Még a múlt évben több tárgyalási forduló lezajlott a minisztérium és a főváros között a színházi fenntartói megállapodás újrakötése kapcsán, ezek a megbeszélések jól is haladtak, de a minisztérium szerette volna, hogy a tárgyalások egybeérjenek a vidéki önkormányzatokkal folytatott diskurzusokkal, ezért a 2020-ban kötött megállapodás 2024. december 31-i lejárati határidejét negyed évvel meghosszabbították – válaszolta kérdésünkre Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
Ami a fővárost illeti, Budapestnek öt saját fenntartású színháza van: a Katona József, az Örkény, a Radnóti Miklós Színház, Trafó és a Városmajori Szabadtéri Színpad. Hét színházépület fővárosi tulajdonban maradt, de a finanszírozásukat a korábbi megállapodás szerint az állam vette át, ezek a teátrumok: Budapest Bábszínház, József Attila Színház, Kolibri, Madách, Margitszigeti Színház, Újszínház és a Vígszínház. Kiss Ambrus hozzátette, szeretnék, ha az új megállapodásban a fővárosi színházak finanszírozása mellett szerepelnének a korábbi elemek is, vagyis a független színházak finanszírozása, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar fenntartásának fővárosi és állami megosztása. Az állam és a főváros közötti korábbi megállapodás fontos háttere, hogy a fővárosi fenntartású színházak esetében a Fővárosi Közgyűlés nevezi ki az adott teátrum vezetőjét, míg a minisztériumi finanszírozásba átkerült színházak esetében a miniszter. (Így történt legutóbb a Budapest Bábszínház, a Margitszigeti Színház és botrányossá vált Kolibri vezetői pályázat esetében is.) A Vígszínház esetében a főpolgármesternek vétójoga van az igazgatói kinevezésénél. (Rudolf Péter esetében Karácsony Gergely ezzel nem élt.) – A mostani tárgyalásoknál arra törekedtünk, hogy az eddigi öt színházat meg tudjuk tartani, a tervezett idei költségvetésünkben is ezzel a tétellel terveztünk – jegyezte meg Kiss Ambrus. – A korábbi megállapodásban szereplő független színházak fenntartására vonatkozó pályázat keretösszege mostanra feleződött, de a főváros szeretné, ha a független színházak támogatására vonatkozó elem mindenképp benne maradna a majdani szerződésben. Lényeges, hogy a megállapodás ne csak a kőszínházakat, hanem az egyre nehezebb helyzetbe kerülő függetleneket is érintse – tette hozzá.
Ősszel a Független Előadó-művészeti Szövetség gálaestjén bejelentették a Független Előadó-művészeti Alap létrehozását, ennek lényege, hogy maximum 150 millió forintig a független szféra által hozott egy forinthoz egyet hozzáad a főváros, Kiss Ambrus szerint ez az összeg Budapest részéről rendelkezésre áll. A főigazgató elmondta, hogy hamarosan üzemeltetési pályázatot írnak ki művészeti tevékenységet is folytató civil szervezetek számára egy Szabolcs utcai volt iskola helyén működő, új inkubátorházba. A felújított Merlint pedig tavaly ősztől az Örkény Színház működteti, de az épületre még kell költeni, hiszen nem megoldott az akadálymentesítés és a színpadtechnika sem. "Várhatóan ez a korábban igencsak kedvelt színházi helyszín is befogadhat majd független színházi produkciókat" – tette hozzá a főigazgató.
A pécsi önkormányzat felelős tulajdonosként idejekorán, már másfél éve, egészen pontosan 2023 májusában kezdeményezte először a Pécsi Nemzeti Színház állami támogatásáról szóló, 2024 végén lejáró szerződés meghosszabbítását" – válaszolt kérdésünkre e-mailben Zag Gábor, Pécs kultúráért felelős alpolgármestere. „Akkoriban az államtitkár asszonnyal folytatott személyes egyeztetésünkkor azt a választ kaptam, hogy az érkező kulturális törvény rendezi majd a támogatási kérdéseket. Mivel a törvény nem készült el, ezért 2023 őszén levélben, aztán tavaly tavasszal személyesen, majd júniusban és júliusban újra levélben kértünk egyeztetést a szaktárcától. Ezekre szeptemberben annyi választ kaptunk, hogy a türelmünket kérik, ezért októberben újabb levélben kértünk időpontot a minisztériumtól. Másfél éves, kitartó próbálkozásunk végül sikerrel járt, december 19-én, más, hasonló helyzetben lévő városokkal együtt kaptunk tájékoztatást személyesen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter úrtól. Azt mondta, hogy a kormány a jelenlegi, közös finanszírozás folytatását tervezi, ennek részletes egyeztetése azonban csak januárban kezdődik meg, majd december 23-án jelent meg a lejáró megállapodások március végig való meghosszabbításáról szóló kormányhatározat, valamint január 6-ig kértek be adatokat a színház működéséről, az adatszolgáltatásnak maradéktalanul eleget tettünk, valamint kezdeményeztük az egyeztetések folytatását. Bízom benne, hogy mindkét fél számára elfogadható, konszenzusos megállapodás születik majd. Mindenesetre rajtunk továbbra sem múlik a párbeszéd” – tette hozzá az alpolgármester.
Egerből csupán annyi választ kaptunk, hogy zajlanak az egyeztetések. Több általunk megkérdezett vidéki színházigazgató azt jelezte, hogy információik szerint az érdemi tárgyalások még nem kezdődtek meg.
Színházi Dolgozók Szakszervezete: csorbulhat a szakmaiság
A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) a Facebook-oldalán bírálta a január 1-jétől életbe lépett előadó-művészeti törvény módosítását és annak körülményeit - ennek egyes pontjairól kérdeztük a szakszervezetet.
Közleményében a SzíDosz kiemelte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumainak átalakítása kiüresedéssel járhat. Kérésünkre a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kifejtette hogy az új „hibrid” rendszerben elkerülhetetlennek látszik, hogy bizonyos szakmai részterületek képviselői nem kapnak majd helyet a döntéshozatali rendszerben. A SzíDosz elnöksége ezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy az átalakítással az NKA eddigi 18 szakmai kollégiumát - „amelyben minden művészeti ág vagy kulturális működési egység önállóan képviseltette magát, a kurátorok pedig a szakmák részterületeit képviselték” - a jogszabály 7 kollégiumra vonja össze. „Az új, összevont előadó-művészeti kollégiumban óriási kompromisszumokra kényszerülnek a szervezetek, hiszen a színházi szektor egésze legfeljebb egy-két emberrel lesz csak jelen, a részterületek szélesebb képviselete nélkül. Mivel minden ágazat, azon belül a részterületek is speciálisan működnek, nem elvárható, hogy egy művészeti ág képviselője teljesen tisztában legyen a másik részterületeinek működési sajátosságaival, szakmai igényeivel. Szélsőséges példával élve, most az történhet, hogy adott esetben egy jazz-zenész lesz kénytelen szakmai döntést hozni egy színházi látványtervező által benyújtott pályázatról, és ez fordítva is igaz lehet. A pontos működést azonban még nem látjuk, hiszen azt külön rendelet fogja szabályozni” - véli az elnökség.
A törvénymódosítás lehetőséget teremt a zenekar-, színház- és cirkuszigazgatók meghívásos pályázattal történő kiválasztására. Az elnökség beszélt ennek kockázatairól is: „A szakmaiság csorbulhat. Ugyanis állami és önkormányzati fenntartású színház esetében is a meghívást a fenntartó gyakorolhatja, vagyis politikai kinevezettekről beszélhetünk szakmai helyett, ha ez megvalósul.” Az elnökség azt elismeri, hogy a fenntartónak lehetnek elvárásai a vezetőkkel kapcsolatban, de hozzáteszi: „Egy ideális rendszerben azonban ezeket az igényeket a fenntartónak a pályázati feltételekben kellene megfogalmaznia, és hagynia kellene, hogy ezek alapján a szakma válassza ki a legmegfelelőbb embert.”
Arról, hogy a gyakorlatban hogyan működhet a meghívásos kiválasztás a szakszervezet is csak találgatni tud, mert a pontos feltételrendszert külön rendelet szabályozza majd.
„Kérem, ne játsszuk ezt a játékot!”
Tapintható, szagolható és ízlelhető színházat vagy felnőttszínházat képzel el a Kolibri Színház jövedelmező működéséhez Zalán János a HVG birtokába került pályázatában. A több mint százoldalas érvelésből megismerhetjük a társulat egyöntetű tiltakozása ellenére megválasztott igazgató “válságálló” stratégiáját, mely megmentheti a szerinte veszteséges helyzetben lévő Kolibri Színházat a bezárástól. Ezt részben ingyen jegyekkel, a NER-hez kötődő kapcsolatai révén próbálja meg elérni azzal, hogy a színház aktívan részt vesz a Lázár Ervin Programban “nemzettudatot erősítő” előadásokkal, melyekre az iskolák ingyenesen vihetik a diákokat, a jegyárat pedig az állam intézi. Ezen kívül Zalán tervei között szerepel a jegyárak növelése is, melyekkel némileg kevesebb nézőre számít ugyan, de több bevételre. A Kolibri gyengeségei közé sorolja annak gyerekszínház voltából adódó sajátosságait a pályázatában, amely a ChatGPT-vel folytatott beszélgetést is tartalmaz - írta a HVG. A társulat akarata ellenére kinevezett igazgató saját teljesítmény helyett az állami programok fokozott igénybevételére támaszkodna, és ha ez nem jön be, akkor felnőtt közönségnek szóló szórakoztató színházzá alakítja a nemzetközi hírű gyerekszínházat.
Változás folytatássalHankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a múlt héten jelentette be Zalán igazgatói kinevezését a társulat tiltakozása ellenére. Az intézményi választáson Zalán János mindössze egy szavazatot kapott, de az összegyűlt szakmai bizottság végül az ő kinevezését javasolta a miniszternek. A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság közleménye szerint a döntés mögött elsősorban az állt, hogy az intézmény megítélésük szerint gyengén teljesített. Tegnap Kovács Géza, Blattner-díjas bábművész, a Szombathelyi Mesebolt Bábszínház egykori igazgatója érintett kollégáinak címzett levelében fejezte ki sajnálatát, amelyben ugyan elismerte, hogy az ügyben a végső szó joga legyen a fenntartóé, viszont „áldemokratikus döntéshozatali mechanizmusnak” nevezte a helyzet lebonyolításának módját, majd hozzátette: – Kérem, ne játsszuk ezt a játékot!
