A másfél évtizede közéleti megújulást ígérő magyarországi zöld párt, a Lehet Más a Politika, majd a belőle kivált Párbeszéd ma már az óellenzékhez tartozik, és vele együtt szorul ki a politika színpadáról. Ma egyik alakulat sem jutna be a parlamentbe, támogatottságuk a nulla felé közelít. Bár egy-két képviselőjük, polgármesterük még mindig népszerű, Karácsony Gergelynek ismét bizalmat szavazott Budapest, pártszinten nem számítanak politikai tényezőnek. De nemzetközi szinten sem mondható kedvezőnek a helyzet. A 2024-es európai parlamenti választásokon tíz ország, Bulgária, Ciprus, Észtország, Görögország, Írország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália és Szlovákia nem tudott képviselőt delegálni a Zöldek/Európai Szabad Szövetség csoportba, amelynek létszáma 14 fővel 67-ről 53-ra csökkent.
A kép azért némileg megtévesztő. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy a 2019-es „zöld hullám” után, amely 74 mandátumot eredményezett, a Brexit következtében a képviselőcsoport elvesztette brit tagjait. A tavalyi választáson 9 ország növelte delegáltjai számát (Olaszország és Hollandia kivételével ugyan csak egy fővel), míg Luxemburg és Svédország változatlan eredményt ért el. Ausztiában, Belgiumban és Finnországban csupán egy, Csehországban pedig 2 fős volt a csökkenés. A zuhanás döntően két nagy zöld párt, a francia Ökológusok (LE, -8)) és a német Zöldek (B90/Grüne, -9) visszaeséséhez köthető.
A közéleti klíma kríziseMindebből könnyű lenne levonni azt a következtetést, hogy a zöldek nem állnak helyt hatalmi pozícióban. Ám a helyzet nem ennyire egyértelmű.
Bár a francia párt a Nemzetgyűlésben sosem szerzett jelentős számú mandátumot, a 2022-es helyhatósági választáson számos nagyváros, köztük Marseille, Lyon, Strasbourg irányításában jutottak vezető szerephez. Teljesítményük azonban sokaknak csalódást okozott. A német Zöldek még magasabbra jutottak, 2021-es kiemelkedő támogatottságuknak köszönhetően koalíciós partnerként bekerültek Olaf Scholz kormányába. Utólag azt kell mondanunk – balszerencséjükre. Az orosz-ukrán háború és belső problémák miatt kialakult gazdasági nehézségek kezelése során a koalíció elvesztette a szükséges társadalmi támogatást, és a múlt év végén megbukott. Így természetesen a zöldek is vesztettek népszerűségükből, meg kell azonban jegyezni, hogy a közvélemény-kutatások alapján csupán néhány százalékkal állnak rosszabbul, mint 2021-ben, kancellárjelöltjük, Robert Habeck, a Scholz-kormány gazdasági minisztere pedig változatlanul az egyik legnépszerűbb politikus Németországban.
A klímaválság, a környezet rombolása továbbra is foglalkoztatja az embereket. Mi okozhatja hát a zöldek megtorpanását a nagypolitika színpadán? Pontos magyarázatot nehéz lenne adni a kérdésre, de néhány fontos tényező azért kiemelhető. Ami összekapcsolhatja őket: a zöld pártoknak általában nem egyértelmű a politikai-ideológiai-szervezeti irányvonala. Egyrészt keveredik bennük a civil közéletiség és a hivatásos pártpolitika. Kezdeti népszerűségükben komoly szerepe volt az előbbinek. Egyfajta alternatívát sejtettek a tradicionális, elitista politizálással szemben. A képviseleti forma mellett itt-ott megvillantották a közvetlen demokrácia lehetőségét is. Az idehaza áttörést elérő zöld párt neve, Lehet Más a Politika tökéletesen jelzi ezt a vonást. Az ennek megfelelő működési struktúrát azonban nem sikerült még megtalálni. Amikor a civil jelleg dominál, nehéz kialakítani a hatékony cselekvési teret a polgári demokrácia politikai intézményrendszerében. A hagyományos szerveződés követése viszont ellentmondásba kerülhet az alapelvekkel, Leegyszerűsítve, még mindig nem világos egészen, hogy a zöldek mozgalmi vagy pártpolitikai keretekben gondolkodnak-e. A magyar pártok addig ingadoztak a kettő között, amíg mozgalmi hátterüket és politikai támogatottságukat is elvesztették.
Maga a zöld tartalom, szemlélet, értékrend sem kristályosodott ki az évek során. A klímaválság kezelése, a környezetvédelem szakpolitikaként is felfogható. A zöld mozgalom igazi eredménye, hogy felhívta a fontosságára a figyelmet, és ma már minden pártnak nyilatkoznia kell, programot kell kidolgoznia, mit óhajt tenni ezen a területen. Akkor mi tartja a zöldeket a politikai színtéren? Nyilván az, hogy a környezeti tematika egy tágabb világértelmezésbe, társadalomképbe ágyazódik be. Ebben a tekintetben a ”zöld” csupán metafora. A természet harmóniája az egészséges társadalomra, a tiszta közéletre utal. Ezekben a szervezetekben nem nehéz felfedezni a társadalmi megtisztulás igényét. Amiben egyaránt hangsúlyt kaphat liberális, keresztény és baloldali gondolatkör, értékrend. Ma a zöld politikák a környezetvédelmen túl lényegében az említett hagyományos irányvonalak megújulását, megtisztulását képviselik. Leginkább talán a baloldalét, amely komoly identitásválságban van. A zöldben ismét emberközelivé válhat a diktatúrái által bemocskolódott vörös, annál is inkább, mivel komplementer színekről van szó. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tudatos fedőakcióról, rejtőzködési manőverről van szó. Inkább baloldali gondolatok új, hitelesen ható interpretációjáról. Fölösleges bizonygatni, mennyire erősen tud jelentkezni zöld szerveződéseknél az antikapitalista szemlélet. Csak míg ezt a klasszikus elméletek a társadalmi egyenlőtlenség szintjén bontják ki, a dolgozók kizsákmányolásáról beszélnek, a zöld „ideológia” a természet kizsákmányolásával, az élet megsemmisítésével, a világegyetem tönkretételével vádolja a kapitalizmust.
Ám mindebben túl sok a homályos, költői intonáció, legyen szó akár baloldali, akár más humánus értékekről. A zöld pártok egy helyben toporgását (egyes helyeken gyengülését, vagy éppen eltűnését) a civil és a profi pártpolitikai jelleg között ingadozás mellett az okozza, hogy nem tudja (vagy még nem meri) politikailag is értelmezhető nézetrendszerré formálni kritikai társadalomképét. Ami pedig világos, kidolgozott, képviselhető a programjaikban, szakpolitikai szinten sokféle párt programjába beépíthető. A világ már vett több fontos üzenetet, a nagytőke is hajlandó valamennyire alkalmazkodni a környezetkímélő eljárásokhoz, technológiai elvárásokhoz – természetesen új piacok és komoly profit reményében. Ezért sem valószínű, hogy a zöldek támogatásának csökkenése miatt veszély fenyegetné az Európai Unió Zöld Megállapodását, a több ezer energia-, éghajlat- és környezetvédelmi törvényt.
