panasz;Magyar Helsinki Bizottság;Építési és Közlekedési Minisztérium;

Tarr Zoltán - Korábbi felvétel

- Megtámadta a minisztériumi elbocsátását Tarr Zoltán felesége

A Magyar Helsinki Bizottság segítségével szeretne jogorvoslatot kapni.

Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, Tarr Zoltán felesége, amiért azonnali hatállyal elbocsátották a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumban betöltött állásából - tájékoztatott közleményében a Magyar Helsinki Bizottság, amely a felmentett osztályvezető jogi képviseletét látja el a munkaügyi eljárásban.

A közleményben emlékeztetnek, hogy Jékely Bertát érdemtelenségre hivatkozva bocsátották el, miközben valójában a vélelmezett politikai meggyőződése miatt rúgták ki a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjének feleségét. Jékely Berta 1998 óta köztisztviselőként, majd kormánytiszviselőként dolgozott. 2024. december 18-án már mint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Műemléki Főosztály Műemléki Nyilvántartási Osztályát vezető kormányfőtanácsos az ügyfélkapun értesült arról, hogy azonnali hatállyal lefokozták kormánytanácsosnak, elveszítette osztályvezetői megbízatását és elvették tőle fizetése felét. Másnap pedig ugyanígy, ügyfélkapun keresztül kapta meg az azonnali elbocsátásáról szóló döntést is - emlékeztetett a MHB.

Előzőleg Bátonyi Pétert, a szintén műemlékvédelemben dolgozó volt kormányfőtanácsost menesztették és jelentették fel, amiért ő feltárta, miképp rombolja szét az Orbán-kormány korrupciós célok mentén a magyar műemlékvédelmet. Jékely Berta ezt követően megosztott egy Bátonyival kapcsolatos szakmai támogató felhívást a Facebookon. Úgy gondolta, ebből nem lehet baja, hiszen nem politikai, hanem szakmai véleményt fogalmazott meg, ráadásul a Facebook-oldalát csak az ismerősei láthatták - tudatták a közleményben.

Csakhogy az Orbán-kormány már tavaly júniusban kiadta az ukázt Deák Krisztina helyettes államtitkáron keresztül, hogy  „minisztériumi dolgozókként kerüljék a kormányzati szándékkal ellentétes megnyilvánulást a közösségi platformokon”. Értsd: a kormányt dicsérni szabad, bírálni nem.

A Magyar Helsinki Bizottság leszögezte: „A véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan védett alapjog, amit csak szűk körben, célhoz kötötten és arányosan lehet korlátozni. Igen, a közszolgák szólásszabadsága szűkebben van megvonva, mint a legtöbb munkavállalóé, de szó sincs arról, hogy totálisan és önkényesen korlátozni lehessen.”

Miután Jékely Bertával szemben a véleménye miatt mégis a legsúlyosabb munkajogi szankciót alkalmazták, az MHB szerint magától értetődő elvárás, hogy a munkaadó világosan és egyértelműen jelölje meg, milyen vétséget követett el a munkavállaló. Ahogyan arra is lehetőséget kellene adni, hogy a munkavállaló védekezhessen az érdemtelenség vádjával szemben, ettől csak nagyon kivételes esetben lehet eltekinteni. Valamint azt is indokolni kellett volna, miért mindjárt az azonnali felmentést választották, miért nem például a fegyelmi eljárást. Itt ezt sem tették meg. „Sokat elárul a rezsim működéséről, hogy Deák Krisztina azzal magyarázkodott Jékelynek, hogy még őt, a helyettes államtitkárt is kihagyták a döntésből” - jegyezte meg a bizottság, felidézve, hogy Lázár János azt állította, átszervezés volt Jékely elbocsátásának tényleges oka, csakhogy ennek semmiféle jele nem volt látható az osztályon.

A minisztérium eljárása egyértelműen jogsértő volt, ezért Jékely Berta a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz. Bírósághoz csak utána fordulhat, ha itt nem kap jogorvoslatot. A jogsértés kimondása mellett elmaradt jövedelme megtérítését és kártérítést kér - tájékoztattak.

Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Jékely Berta jogi képviselője az ügyet úgy kommentálta: „Civil jogvédő szervezetként nem ez az első ügyünk, amikor valakiket közéleti állásfoglalásuk vagy politikai véleményük miatt bocsátanak el önkényesen. A kölcseys gimnáziumi tanárokat vagy a kollégái mellett kiálló Szert Boglárkát is mi képviseltük, és Bátonyi Péter is a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele. A rezsim egyrészt igyekszik megtorolni a bátor kiállást, másrészt visszarettenti azokat, akik tenni akarnak azért, hogy tisztességesebb és igazságosabb országban élhessünk. Biztató, hogy ennek ellenére egyre többen győzik le félelmeiket, és nem nyugszanak bele az igazságtalanságba”.

A 2026 végéig szóló, nemrég hatályba lépett új intézkedési csomagban a családon belüli erőszakról szó sem esik.