Nem biztos, hogy sokáig tart még a szívélyes viszony a Vatikán és Magyarország között. Orbán Viktor kormányfő még 2024 decemberében a Ferenc pápánál tett látogatása utáni Facebook bejegyzésében úgy fogalmazott, „A háború kezdete óta ketten hittünk a békében, a Vatikán és Magyarország”. 2023-ban pedig, Ferenc pápa budapesti látogatása előtt úgy fogalmazott, csak ő és a Vatikán akar békét Ukrajnában.
Donald Trump hivatalba lépésével azonban Magyarország és a Szentszék kapcsolataiban is új fejezet kezdődhet és a magyar diplomácia dilemma elé kerülhet: vagy Trumpot követi vagy a pápát. A kettő együtt nehezen megy majd. A Vatikán és az Egyesült Államok viszonya már Trump elnöksége alatt sem volt felhőtlen. Trump nehezen bocsátotta meg a pápának, hogy 2016 februárjában megjegyezte: – Az az ember, aki nem hidak, hanem csakis falak építésében gondolkodik, nem keresztény. Trump ezután szégyenteljesnek nevezte az egyházfő szavait. A pápa napokkal a 2016. november 8-án megrendezett amerikai elnökválasztás előtt óva intett azoktól a „hamis prófétáktól, akik, kiaknázva a félelmet és a reménytelenséget, fizikai vagy társadalmi falakat” építenek. Kettejük viszonya később sem lett jobb, s sokatmondó, hogy másfél hete Joe Biden leköszönő katolikus vallású elnök egyik utolsó vizitjét éppen Ferencnél tette volna, ám végül otthon maradt a Los Angeles-i tűzvész miatt. A leköszönő elnök szabadságéremmel tüntette ki a pápát. Ez az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetése.
Joe Biden elnöki szabadságéremmel tüntette ki Ferenc pápátA Szentszék és az Egyesült Államok kapcsolatát a következő négy évben is Trump és a pápa ellentétei határozhatják meg, márpedig Magyarország aligha áll nyíltan e vitában a Szentszék oldalára. Donald Trump olyan nagykövetet küld a Vatikánba, aki rendkívül kritikusan viszonyul Ferenc pápához. A pápa viszont olyan tavaly kinevezett bíborost küld Washingtonba, aki nem leplezi a megválasztott elnökkel szembeni ellenszenvét.
A nagykövetté kinevezett Brian Burch egy ízben úgy fogalmazott, hogy Ferenc „zavart” okozott az egyházban azzal a dokumentummal, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok megáldását. De pontifikátusa valószínűleg hamarosan véget ér, és a következő pápának ismét tisztáznia kell majd a helyzetet – jelentette ki egy évvel ezelőtt.
Burch társalapítója és elnöke a Catholic Vote nevű szervezetnek, amely magát „hazafias amerikaiak közösségeként” írja le, melynek tagjai „hisznek abban, hogy a katolikus hit időtálló igazságai jót tesznek Amerikának”. Az abortusz, a homoszexualitás és a genderpolitika elítélése jelentik e csoport programjának legfőbb pontjait. A választási kampány során a Catholic Vote azért kampányolt, hogy a katolikusok Trumpra szavazzanak. A leendő elnök dicsérte új nagykövetét is amiatt, mert – mint mondta – nagy szerepe volt abban, hogy bezsebelte a katolikusok voksainak többségét. A CNN felmérése szerint 59 százalékuk szavazott Trumpra, ami valóban példátlanul magas szám. A 48 éves kilencgyermekes családapa Burch egy katolikus Montessori-iskolában dolgozik Chicago egyik külvárosában.
Burch tehát sok kellemetlenséget okozhat még a Vatikánnak, de a frissen washingtoni érseknek kinevezett Robert McElroy bíboros sem könnyíti majd meg a hétfőn beiktatandó elnök dolgát. Ő azok közé a főpapok közé tartozik az Egyesült Államokban, akik a pápa hívei.
Az általában konzervatív amerikai főpapi társadalom fenntartásokkal figyelte a katolikus egyházfő befogadásra, nyitásra ösztönző politikáját, közismert azonban, hogy McElroy nem szíveli a 2024. november 5-én megválasztott elnököt.
Trump 2016-os első választási győzelme után akkor még San Diegó-i püspökként „mély szomorúságát” fejezte ki mindazon események miatt, amik végbe mennek az amerikai politikai életben. Egy évvel később McElroy elítélte azokat, akik katonákat akartak az utcára küldeni a papírok nélküli bevándorlók deportálására.
A Vatikán és a leendő Trump-adminisztráció közötti, egyelőre csak a háttérben érzékelhető súrlódások hamarosan nyíltabb csatározásokhoz vezethetnek. Az Egyesült Államok 47. amiatt is ellenségesen tekinthet a Szentszékre, mert a pápa külpolitikája prioritásai közé tartozik a jó viszonyra való törekvés Kínával. Ez azonban nem lenne új: még Trump első elnöksége idején, 2020 őszén Mike Pompeo akkori külügyminiszter élesen bírálta a pápa Kína-politikáját.
McElroy ugyanakkor aligha fogja vissza magát, ha Trump politikáját kell majd bírálnia. Annál is inkább, mert politikai kérdésekben is otthonosan mozog: az erkölcsteológia mellett politikatudományból is doktori címet szerzett. Doktori értekezésében McElroy az etikai megfontolásoknak a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásait boncolgatta. Az általa kiválasztott esettanulmányok egyike épp a Panama-csatorna amerikaiak általi 1977-es visszaszolgáltatásáról szól, tehát arról az úgynevezett Torrijos-Carter-szerződésről, amit Trump fel akar mondani.
Ferenc pápa egyelőre nem is gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez,
bár a magyarázat szerint erre csak beiktatása után kerít sort. Más kérdés, előfordult már a történelemben, hogy a Szentszék már a voksolás után kifejezte elismerését a megválasztott elnöknek.
A Vatikán egyelőre igyekszik visszafogottan szemlélni az amerikai eseményeket. Nem sokkal az amerikai elnökválasztás után Parolin bíboros államtitkár udvariasan reményét fejezte ki, hogy Trump hozzájárulhat „az enyhüléshez és a békéhez a világ jelenlegi véres konfliktusaiban”. Azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai és a gázai övezeti háborúknak, a vatikáni államtitkár azonban azt mondta, nem hiszi, hogy Trumpnak „varázspálcája” lenne.
Az új amerikai adminisztrációban több katolikus lesz, mint valaha: James D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Robert Kennedy egészségügyi miniszter, Elise Stefanik ENSZ-nagykövet és John Ratcliffe CIA-igazgató is az, nagy részük épp azt a harcias jobboldali katolicizmust testesíti meg, amely ellen a pápa mindig is küzdött.
Ma kezdődik a vatikáni szentév, aki belép a kapun, bűnbocsánatot nyerhet, de ez persze nem vonatkozik mindenkire