, Musk „egy antidemokratikus zsarnoknak” minősítette az államfőt. Ez a megjegyzés nevetséges lenne – Németország nem elnöki köztársaság, az államfőnek ceremoniálisak a jogkörei - akkor, ha a milliárdos nem a hamarosan beiktatandó amerikai elnök egyik legfontosabb munkatársa lenne.

Mindez egy olyan Európában történik, ahol 2025-ben több választást is rendeznek, méghozzá az EU intézményrendszere szempontjából is fontos országokban: a német voksoláson kívül megismétlik a romániai elnökválasztást, az új államfőre voksolhatnak Lengyelországban is, s meglepetés lenne, ha rendkívül bizonytalan belpolitikai helyzetben lévő Franciaország elkerülné az idő előtti voksolást.

Szakértők kételkednek abban, hogy Musk német választási ajánlásának komolyabb hatása lenne, mert a németek nem kedvelik, ha kívülről mondják meg nekik, mely párt neve mellé tegyék az ikszet. Mindenesetre bármilyen eredményt ér is el az AfD, a párttal szembeni cordon sanitaire megmarad, nem kerülhet kormányra, bármit akarjon is Musk.

Az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel érzései is vegyesek lehetnek a támogatása kapcsán. Az AfD ugyanis alapvetően egy Amerika-ellenes párt, így elég sajátos, hogy épp az amerikai politika fenegyereke áll ki mellette.

Thorsten Benner, a berlini Global Public Policy Institute igazgatója szintén úgy véli, nem valószínű, hogy a Dél-Afrikában született milliárdos befolyásolja a német választókat, sokkal fontosabb fejlemény viszont a választói magatartás szempontjából, hogy cikkét az Axel Springer kiadójához tartozó Die Welt közölte. Ez az AfD szempontjából, különösen jelentős fordulat. Brenner úgy véli, az ügy itt nem áll meg, Berlin elrendelheti az X szigorúbb szabályozását. Szerinte akár kampány is indulhat azért, hogy a németek ne vásároljanak Tesla-autókat.

Az Axel Springer fontos médiaszereplő. A háború utáni időszak óta az alapszabályában szerepel Izrael támogatása. Ezért is volt megdöbbentő a lap hasábjain egy olyan felhívás, amelyben egy részben antiszemitának minősített pártra való voksolásra serkentenek. „A nyugati demokráciák történetében nem emlékszem hasonló esetre, amikor egy baráti ország választási kampányába beavatkoztak volna” - mondta Friedrich Merz, a keresztény uniópártok kancellárjelöltje.

Musk egyelőre egyetlen európai miniszterelnökről nyilatkozott pozitívan: Giorgia Meloniról, akit a barátjának tart. Ezért is valószínű, hogy Trump elnöksége alatt az olasz kormányfő igyekszik szót érteni az EU nevében az amerikai adminisztrációval.

A Tesla vezérnél azonban senki sem érezheti biztonságban magát. Musk a szélsőjobboldali Tommy Robinson mögött is kiállt, ami még Nigel Farage-nak, a Reform UK vezetőjének is sok volt. Musk azonban semmi bírálatot sem tűr el: válaszként Farage leváltását követelte a párt éléről.

Mind több európai teszi fel a költői kérdést: ha már Trump hivatalban lesz, Musk mindent elkövet majd az európai demokratikus alapértékek lebontásáért, hasonlóképpen, ahogyan azt Vlagyimir Putyin teszi? Rémálomszerű és a történelemben még sosem látott forgatókönyvet jelentene, ha Moszkva és Washington együttesen kampányolna a szélsőjobboldali pártok, jelöltek mellett egy új, antidemokratikus világrendért.

Macron egyelőre kimaradt a szórásból

Bár Emmanuel Macront a liberális, progresszív világ legfőbb képviselőjének is tartják, ő egyelőre nem került Musk célkeresztjébe. Ennek több oka is lehet. Részben Macron kivételes diplomáciai érzéke magyarázhatja. Meghívta a Notre Dame székesegyház decemberi újranyitására, majd körbeudvarolta Donald Trumpot, aki elismerő szavakkal beszélt vendéglátójáról. Ezek után Musk nem engedhette volna meg magának Macron bírálatát, hiszen a rendkívül hiú Trump aligha fogadott volna el egy, az ő véleményével ellentétes kirohanást Musktól.

Macron kivételes szerepe azonban nem biztos, hogy tartós lesz. A francia elnök ugyanis – név említése nélkül – visszautasította a külső beavatkozást az európai választásokba. Előzőleg hasonlóképpen fogalmazott Jonas Gahr Stoere norvég kormányfő is.

Macron azonban közben gesztusokat is tesz Musknak. Sürgette őt, hogy Trump mellett vegyen részt a jövő hónapban Párizsban megrendezendő nagyszabású mesterséges intelligencia csúcstalálkozón. Ha mindketten igent mondanának a meghívásra, az szintén diplomáciai mestermunka lenne a francia elnök részéről Egy a Politicónak nyilatkozó republikánus külpolitikai szakértő is úgy látja, Trump másként viszonyul Párizshoz. Macron törekvéseit azonban megnehezíti az Európai Bizottság, amely továbbra is vizsgálja, hogy az X betartja-e az uniós szabályokat.

Más okai is vannak annak, hogy Musk egyelőre nem támogatta Macron jobboldali populista ellenlábasát, Marine Le Pent. Pártját, a Nemzeti Tömörülést Amerika-ellenesség hatja át, a párt választói nem biztos, hogy lelkesen fogadnának egy 180 fokos fordulatot a politikai erő külpolitikájában, s egy hirtelen közeledést Le Pen és Washington között. Ez lehet az oka annak, hogy Marine Le Pen Donald Trump győzelmét is feltűnően visszafogottan fogadta. R. T.