2025. januártól Románia is tagja a schengeni térségnek, így a magyar-román határon már nincs utasellenőrzés. Hogy ez így lesz, azt tudható már jó ideje, ezért is meglepő, hogy a lapunkhoz eljutó információk szerint a határszakasz 12 közúti és öt vasúti átkelőjén eddig szolgáló útlevélkezelők nem tudják még, hol folytatják pályájukat.
A januárig Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében útlevélkezelőként dolgozó rendőrök közül többeket megkerestünk, ám ők – fegyelmezett közszolgaként – nem kívántak nyilatkozni, azt azonban nem cáfolták, hogy egyelőre nem tudják, hol szolgálnak majd. Az érintettek hozzátartozói viszont név nélkül ugyan, de elmondták, hogy az előzetes megbeszéléseken olyan állásajánlatok kerültek szóba, amit a volt útlevélkezelők jelentős része – várhatóan – nem fogadhat el, mivel a lehetséges új szolgálati hely távol van otthonuktól, s az utazással vagy ott lakással járó költségeket csak részben fedezné a munkaadó. Egyébként az említett határszakaszon felszabaduló útlevélkezelőket – ismereteink szerint – a létszámgondokkal küszködő szerb és ukrán határátkelőkre vezényelnék, illetve a rendőrkapitányságokra irányítanák, ahol ugyancsak gond van az utánpótlással.
„Tudja mi a különbség Magyarország és Románia között? Hát ez!”Éjfélkor megszűnt az ellenőrzés a magyar-román határonMegkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy megtudjuk, mi a tervük a magyar-román határon felszabadult munkaerővel. Elsőként arra voltunk kíváncsik, hogy összesen hány ember szolgált a megszűnt határátkelőhelyeken, s közülük hánynak a munkájára számítanak a továbbiakban is?
Az ORFK-tól kapott válasz azzal indul, hogy
„az átkelőhelyeken dolgozó állomány létszáma nem nyilvános adat”.
(Más forrásból úgy tudjuk, hogy hozzávetőleg 400-an dolgoztak az immár szabaddá vált átkelőkön, vagyis ennyi rendőrségi alkalmazottnak kellene másutt munkát ajánlani.) Az ORFK levele így folytatódik: „A rendőrség biztosítja valamennyi munkatársának a továbbfoglalkoztatás lehetőségét… mindenki lehetőséget kap a megszűnő feladatai helyett más feladatok ellátására, olyan területen, amire a rendőrségnek a továbbiakban szüksége van. Az érintett személyi állomány új szolgálati helyének, illetve beosztásának kijelölésekor maximálisan törekszünk a szervezeti és egyéni érdekek összehangolására.”
Arra viszont az ORFK válasza nem tért ki, hogy a román határon eddig szolgáló útlevélkezelők közül hányan kerülnek a szerb vagy az ukrán határra, és hányan a rendőrkapitányságokra. Azt is kérdeztük, hogy az otthonuktól milyen messzire lehet tartósan elvezényelni a román határon felszabadult rendőröket, és milyen utazási és lakhatási támogatásra számíthatnak az új helyre ingázók. Szerettük volna megtudni, hogy erről eddig milyen tárgyalások folytak az érintettekkel és az alapján a múlt év végéig a román határon szolgáló kollégák hány százaléka marad a rendőrség kötelekében. Arról is érdeklődtünk, hogy aki nem tudja elfogadni a kínált állást, az milyen végkielégítésre jogosult. Ám ezekre a kérdésekre az ORFK nem kívánt válaszolni.
Határtalan túlzás
A magyar soros elnökség érdemeként beszélt Orbán Viktor kormányfő tegnapi értékelőjén arról, hogy Bulgária és Románia a schengeni térséghez csatlakozott. Magyarország kétség kívül erősen szorgalmazta a két ország schengeni csatlakozását, a végső döntést pedig a múlt év végén, épp a magyar elnökség idején hozták meg, de a kép ennél árnyaltabb. Miként arra az Európai Bizottság is emlékeztetett, a légi- és tengeri közlekedésben már tavaly márciustól a schengeni zóna része Bulgária és Románia. Azt pedig már a múlt év elején biztosra lehetett venni, hogy a szárazföldi határok ügyében 2024-ben dönt az EU.
Az ORFK levele némiképp meglepően zárult, ugyanis abból kiderül: „Az átszervezéssel kapcsolatban egyelőre még nem jelent meg jogszabály, így konkrét intézkedésekre sem került sor”. Ebből arra következtethetünk, hogy a román határon felszabaduló rendőrök eddig semmilyen érdemi ajánlatot nem kaphattak. Hogy jelenleg hol dolgoznak, esetleg szabadságon vannak-e, s meddig tart ez az állapot, arra se kaptunk választ.
Megkerestük az ügyben Pongó Gézát, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkárát, s ő azt mondta: nem tudja, hogy eddig milyen megbeszélések folytak a román határon felszabaduló kollégákkal. A rendőrség korábban azt ígérte az érdekképviseletnek, hogy mindenkinek ajánlanak megfelelő munkát. Hogy az érdemi tárgyalások miért nem kezdődtek el már korábban, annak a főtitkár sem tudta az okát.
