A másfél évtizede közéleti megújulást ígérő magyarországi zöld párt, a Lehet Más a Politika, majd a belőle kivált Párbeszéd ma már az óellenzékhez tartozik, és vele együtt szorul ki a politika színpadáról. Ma egyik alakulat sem jutna be a parlamentbe, támogatottságuk a nulla felé közelít. Bár egy-két képviselőjük, polgármesterük még mindig népszerű, Karácsony Gergelynek ismét bizalmat szavazott Budapest, pártszinten nem számítanak politikai tényezőnek. De nemzetközi szinten sem mondható kedvezőnek a helyzet. A 2024-es európai parlamenti választásokon tíz ország, Bulgária, Ciprus, Észtország, Görögország, Írország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália és Szlovákia nem tudott képviselőt delegálni a Zöldek/Európai Szabad Szövetség csoportba, amelynek létszáma 14 fővel 67-ről 53-ra csökkent.
A kép azért némileg megtévesztő. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy a 2019-es „zöld hullám” után, amely 74 mandátumot eredményezett, a Brexit következtében a képviselőcsoport elvesztette brit tagjait. A tavalyi választáson 9 ország növelte delegáltjai számát (Olaszország és Hollandia kivételével ugyan csak egy fővel), míg Luxemburg és Svédország változatlan eredményt ért el. Ausztiában, Belgiumban és Finnországban csupán egy, Csehországban pedig 2 fős volt a csökkenés. A zuhanás döntően két nagy zöld párt, a francia Ökológusok (LE, -8)) és a német Zöldek (B90/Grüne, -9) visszaeséséhez köthető.
A közéleti klíma krízise