- Grönlandnak kell döntenie a függetlenségéről – üzente Trumpnak a dán miniszterelnök

A dán miniszterelnök szerdán telefonon beszélt Donald Trumppal. Mette Frederiksen azt mondta a megválasztott amerikai elnöknek, hogy Grönlandnak kell döntenie a saját jövőjéről – írja a BBC.

Frederiksen a beszélgetés során felhívta a figyelmet a biztonság növelésének szükségére az északi sarkvidéken, és arra is, hogy Dánia kész e tekintetben nagyobb felelősséget vállalni. Az MTI beszámolója szerint a dán miniszterelnök utalt a grönlandi kormányfő, Múte Bourup Egede korábbi nyilatkozataira, miszerint Grönland nem eladó. 

Szót ejtett arról is, hogy dán vállalatok hozzájárulnak az amerikai gazdasági növekedéshez és ottani munkalehetőségek biztosításához is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is érdeke a kölcsönös kereskedelem növelése. Trump nem kommentálta nyilvánosan a telefonbeszélgetésüket.

A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széles körű autonómiát kapott, és megkapta azt a jogot is, hogy kikiáltsa függetlenségét. A függetlenségről szóló népszavazás feltehetően kilátásban van, amellyel kapcsolatban Dánia azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartana bármilyen eredményt.

A megválasztott amerikai elnök korábban jelezte, nem zárja ki, hogy akár erőszakkal elfoglalja a szigetet, ami lényegében egy NATO-szövetséges területének megszállását jelentené. Donald Trump többször is kijelentette, hogy Grönland – a világ legnagyobb szigete – ellenőrzése kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, különösen Oroszországgal és Kínával szemben.

Grönland két okból fontos az Egyesült Államoknak. Az egyik az ásványkincsei – főleg a ritkaföldfémek – miatt, a másik, hogy ha Oroszország esetleg meg akarná támadni, a Putyin-rezsim rakétáinak a legrövidebb útja Grönland felett vezet. Ez az oka, hogy a világ legnagyobb szigetén évtizedek óta működik amerikai katonai támaszpont. Az amerikaiak már 1946-ban meg akarták venni Grönlandot a dánoktól, de ők az akkori ajánlatot ugyanúgy visszautasították, mint Donald Trump 2019-es kísérletét. A sziget kulcsszerepet játszott a NATO és az Egyesült Államok védelmi stratégiájában a hidegháború alatt, területét a szovjet tengeralattjárók mozgásának és a potenciális rakétatámadások észlelésére szolgáló korai előrejelző rendszer részeként használták.