Nemrég a közösségi média kapta fel újra a Zala vármegyei Rédicsen épülő különleges kulturális fúzió, a Trianon és gördeszka múzeum hírét. Az intézmény kialakítása nagy lendülettel indult el még évekkel ezelőtt, tekintve, hogy a megnyitót a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára tervezték még 2020-ban. A megnyitóra viszont, úgy tűnik, továbbra is várni kell.
Az 1920-as békediktátum aláírása után Mikes János püspök, a Szombathelyi Egyházmegye akkori vezetője évekig aktívan küzdött, hogy a környező területeket megmentse az elcsatolástól. Erőfeszítései nem vezettek eredményre, a határokat 1922-ben és 1923-ban véglegesítették. A szlovén határ közelében fekvő Rédicset a település hivatalos oldala szerint súlyosan megtépázta Trianon: a terület határőrvidékké vált, és az évek alatt elszigetelődött. Jelenleg 878 fős lakossága van, de az elmúlt évtizedekben több infrastrukturális fejlesztésre is sor került, és a község fontos átjáróvá vált a szlovén-magyar határon.
A településen található Szentlélek-templom mellett, az út túloldalán az építési munkálatok 2020-ban már javában zajlottak a Trianon és Gördeszka Múzeumon. Az épületen jelenleg is egy molinó látható, a szétszakadó Nagy-Magyarország térképével, felette feszülettel. Jobbra tőle egy Szent Józsefet ábrázoló kép – a szentnek prominens szerepe van a múzeum létrejöttében. Az épülethez tartozik még egy fekete, szintén Nagy-Magyarországot ábrázoló kapu is.
Megkérdeztük a helyi önkormányzatot: a projekt egyedüli ötletgazdája és jelenlegi tulaja a Lendvai Zoltán János katolikus pap, aki 2022-ig Rédics plébánosa volt. 2020-ban a Szombathelyi Egyházmegye havilapjában, a Martinusban adott interjújában Lendvai úgy fogalmazott, hogy „Szent Józsefre bízta az építkezést”, a munkások védőszentjére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától a projekt 20 millió forint támogatást nyert el, ezen kívül létrejött a Gördeszkás Pappal a Trianoni Határokon Át Alapítvány is, amelyen keresztül bárki támogathatta az intézmény létrejöttét. A korábban boltként működő épületet végül sikerült megvásárolni.
Ekkor már komoly tervek voltak a tárlat építése kapcsán, melyhez a Honvédelmi Minisztériumtól és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltártól jött szakmai támogatás. A plébánosnak ugyanis fontos volt, hogy magas szintű intézményt hozzanak létre. Lendvai modern, fiatalok számára is szórakoztató múzeumot képzelt el, mely többek között a békeszerződéshez vezető körülményeket, a területi veszteségek társadalmi hatásait, a magyar identitás elvesztésének veszélyeit is bemutatta volna. Ehhez archív anyagokkal, érintettekkel készült interjúkkal, sőt 4D-s tárlattal is számolt, csak ez utóbbi túlságosan költségesnek bizonyult.
Az a tervekből nem derült ki, mindehhez pontosan hogyan kapcsolódott volna a tárlat gördeszkákról szóló része. Akárhogy is nézzük, a ma ismert gördeszka csak az 1940-es években jelent meg először. Az 1920-as években még igencsak kezdetleges gördeszkaszerűségek voltak, többnyire fadobozokra erősített görkorcsolyakerekekkel. Magyarországon pedig jóval később, csak az 1980-as évekre terjedt el igazán ez a szubkultúra, bár előtte már létezett az úgynevezett gágyé. Ez egy szélesebb fa lapra erősített kerekeket jelentett, melyen ülve vagy térdelve közlekedtek. Mindenesetre a gördeszkázás ma már olimpiai sportág: a 2021-ben megrendezett 2020-as tokiói olimpiai programban debütált új, modern formabontó számként.
Az ötlet, hogy a gördeszkázás egy múzeumba kerüljön a trianoni traumával, valószínűleg a plébános hobbijából fakadt. Lendvai Zoltán János ugyanis „deszkás papként” lett ismert azután, hogy 2010-ben elterjedt róla egy videó, melyben reverendában gördeszkázik. Még a BBC és a CNN híradásába is bekerült. (A videó 1,4 millió megtekintésnél jár.) A plébános az ötlettel különleges egyházi múzeumot képzelt el, részben azért, mert sehol a környéken, de még az országban sincs gördeszkamúzeum. (A deszkázás köré az elmúlt tíz évben mindössze két tematikus kiállítás szerveződött. Az egyik a D17 Galériában 2019-ben, Az utca nem játék címen volt átható, míg a másik tavaly debütált Art of Skate – A gördeszka Kaliforniától Pécsig címen a Pécsi Galéria szervezésében.)
Zacher Gábor toxikológus mellett Lendvai 2017-ben elsőként részesült a Magyar Fiatalokért Díjban, melyet akkoriban hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztérium. Balog Zoltán – akkor még emberi erőforrások miniszter – a díjátadón többek között azt emelte ki beszédében, hogy Lendvai képes a saját nyelvükön is megszólítani a fiatalokat. 2018-ban Rédics 2,2 millió forintos állami támogatásból építhette meg a gördeszkaparkot, amelynek megnyitóján az akkor család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin mutatott pár figurát görkorcsolyán. Tavaly röppent fel a hír, hogy a park hat év használat után megszűnik. Rédics önkormányzata szerint az elemek elhasználódtak, veszélyessé váltak, a felújítást pedig képtelenek finanszírozni.
Lendvai Zoltán János atyától – aki jelenleg Lentiben plébános – szerettük volna megtudni, jelenleg mi a helyzet a múzeum építésével, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk tőle választ.
