Tegnap zárult annak a jogszabálytervezetnek a társadalmi vitája, amely a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozások nyilvántartásával, engedélyezésével a Nemzeti Népegészségügy Központot bízza meg, a szexuális felvilágosításra továbbra sem adva lehetőséget – írja szombati, lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP). Egyben kiemeli, a rendelet életbe lépésével elvileg megnyílna a lehetőség a civil szervezetek előtt foglalkozások tartására, de ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is így legyen, módosítani kellene a tervezeten.
A CKP megállapítja, hogy a tervezet szerint az engedélyezett program alapján csak az tarthatna foglalkozást, aki a szervezet munkavállalója. A civil szervezeteknek azonban szinte soha nincs olyan munkavállalójuk, aki ilyen foglalkozásokat tart: a hozzáértő foglalkozásvezetők a legtöbbször önkéntes munkában, esetleg – pályázati forrás esetén – megbízási vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban végzik a felvilágosító tevékenységet.
„Nem életszerű, hogy egy orvos vagy egy informatikai szakember munkaviszonyt létesítsen egy civil szervezettel azért, hogy főfoglalkozása mellett tartson néhány iskolai foglalkozást – arról nem is beszélve, hogy erre a szervezeteknek nincs is fedezete. Még a Magyar Vöröskereszt is szakképzett önkéntesekkel (orvosok, védőnők, mentőtisztek, pedagógusok, táplálkozási szakemberek) végzi egészségfejlesztési tevékenységét”
– áll a közleményben.
A Civil Közoktatási Platform feltételezése szerint ez a szabály azért került a rendeletbe, hogy biztosítsa a szervezet felelősségvállalását a foglalkozástartóért. Ez azonban – állapítja meg a CKP – más módon is megoldható lenne. A CKP társadalmi egyeztetésre beküldött javaslatai a következők:
egyetért azzal, hogy a szervezeteknek felelősséget kell vállalniuk azokért, akik programjaikat megvalósítják, és ezért valamilyen szerződésese kapcsolatra van szükség. Azonban ez a munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony mellett lehetne az önkéntes szerződés, a megbízás vagy az egyszerűsített foglalkoztatás. A személy előéletével kapcsolatban pedig meg lehetne követelni ugyanazt, amit a magánszemély programengedélyeztetők esetén: feleljen meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 44/A. §-ában foglalt feltételeknek.
a rendelet szabjon észszerű határidőt a nyilvántartásba vételi kérelmek elbírálására. Erre annál is inkább szükség van, mert a foglalkozások sokszor pályázati támogatásból, szabott határidővel valósulnak meg.
felvilágosító programoknál, beszélgetéseknél nem mindig lehet előre megtervezni a pontos tematikát, a használandó segédanyagok is változhatnak. Így a mellékletből maradjon ki a 4.4 pont (A programnak be kell mutatnia a végrehajtás során alkalmazott tevékenységeket és módszereket; tematikáját, érintett témaköreit; a használni kívánt ismeretátadási segédanyagokat, valamint, hogy azt milyen kontextusban kívánja használni és az miért releváns szakmailag).
a rendeletbeli felsorolás egészüljön ki a szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel kapcsolatos programokkal, akár azonos, akár más nyilvántartásért felelős szerv megnevezésével.
A közlemény felidézi, három és fél évvel ezelőtt került be a köznevelési törvénybe az a rendelkezés, hogy csak olyan civil szervezet vagy magánszemély tarthat a köznevelési intézményekben szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, akit az erre kijelölt szerv nyilvántartásba vesz.
A fiatalok katasztrofális tájékozottsága és mentális állapota ellenére azonban ez idő alatt nem voltak ilyen foglalkozások, mivel ilyen nyilvántartás nem készült.
