A vártnál nagyobb mértékben gyorsult az infláció 2024 decemberében, az árak 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. Az elemzők 4,4 százalékos árindexet vártak. Az év eleji éremelések és jövedékiadó növelése miatt 2025 januárjában még gyorsul az infláció, és csak ezt követően várható némi mérséklődés, no nem az árakban, csak az áremelkedés ütemében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyértelműen kellemetlen meglepetés a decemberi inflációs adat, hisz az éves bázisú mutató a novemberi 3,7-ről 4,6 százalékra ugrott. Az árak az előző hónaphoz mérten is viszonylag gyorsan, fél százalékkal emelkedtek. Az elemző szerint novemberhez képest leginkább az élelmiszerek drágultak, 0,4 százalékkal, de meglepetés volt szeszes italok, dohányáruk 0,5 százalékos áremelkedése is. A forint jelentős gyengülése is decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába.
Az éves infláció viszont a 2023-as 17,6 százalékról tavaly 3,7 százalékra szelídült, és ez a szám fog bekerülni így az éves jelentésekbe. Az adat viszonylag elfogadható, bár meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célját, vagyis korai még arról beszélni, hogy az infláció "le lett győzve", sőt idén az éves árindex pár tizeddel még magasabb is lesz az előrejelzések szerint, vagyis 2025-ben várhatóan marad a jegybank viszonylag szigorú monetáris politikája. Ezzel együtt az éves 3,7 drágulás az elmúlt négy év legkedvezőbb adata, ennél kisebb drágulást 2020-ban mutatott a magyar gazdaság, akkor 3,3 százalékkal emelkedtek az árak. A magyar gazdaság tartós inflációs problémáját jól jelzi, hogy utoljára 2018-ban maradt három százalék alatt az éves pénzromlás, vagyis az idei már a hetedik árstabilitás nélküli év lesz.
Az Orbán-kormány 2025-re 3,2 százalékos inflációt tervezett, emiatt januártól mindössze ennyivel emelte a nyugdíjakat is. Ez várhatóan kevés lesz. Három elemzőből három mondja azt, hogy idén az infláció 4 százalék vagy afelett lehet, vagyis kis mértékben gyorsul. A mai adatok alapján a nyugdíjak 3,2 százalékos emelése nem tart lépést az inflációval, ezért novemberben – januárig visszamenőleges - kiegészítő nyugdíjemelés jöhet, addig a nyugdíjasok hitelezik meg az államot.
Majdnem minden drágult
A KSH adatai szerint decemberben az élelmiszerek ára éves összehasonlításban 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszt 36,2, a tojás 21,9, a tej 19,5, a gyümölcs- és zöldséglé 17,3, a vaj, vajkrém 16,4, az étolaj 13,7, a csokoládé és kakaó 9,9, az éttermi étkezés 7,8, az alkoholmentes üdítőitalok 5,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak.
Virovácz Péter szerint 2025 az infláció szempontjából hullámzó év lesz: a ráta 3,7 és 5,1 százalék között ingadozhat, miközben az éves átlag az ING Bank legfrissebb prognózisa szerint 4,2 százalék körül alakulhat, szemben a tavalyi 3,7 százalékkal.
A forint gyengülése, a globális nyersanyagárak feljebb mozdulása, az adóemelések és a magas béremelkedés együttesen az inflációt az MNB toleranciasávján kívülre tolják
- vélekedett Virovácz Péter.
Az Erste Banknál is négy százalék feletti éves inflációt várnak 2025-re: Nagy János elemző szerint a a mutató a következő hónapokban 4 százalék felett marad. A forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengélkedése az üzemanyagok és az élelmiszerek után már az ipari termékeket is elérte decemberben és a begyűrűzés folytatódhat még az év elején. Az élénkülő fogyasztás mindemellett ismét teret engedhet az áremeléseknek – figyelmeztet Nagy János.
Az MHB Bank elemzői – Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán – szerint a decemberi 4,6 százalékos árindex után januárban hasonló szinten maradhat mutató a jövedéki adó emelése és a forint gyengülése miatt. Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet. Az erősebb inflációs nyomás ellenére a munkapiacon az elmúlt hónapokban további oldódás látható, ami az inflációt hűti, emiatt azzal számolnak, hogy 2025-ben összességében 4 százalék körül alakulhat az éves átlagos infláció - írták.
Nagy Márton nem hisz az áfa-csökkentésben
2024-ben a kormány erőfeszítései ellenére emelkedett a GDP-arányos államadósság is – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a főként az udvari sajtónak szervezett évindító sajtótájékoztatón. A miniszter szerint a 2026. évi adótörvényeket és költségvetést már nyáron elfogadja a parlament. Az adótervek kapcsán elmondta, hogy a világrekorder áfa csökkentése nincs napirenden, mert a különbözetet a miniszter szerint "lenyelné" a kereskedelem. Elhangzott, hogy fontolgatják a helyi iparűzési adóelőleg feltöltési kötelezettség eltörlését. Ezzel a szakértő szerint két legyet ütnének egy csapásra: csökkentenék a cégek adóadminisztrációs terheit és nem mellesleg tovább nehezítenék az önkormányzati gazdálkodást, hisz az iparűzési adó a települések bevétele.
