Nem gondolom, hogy az idei magyar központi írásbeli felvételi a korábbiaknál nehezebb lett volna, de akadtak olyan feladatok, ahol el lehetett veszíteni 1-2 pontot – nyilatkozta a Népszavának a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja. Schiller Mariann szerint a feladattípusok nem érhették váratlanul a gimnáziumba felvételiző diákokat, ugyanakkor előfordult, hogy egy-egy feladat leírásában voltak pontatlanságok, valamint a hatodikosok szövegértési feladatai között található egyik novellát (Nagy Lajos: A víziló) sem tartja jó választásnak, nem minden diák jöhetett rá, hogy a szöveg egy paródia.
Január 18-án, szombaton több mint 68 ezer diák írt központi írásbeli felvételit magyar nyelvből és matematikából, a nyolcadikosok mellett hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedikesek is.
A központi felvételit a középiskolák mintegy fele írta elő. Az írásbelin magyarból és matematikából is 50-50 pontot lehetett szerezni.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) már szombaton közzétette a náluk megírt felvételi dolgozatok átlageredményeit: tavalyhoz képest magyarból és matekból is csökkentek az átlagpontszámok. A hatodik osztályosok magyar felvételijét az elmúlt évek legnehezebbjének tartották, ebből a tárgyból idén átlagosan 28,6 pontot, tavaly 30,7 pontot értek el az AKG-ban vizsgázó hatodikosok. Ettől függetlenül az AKG tanárai nem nevezték inkorrektnek a feladatsorokat, véleményük szerint a kilencedik évfolyamra felvételizők átlagai nem nagyon fognak eltérni a tavalyitól.
Eredmény február 7-én
A középfokú felvételi eljárás január 28-án a pótló írásbelikkel folytatódik, ezen azok a diákok vehetnek részt, akik alapos indokkal nem tudtak részt venni a január 18-ai vizsgán. A 2024/2025-ös tanév rendje szerint a központi írásbelit szervező intézmények február 7-én értesítik a tanulókat az eredményekről. A szóbeli felvételi vizsgák március 3-a és 20-a között lesznek.
Az idei felvételi abban más, hogy több intézményben elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, illetve behívni szóbelire, akik az írásbelin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot: a “klasszikus” négyéves gimnáziumi képzésre jelentkezőknél ez 50 pont, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknél 70 pont a 100-ból.
Több gimnázium már szigorított, követelmény lett a tankerületi „ajánlás” a felvehető diákokat érintőenSchiller Mariann ostobaságnak nevezte ezeket az ponthatárokat, amellyel feleslegesen stresszelik a diákokat és a szülőket. Úgy vélte, a központi írásbeli egyébként is egy “versenyvizsga”, amelynek lényege, hogy az adott iskolába felvételiző diákok egymáshoz képest milyen pontszámokat érnek el, ebből a szempontból szerinte az is mindegy, hogy az átlageredmények hogyan alakulnak. Hozzátette, elvben előfordulhat, ha egy-egy intézményben szigorúan veszik a központi ponthatárokat, ott kevesebb diákot vehetnek fel. Ugyanakkor, mint a Népszava megírta, van olyan iskola, ahol jelezték: adott esetben azokat a diákokat is behívhatják szóbelizni, akik az “elvártnál” kevesebb pontot érnek el az írásbelin.
