- Dánia megüzente Donald Trumpnak, hogy Grönland nem eladó, de biztonsági kérdésekről tárgyalhatnak

Dánia az elmúlt napokban bizalmas üzenetekben jelezte Donald Trumpnak, hogy hajlandó tárgyalni Grönland biztonságáról vagy az amerikai katonai jelenlét megnövelését a szigeten - írja az Axios.

A megválasztott amerikai elnök korábban jelezte, nem zárja ki, hogy akár erőszakkal elfoglalja a szigetet, ami lényegében egy NATO-szövetséges területének megszállását jelentené. Donald Trump többször is kijelentette, hogy Grönland – a világ legnagyobb szigete – ellenőrzése kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, különösen Oroszországgal és Kínával szemben. Fia, Donald Trump Jr. a héten MAGA-sapkával a fején tett látogatást Grönlandon.

A források szerint a koppenhágai kormány mindenképpen el akarja kerülni a nyilvános konfrontációt az új amerikai vezetéssel. Ennek érdekében a Trump-stábtól kértek felvilágosítást, hogy pontosan mire gondolt a megválasztott elnök a hét elején tett kijelentéseivel. Jelezték, hogy Grönland nem eladó, ugyanakkor minden más, a szigetet érintő amerikai felvetés megvitatására nyitottak. 

Az éghajlatváltozás egyre inkább megnyitja az Északi-sarkvidéket a nagyhatalmak közötti stratégiai verseny előtt, és könnyebbé teheti Grönland ásványkincseinek kiaknázását is. Egy európai diplomata az Axiosnak nyilatkozva elmondta, hogy Dániát az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségesének tartják az Európai Unión belül, és senki sem számított arra, hogy Trump konfliktusba keveredik velük.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Múte Egede, Grönland vezetője pénteken Koppenhágában találkozott, hogy megvitassák a helyzetet. Ezt követően a dán kormányfő bejelentette, hogy találkozót kért Donald Trumptól. Egede is jelezte, hogy kész tárgyalni a megválasztott amerikai elnökkel. – Grönland a grönlandiaké. Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni. Grönlandiak akarunk lenni – hangsúlyozta. 

Az Egyesült Államoknak már van katonai bázisa Grönlandon, és a sziget védelméről szóló, 1951-ben Dániával kötött megállapodás alapján lehetőség nyílik az amerikai erők létszámának növelésére. Dán tisztviselők jelezték, hogy a grönlandi kormánnyal konzultálva további intézkedéseket vizsgálnak annak érdekében, hogy növeljék a beruházásokat Grönland katonai infrastruktúrájába és védelmi képességeibe.

Grönland két okból fontos az Egyesült Államoknak. Az egyik az ásványkincsei – főleg a ritkaföldfémek – miatt, a másik, hogy ha Oroszország esetleg meg akarná támadni, a Putyin-rezsim rakétáinak a legrövidebb útja Grönland felett vezet. Ez az oka, hogy a világ legnagyobb szigetén évtizedek óta működik amerikai katonai támaszpont. Az amerikaiak már 1946-ban meg akarták venni Grönlandot a dánoktól, de ők az akkori ajánlatot ugyanúgy visszautasították, mint Donald Trump 2019-es kísérletét. A sziget kulcsszerepet játszott a NATO és az Egyesült Államok védelmi stratégiájában a hidegháború alatt, területét a szovjet tengeralattjárók mozgásának és a potenciális rakétatámadások észlelésére szolgáló korai előrejelző rendszer részeként használták. 

A jelenlegi helyzet fő kérdése, hogy Donald Trump megelégszik-e egy Dániával kötött alkuvaal, amely után győzelmet hirdethet, vagy valóban az a célja, hogy 80 év után ő legyen az első amerikai elnök, aki új területeket szerez az Egyesült Államoknak. Antony Blinken külügyminiszter igyekezett bagatellizálni a megválasztott amerikai elnök megjegyzéseit, kijelentve, hogy nem jó ötlet, és nem fog megtörténni, szerinte nincs értelme időt vesztegetni erre a kérdésre. Mindazonáltal Donald Trump folyamatos nyilatkozatai és fia grönlandi látogatása arra készteti a dán és grönlandi tisztviselőket, ne zárják ki annak lehetőségét, hogy valóban komolyan gondolja a sziget megszerzését.