„Van alku” – jelentették be csütörtökön késő este izraeli tisztségviselők, akik szerint a túszalku keretében szabadon bocsátandó palesztin terroristák személyazonossága körüli válság megoldódott. A dohai egyezmény különben visszafordíthatatlan, Izrael az USA támogatását kockáztatná annak visszautasításával. Benjamin Netanjahu kormánya ma ül össze, hogy jóváhagyja az alkut, az első túszok szabadon bocsátása várhatóan már vasárnap megkezdődik.
Azt még nem lehet tudni, hogy a gázai kivonulást ellenző szélsőjobb koalíciós pártokat sikerült-e meggyőznie a miniszterelnöknek, vagy az ő támogatásuk nélkül hagyja jóvá a kabinet a dohai alkut, ami a kormány bukását is eredményezheti. Izraeli portálok meg nem erősített információként azt közölték tegnap este: a kormány Becalel Szmotrich pártjának koalícióban tartására egy külön határozatot fogadhat amely kimondja, hogy a Hamász elleni háború nem ér véget, amíg annak katonai és kormányzási képességeit nem sikerül megsemmisíteni. Itamar Ben Gvir tegnap este sajtótájékoztatón jelentette be, az általa vezetett párt kilép a kormányból, ha jóváhagyják a tűzszüneti megállapodást. Az ellenzék vezetője, Jair Lapid azonban védőhálót ajánlott fel az egyezmény elfogadásához.
Benjámin Netanjahu hivatala szerint megállapodás született Izrael és a Hamász között a túszalkurólA gázai tűzszünet és fogolycsere kérdése kezdettől az izraeli szélsőjobb fogságában vergődött. Az izraeli biztonsági kabinet csütörtökön jóváhagyta a túszok szabadulását is jelentő gázai tűzszüneti megállapodást, a hatálybalépéshez szükséges kormányzati megerősítés azonban elmaradt. A katari fővárosban folyó közvetett tárgyalások nyomán szerda estére született meg a megállapodás, amit elsőként Donald Trump beiktatásra váró amerikai elnök, majd a katari miniszterelnök és minden forrás megerősített. Tervek szerint a fegyvernyugvás vasárnaptól kezdődik, ha arra ma Benjamin Netanjahu kormánya is rábólint.
A csütörtök délelőttre tervezett kormányülés a szélsőjobb koalíciós partnerek és egyes Likud képviselők ellenállása miatt maradt el. A miniszterelnöki hivatal közleményben azt jelentette be, hogy a Hamász utólag megtorpedózta a megállapodás egyes részeit, hogy az utolsó pillanatban további engedményeket próbáljon kicsikarni.
A palesztin terrorcsoport az Al Dzsazíra katari hírtelevíziónak cáfolta, hogy utólagos módosításokat kértek volna. Az izraeli sajtóban ugyanakkor olyan információk jelentek meg, miszerint a Hamász utólag olyan Izraelben bebörtönzött palesztin terroristák nevét tette fel a túszok szabadulásáért cserében elengedendők listájára, akik, tettük súlyosságára való tekintettel Izrael számára elfogadhatatlanok.
Netanjahu hivatala azt közölte,
a kabinet addig nem ül össze, amíg a közvetítők nem értesítik Izraelt arról, hogy a Hamász elfogadta a megállapodás minden elemét.
A tárgyalások ugyanis tegnap is folytatódtak a részletek véglegesítése érdekében. Este, 18 óra után jelentette elsőként az általában igen jól informált Barak Ravid újságíró, az amerikai Axios és az izraeli Walla portálok Közel-Kelet szakértője, hogy a megállapodás lezárult, a nyitott részletkérdéseket is véglegesítették Dohában.
Megállapodott a tűzszünetről Izrael és a HamászA jelenlegi megállapodáshoz vezető tárgyalássorozatot Joe Biden kormánya indította útnak májusban, Antony Blinken külügyminiszter tizenkétszer járt a régióban minden érintettel tárgyalni. Az amerikai külügyminiszter tegnapi búcsúzó sajtótájékoztatóján azt mondta:
„Biztos vagyok benne, és teljes mértékben elvárom, hogy a megvalósítás, ahogy mondtuk, vasárnap megkezdődik”.
Ebben bíznak a túszok családjai is, a Túszok és Eltűnt Családok Fóruma tegnap este a Tel-Aviv-i Túszok terére hívta a lakosságot, jelezve, hogy az ország várja a tűzszüneti megállapodás megerősítését.
Benjamin Netanjahu azonban szélsőjobb partnerei kelepcéjébe került. Gázában még 98 túsz van,
a megállapodás szerint az első 42 napos szakaszban 33 túszt engednek el.
A többiek szabadulását az izraeli hadsereg gázai kivonulása után teszi lehetővé a terrorcsoport. A Becalel Szmotrich pénzügyminiszter vezette Vallásos Cionizmus párt viszont csak abban az esetben hagyja jóvá a megállapodást, ha az első szakasz után a gázai háború folytatódik a Hamász teljes megsemmisítéséig. Szmotrich kérése azonban a megállapodás megszegése lenne, elfogadhatatlan, nem kizárt, hogy Szmotrich pártja, a Vallásos Cionizmus is Ben Gvir Otzma Jehudit pártjával együtt távozik a kormányból. De a The Times of Israel jelentése szerint Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszter, Netanjahu Likud pártjának politikusa is megígérte, hogy lemond, ha Izrael kivonul a Gázai övezet és Egyiptom határa mentén húzódó Philadelphi-folyosóról, mielőtt a háborús célokat elérnék. És izraeli sajtóhírek szerint nem ő az egyetlen likudos, aki ellenzi a kivonulást.
Ennek ellenére az izraeli sajtó egybehangzóan azt írta, pénteken a Netanjahu-kabinet jóvá fogja hagyni a megállapodást.
Eközben tegnap újult erővel folytak a harcok a Gázai-övezetben. A Hamász hatóságok közlése szerint a 468 napja tartó harcok 46707 életet oltottak ki. A palesztin terrorcsoport által elrabolt 251 túszból még mindig 98 a Hamász fogságában van, a terrorcsoport nem közölte, közülük hányan vannak életben.
Kezdődhet a visszaszámlálás?
Maoz Inon izraeli békeaktivista az Al Dzsazíra katari pánarab hírtelevíziónak a világszerte nagy reményeket ébresztő dohai tűzszüneti megállapodás kapcsán azt mondta, továbbra sem világos számára, hogy miért csak most, ezen a héten jött létre a gázai tűzszüneti megállapodás, amelynek vázlatát Joe Biden amerikai elnök 2024 májusában már bemutatta. „A túszok családjai május óta kérdezik: miért vártunk ilyen sokáig, és nem vagyok benne biztos, hogy valaha is választ kapunk”, mondta Inon.
A válasz nehéz, mert ennek a kialakult helyzetnek számos, összetett oka van.
Arról lapunk is többször beszámolt, hogy Biden májusi javaslatát az izraeli kormány is elfogadta, a tárgyalások el is kezdődtek és – legalábbis a közvetítők szerint, sikeresen zajlottak –, a végső megállapodás azonban nem született meg. A Hamász Izraelt, Izrael a Hamászt vádolta a kudarcért. A Hamász és libanoni Hezbollah vezetők célzott likvidálásának tavaly nyári hulláma és a libanoni háború kitörése a gázai tűzszüneti tárgyalásokat is megakasztotta, már csak azért is, mert a gázai palesztin terrorcsoport gyakorlatilag vezető nélkül maradt. Jahja Szinvár gázai operatív vezető lépett a Teheránban likvidált Iszmail Haníje helyébe, aki azon túlmenően, hogy nem volt híve semmiféle diplomáciai megoldásnak, rejtőzködött, ami rendkívül megnehezítette a megállapodás elfogadását. Októberben Szinvár is meghalt egy izraeli légitámadásban (őt nem célzott hadműveletben ölték meg), Gázában a helyét testvére, az ugyancsak kompromisszumképtelen Muhammad vette át, a katari és egyiptomi tárgyalásokon pedig továbbra is a külföldön élő politikai vezetők tárgyaltak. A Hamász helyben maradt gázai és külföldi vezetői között a háború tovább mélyítette a korábban is létező feszültséget, arra semmi biztosíték nem volt és most sincs, hogy a gázai operatív vezetők végrehajtanak egy, a fejük fölött kialkudott megállapodást. A jelenlegi dohai egyezményt, egybehangzó sajtóhírek szerint Muhammad Színvár is jóváhagyta.
A Hamásznak tulajdonképpen nincs választása. Az Irán-Hezbollah-Szíria tengely összeomlásával elsőszámú fegyver és pénzforrása megszűnt. Katar, amely korábban jelentős anyagi támogatást nyújtott a gázai adminisztráció működéséhez, érezhetően besokalt, a térségbeli arab államok pedig újra kezdik elveszíteni érdeklődésüket a palesztin ügy, de főképp a Hamász iránt, azért, mert ők palesztin államot, nem pedig örökös háborút szeretnének. (Azért újra, mert az arab tavasz idején, 2011-ben, majd az ezt követő szíriai polgárháború és az Iszlám Állam elleni harc idején háttérbe szorult a palesztin-izraeli konfliktus és a palesztin államiság ügye.) Az államalapításhoz a 2023. október 7-i terrortámadás után a Hamász végképp szalonképtelenné vált, külső támogatás nélkül pedig nem tud fegyverekhez jutni és tovább harcolni.
Benjamin Netanjahunak sincs más választása, mint elfogadni a dohai alkut, annak ellenére, hogy az rendkívül kedvezőtlen számára, mindemellett semmiféle biztosítékot nem ad arra vonatkozóan, hogy a tűzszünet egy hosszú távú, végleges rendezés kezdete lehet. Maoz Inin, a fentebb idézett izraeli békeaktivista azt is mondta az Al Dzsazírának, reméli, hogy Izrael és a Hamász vezetői leülnek hosszú távú béketárgyalásokra, és a „konfliktuskezelés” helyett a „konfliktusmegoldás” felé mozdítják el a helyzetet. Ha ennek a háborúnak csak a Hamász és az izraeli kormány a nyertesei, az azt jelenti, hogy csak visszaszámoljuk az időt a következő pusztító háborúig”, tette hozzá.
Jelen állás szerint azonban egy ilyen visszaszámlálás kezdetét hozza majd a tűzszünet, hiszen egyik oldalon sincs valós szándék a békés rendezésre. A Hamász eleve nem a diplomácia sikereként, hanem „népünk állhatatos harca eredményeként” üdvözölte a dohai megállapodást, és pontosan tudja, hogy a nemzetközi szereplők számára nem tárgyalópartner a végső rendezés, a palesztin állam létrehozását célzó erőfeszítésekben. A Hamász vagy tovább harcol – beleértve a terrorcselekményeket – vagy megszűnik első számú palesztin erőként.
Benjamin Netanjahu és kormánya az utóbbi hónapokban nyilvánvalóan arra számítva akadályozta minden erővel a tárgyalásokat, hogy majd Donald Trump hivatalba lépésével kedvezőbb helyzetbe kerül. Ez egyelőre nem igazolódott, és Netanjahunak úgy kell tűzszüneti megállapodást aláírnia, hogy látványosan megszegi ígéretét – a Hamász teljes felszámolását nem érte el, a túszokért cserében terroristák ezreit kell szabadon engednie, ami a Gilad Shalit egyezmény óta komoly aggodalmakat kelt Izraelben. Ez a megállapodás semmivel sem kedvezőbb Izrael számára, mint a májusi vagy a decemberi feltételek, a májustól eltelt időben viszont számos izraeli túsz halt meg a fogságban.
Ámde, ha kihátrál – ami aligha valószínű – a megállapodásból, megtartja ugyan szélsőjobb koalíciós partnereit, de elveszítheti az Egyesült Államok támogatását és aligha tudná megakadályozni az izraeli társadalom lázadását.
Ha kormánya széthull, Benjamin Netanjahura börtön vár, folyamatban lévő korrupciós ügyeiben elveszíti mentelmi jogát. A háború kitörése után a kormányfő és koalíciójának támogatottsága a mélybe zuhant, a tavaly nyári látványos Hezbollah elleni fellépés, a palesztin és libanoni terrorista vezetők sorozatos likvidálása nyomán újra nőni kezdett a belé vetett bizalom. Egy előrehozott választáson azonban nem tudna újra győzni, a tavaly őszi utolsó felmérések szerint koalíciója még a jelenlegi felállásban sem tudna többséget szerzeni. Ámde azóta sok túszról derült ki, hogy nincs életben, és most sem tudni, hogy hányat kapnak vissza élve, ami tovább rontja Netanjahu kilátásait.
Mindezek fényében leginkább az valószínűsíthető, hogy újabb visszaszámlás kezdődik. Nem kizárt, hogy a tűzszünet és túszalku első fázisa végrehajtását elkezdik, de a teljes rendezésig nem jutnak el, mert az sem a Hamásznak, sem Netanjahunak nem érdeke.
A katonai erő nem ellenszer a terrorra
Izrael 2005-ben vonult ki a Gázai övezetből. Azóta négy izraeli hadművelet volt a Hamász uralta enklávéban: 2006, a Nyári eső hadművelet, 2008-ban az Öntött ólom, 2012-ben a Felhőoszlop (ez csak légicsapásokat jelentett a Hamász létesítmények ellen, szárazföldi műveletekkel nem társult), 2014-ben az Erős Szikla. Minden korábbi hadművelet után az izraeli hadsereg azt közölte, megsemmisítette a Hamász katonai infrastruktúráját, de a palesztin terrorcsoport minden esetben, viszonylag rövid idő alatt újraszervezte képességeit, és minden alkalommal megerősödve lépett színre.
