Az Orbán-kormány tavaly szeptemberben visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló korábbi határozatát, amely arról rendelkezett, hogy a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és fenntartásába kerül az intézmény. A visszavont határozatban rögzített időpont szerint a Józsefvárosi pályaudvar helyén felépült új, régóta üresen álló emlékközpontnak 2019. december 31-ig kellett volna megnyílnia. Az EMIH csak a kiállítás elkészülte után vehette volna tulajdonába az ingatlant.
Tavaly szeptember óta nagy a csend, nem tudni, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az épületkomplexummal.
„Nincs információm arról, hogy azóta történt volna bármilyen fejlemény” – mondta lapunknak Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, aki egy személyben a Páva utcai emlékközpontot működtető kuratóriumnak is a vezetője. Tavaly októberben Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Grósz Andorral, de – mondta a Mazsihisz elnöke – ennek a megbeszélésnek nem a Sorsok Háza volt a témája és a célja.
Ha megszólítják, akkor nem zárkózik el, de a Mazsihisz elnökének nincs szándékában akár a kormányzattal, akár az EMIH-el tárgyalásokat kezdeményezni a Sorsok Háza jövőjéről. „Jelen pillanatban nem ez a fő feladatunk, saját magunkat kell erősítenünk és fejlesztenünk” – fogalmazott. Grósz Andor ugyanakkor fenntartja azt a javaslatát, amiről 2023 nyarán beszélt a Népszavának. Szerinte lehetséges alternatíva lenne a helyzet megoldására, ha a Sorsok Háza „egy már meglévő és jól működő intézmény”, a Páva utcai központ fennhatósága alá kerülne.
Újra bonyodalom van a Sorsok Háza körül, Schmidt Mária kikopott, az Orbán-kormány nem adja oda a kétmilliárd forintotMegkérdeztük Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, neki van-e bármifajta tudása arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált: „nincs”.
Köves Slomó amúgy tavaly azt mondta lapunknak, előzetesen nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a kormány elveszi tőlük a Sorsok Házát. Az utóbbi években nem volt érdemi egyeztetés az EMIH és a kormány között. Az EMIH mindenesetre 2021-re elkészítette a kiállítás részletes koncepcióját, a rabbi sajnálatosnak tartaná, ha a „megvalósításra váró tervek örökre a fiókban maradnának”.
Márpedig pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a tervek nem fognak megvalósulni, ahogyan Grósz Andor javaslata sem. „Az 1291/2024. (IX. 19.) kormányhatározat egyértelműen fogalmaz a Sorsok Háza kapcsán. Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között” – fogalmazott a Miniszterelnökségi Sajtóiroda lapunknak küldött válaszában.
A hivatkozott kormányhatározat abban a tekintetben valóban egyértelmű, hogy az EMIH mégsem kapja tulajdonba az intézményt, a Sorsok Háza jövőjéről azonban nem rendelkezik.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszából ugyanakkor az a következtetés adódik, hogy a kormány elengedte a Sorsok Házát.
Eredetileg Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a projekt gazdája, a Sorsok Házának elvileg 2014-ben kellett volna megnyílnia. Ekkor még az épület se volt kész, és a kiállítás tartalmáról is élénk viták folytak. A Mazsihisz arra kérte a miniszterelnököt, hogy állítsa le a Sorsok Háza-projektet, mert annak „történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel”. Lázár János, aki abban az időben Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt, ígéretet tett arra, hogy a zsidó szervezetek jóváhagyása nélkül nem nyílik meg az emlékközpont.
A Sorsok Háza épülete időközben elkészült – erre mintegy 7,5 milliárd forintot költött az állam, az állagmegóvás és őrzés korábbi adatok szerint évi 80 millió forintba kerül –, a patthelyzetet viszont nem sikerült feloldani.
Lázár János (már minisztereként) elunta az évek óta tartó várakozást, és 2017 őszén kijelentette, ha záros határidőn belül nem születik konszenzus a kiállítás tartalmáról, akkor egyéb funkciót keresnek az épületnek.
A kormány végül más megoldással próbálkozott, és egy évvel később, 2018 őszen átadta a Sorsok Házát az EMIH-nek, de – mint azt láthatjuk – ez sem vezetett eredményre. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válasza alapján egyértelmű, hogy a kudarcért a zsidó szervezeteket teszi felelőssé a kormány.
