2025-től kezdve valamennyi magyarországi egyetemen „hirtelen és jelentősen” csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát – számolt be szerdán az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Facebook-oldalán.
A szervezet felháborítónak tartja az oktatáspolitikai döntést, ami „sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést”.
Az összesítésük szerint az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: az intézmény idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben.
A legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. A frissen modellváltó BME-n 7, a BGE-n 14, Károli Gáspár Református Egyetemen 10, míg a PPKE-n 6 százalékkal csökken a helyek száma. Az egyetlen számottevő nyertes a Miniszterelnökség alá tartozó NKE, amely 11 százalékkal több állami férőhelyet kap idén.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma posztjában emlékeztet: a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még uniós támogatásokhoz sem jut „a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt.” Kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem kapott nagyobb vagyont, amelynek állami finanszírozású helyei viszont 2025-ben 48 százalékkal csökkennek.
„Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban”
– írja az ADF, amely szerint szinte biztos, hogy oktatói elbocsátások várhatók több egyetemen is az intézkedés miatt, egyetemi karok, képzések kerülhetnek veszélybe.
UPDATE
Cikkünk megjelenése után a BCE-től kaptunk egy közleményt, amely cáfolja az ADF által közölt 48 százalékos arányt: „A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. A cikkben megjelent állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak” – áll a közleményben. (Az ADF a felvi.hu portál adatbázisára támaszkodva állította össze a listát – a szerk.)
