Európában eddig is aggodalommal tekintettek Donald Trump elnöksége elé, az uniós termékekkel szemben belengetett vámterhek miatt, azzal azonban, hogy a január 20-án beiktatandó milliárdos nem zárta ki a katonai erő alkalmazását Grönland, illetve a Panama-csatorna visszaszerzéséért, minden határt átlépett. A brüsszeli félelem már nem arról szól, hogy Trump megvédi-e Európát egy esetleges külső támadástól, hanem arról: odáig merészkedik-e, hogy megtámadja az EU-t. Grönland 600 éve a Dán Királyság része, amely uniós ország és NATO-tag, tehát az Egyesült Államok szövetségese.
Donald Trump nehezen helyrehozható károkat okoz a fellépésével a szövetségi rendszerben. Mint Iver B. Neumann norvég politológus és szociálantropológus, a környezeti, energia-, sarkköri- és egyéb kérdések kutatására szakosodott Fridtjof Nansen Intézet igazgatója lapunknak elmondta: – A szövetség lényege a bizalom hosszú távú kiépítése, egy olyan biztonsági közösség létrehozása, amely arra épít, hogy a konfliktusokat békésen, nem pedig erő alkalmazásával oldják meg. Kifejtette, azzal, hogy Trump Dániát és Kanadát is megfenyegeti, lerombolja azt a bizalmat, amelyre a NATO épül. – Miért élne tovább egy olyan emberrel, aki azzal fenyeget, hogy legyőzi, ha nem kapja meg, amit akar? – teszi fel a költői kérdést.
Donald Trump álláspontja nagyon aggasztó – közölte egy nevét elhallgató európai uniós forrás. – Nemcsak a jövőbeli kilátások és a Grönland elleni fellépés miatt, hanem azért is, mert ez egy újabb beavatkozást jelent, amely megingathatja az Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatoka. Fenyegetéseit kiegészítik az árnyékelnökeként fellépő, dél-afrikai Tesla-vezér, Elon Musk elképesztő támadásai vezető európai politikusokkal szemben. Különösen feltűnő, hogy Trump és tanácsadója retorikai támadásaikkal elsősorban szövetséges európai országokat vesznek célba, ami gyökeres geopolitikai fordulatot vetít előre.
Elon Musk szinte mindenkinek beszól az EU-ban, Moszkva után már Washingtonból is veszély fenyegetDonald Trump megnyilatkozásait nem követte a várt heves reakció az EU részéről, a brüsszeli politika is óvatos, nem akarja már hivatalba lépése előtt magára haragítani a 2025. január 20-án hivatalba lépő amerikai elnököt. Sok forog kockán: a védővámok kivetése az európai termékekre súlyos következményekkel járna az amúgy is nehezen magára találó európai gazdaságra nézve. Az Egyesült Államok Dániába akkreditált nagykövete mindenesetre azt állította, hazája nem tervez katonai akciót a szigetért.
Donald Trump büntetővámokkal fenyegette meg az Európai UniótKifejezte Dánia melletti szolidaritását Olaf Scholz, aki tőle szokatlanul keményen bírálta az amerikai elnököt. A német kancellár szerdán rámutatott a határok sérthetetlenségének elvére. – Minden államnak be kell tartania ezt az elvet, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy országról van szó. Ez a nemzetközi jog egyik alapelve és központi eleme annak, amit mi nyugati értékeknek nevezünk – tette hozzá Scholz. Ha nem is maga Emmanuel Macron francia elnök, de külügyminisztere, Jean-Noel Barrot is elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárki megkérdőjelezze az EU határait, legyen az akár orosz, akár amerikai szereplő.
Olaf Scholz nyilatkozatának értékét némiképp csökkenti, hogy pártja, a szociáldemokrata SPD minden bizonnyal vereséget szenved a február 23-án esedékes német parlamenti választáson, így már csak a következő kormány megalakulásáig, nagyjából áprilisig lesz kancellár.
Összességében elmondható, hogy az európai szereplőket óvatosság jellemzi. Az Európai Bizottság szóvivője is késve, visszafogottan reagált. – Nyilvánvaló, hogy tiszteletben kell tartani az államok szuverenitását - mondta. Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint nem kell teljesen komolyan venni Donald Trump szavait. "Néhányan elfelejtették, milyen taktikát alkalmaz a megválasztott elnök. Megpróbálja folyamatosan vad állításokkal uralni a címlapokat – magyarázta lapunknak a politikus. Ugyanakkor úgy véli, nem kellene minden ilyen kijelentésével foglalkozni, hanem a lényeges kérdésekre kellene összpontosítani.– Például arra, hogy Orbán második számú embere most került fel az amerikai szankciós listára – hívta fel a figyelmet Daniel Freund.
Rogán Antallal együtt feketelistára került az egész Orbán-kormányAz EU ráadásul megosztott, Donald Trumpnak vannak szövetségesei, Orbán Viktoron kívül az európai szélsőjobb egy része. A megválasztott elnök jó viszonyt ápol Giorgia Meloni olasz kormányfővel, aki - amint azt elismerte - a Musk-féle Starlink műholdas rendszer olaszországi alkalmazásáról tárgyalt múlt héten Floridában. Ez Olaszországban belpolitikai viharokat kavart.
Különösen aggasztó, hogy republikánus körökben Donald Trump szavai pozitív fogadtatásban részesültek. Támogatta például az elképzelést a legkonzervatívabb áramlat képviselője, Rick Scott floridai szenátor a Fox Newsban. A sziget nagy stratégiai eszköz nemzetbiztonságunk számára - mondta. S miközben Jim Himes demokrata párti képviselő „teljes őrületnek” nevezte a leendő amerikai elnök kikeleentéseit, még a demokratáknál sem talált a kijelentés teljes elutasításra. Jared Polis coloradói kormányzó azt közölte, ha a grönlandiak úgy döntenek, az Egyesült Államokhoz csatlakoznának, tárt karokkal fogadnák őket.
Grönland az Európai Unióhoz kapcsolódó tengerentúli területnek számít. Az Atlanti-óceán északi része és a Jeges-tenger közötti szigetre az EU-szerződés 42.cikkének 7. bekezdése vonatkozik, amely kimondja: „Hha egy tagállam fegyveres agresszió áldozata lesz, a többi tagállam az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget nyújt neki." Az ENSZ 51. cikke rögzíti az önvédelemhez való jogot fegyveres támadás esetén.
A békepárti Donald Trump nem zárja ki, hogy katonai erővel foglalja el Grönlandot és a Panama-csatornátAz Európai Bizottság azonban azt reméli, Donald Trump csak blöfföl. Akárhogy is, beláthatatlan következményei vannak azonban annak, ha a leendő elnök egy újfajta amerikai nacionalizmust akar meghonosítani, amelyik semmire és senkire sincs tekintettel.
A dánok nem adnák Grönlandot
A higgadt Dániát nem forgatta fel, de azért érezhetően megrázta Donald Trump ötlete Grönland elcsatolásáról. A lapunk által megkérdezett dániai magyarok szerint az ország az USA talán legszorosabb európai szövetségesének számított – ez a viszony most gyökeresen megváltozhat.
A két állam szoros kapcsolata a II. világháború után alakult ki, amelynek tapasztalataiból a dánok azt a következtetést vonták le, hogy szükségük van egy erős katonai szövetségesre (ezért is csatlakoztak alapítóként a NATO-hoz). A különleges kötelék révén a 90-es évek óta Dánia az USA összes külföldi katonai akcióját támogatta – szóban és gyakran részvétellel is –, segített titokban tartani, amikor egy amerikai bombázó 1968-ban az amerikai hadsereg által egyébként széleskörűen használt Gönlandon egy repülőgép-baleset során „elveszített” négy atomtöltetű bombát (ekkor derült ki a dán kormány számára, hogy az elvben atomfegyvermentes területen az amerikaiak tárolnak ilyen bombákat), illetve az amerikai és a dán katonai hírszerzés által végrehajtott lehallgatásokhoz is hozzájárult, amelyek Amerikai európai szövetségeseit vették célba. Szintén a dán kormány hagyta jóvá – bár ez a döntés kormányválságot okozott, és máig nem népszerű -, hogy 2014-ben egy amerikai cég privatizálja a Dong Energyt, Dánia legnagyobb energetikai cégét.
A kapcsolat komplexitását jelzi ugyanakkor, hogy már az első Trump-kormányzat idején is Dánia viszonyult a legkritikusabban az európai országok közül az akkori amerikai elnök extremitásaihoz, és a tavaly őszi amerikai elnökválasztás idején is a dánok körében volt a legalacsonyabb Donald Trump népszerűsége egész Európában. Grönland átengedését pedig a dán a politikai elit és a közvélemény szinte egységesen elutasítja.
Hasonlóan összetett a viszonya Dániának Grönlanddal. A világ legnagyobb, 80 százalékban jéggel borított szigetét, amely, ha önálló ország lenne, a negyedik legnagyobb területűnek számítana a Földön, a dán misszionárius, Hans Egede vezetésével gyarmatosították a XVIII. század elején. A területen a második világháború óta vannak amerikai katonai bázisok. Grönland 1953-től vált Dánia szerves részévé (ekkor szűnt meg a gyarmati státusz), 1979-ben pedig saját kormányzatot kapott. 2009-ben az autonómiajogok tovább szélesedtek, immár a természeti erőforrások kezelésére is kiterjednek.
A grönlandi politikában folyamatos vita zajlik a teljes függetlenség kérdéséről, de az ottani és a dán sajtó szerint a Dániától történő elszakadás híveinek sem tetszik Trump felvetése. Az utóbbi években látványosan erősödni kezdett a grönlandi idegenforgalom, de a sziget gazdaságilag nem önfenntartó, rendszeres pénzügyi támogatásra szorul Dánia és az EU részéről, és olyan problémákkal küzd, mint az alkoholizmus, a tömeges depresszió és a magas munkanélküliség. Grönland nem az EU tagja, de „társult területnek” számít a Dániához tartozás révén – a függetlenedési folyamat is azért akadt el, mert nem találtak megoldást az ezzel járó előnyök megőrzésére. A gazdasági kilátásokat és a sziget stratégiai jelentőségét rövid távon javítják a klímaváltozás következményei (így a hajózó utak és az ásványkincsek könnyebb hozzáférhetősége), egy, a jégolvadással összefüggő esetleges gleccserkatasztrófa és az annak nyomán megemelkedő tengerszint, illetve a Golf-áramlat leállása - amit a koppenhágai egyetem kutatói akár 25 éven belül elképzelhetőnek tartanak – mindezt könnyen a visszájára fordíthatja.
