– Az Egyesült Államok kilépése az Egészségügyis Világszervezetből (WHO) hatalmas öngól, mert a fertőző betegségek nem ismernek határokat, itt nem értelmezhető a külön út – mondta lapunknak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője. Donald Trump amerikai elnök bejelentését a virológus végtelenül káros politikai húzásnak tartja. Hozzátette: sajnálja, hogy a világ látszólag a szeparáció felé fordul, ez a járványoknak csak segítség. Arra a kérdésre, hogy milyen Magyarországot érintő következménye lehet a lépésnek, azt felelte: nem tudja a választ, de
a globális egészségügyi programok finanszírozásának csökkenése a globális kockázat növekedést jelenti, azaz így közvetve mi is nagyobb rizikónak leszünk kitéve a fertőző betegségek terjedésekor.
A Belügyminisztérium nem érzi illetékesnek magát, hogy véleményt alkosson az ügyben.„Elektronikus úton a Belügyminisztériumhoz érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy feltett kérdései megválaszolása nem tartozik a tárca illetékességébe” – közölte a Népszavával a Pintér Sándor vezetésével működő, egészségügyért felelős tárca. Arról érdeklődtünk, várható-e, hogy az USA-hoz hasonlóan Magyarország is kilép a WHO szervezetéből? Mit gondolnak a bejelentésről? Lehet-e hatása az USA kilépésének, és ha igen, mi az európai illetve a hazai közegészségügyre?
Kína bírálta az Egyesült Államok kilépését a WHO-ból, Németország megpróbálja lebeszélni róla Donald Trumpot– Az amerikai döntés egyben azt is jelenti, hogy a Trump-adminisztráció szakít a globális szolidaritás gondolatával – mondta Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának egykori elnöke, tanácsadója lapunknak – holott a világon nagyon sok olyan probléma van, amelynek megoldásáról nem lehet pusztán csak nemzeti keretben gondolkodni, dönteni. Például a járványok, kórokozók elleni küzdelemben szinte esélytelenek lennénk, ha pusztán az egyes nemzeti kormányokra bíznánk a védekezést. Beszélt arról is, hogy a WHO 2024-2025. évi, kétéves költségvetése 6,83 milliárd dollár. Ennek kevesebb, mint 20 százaléka a tagdíjbevétel, a többi önkéntes hozzájárulás, jórészt célhoz kötött programokra. Az USA a teljes költségvetés 18 százalékát adja, ezzel nincs az első helyen, mert a németek valamivel többet vállalnak. A szervezet a tagdíjak arányát a következő hat évben 50 százalékra akarja növelni, éppen azért, hogy a WHO működése kevésbé függjön az adományoktól.
Kökény Mihály azt is hozzátette:
a WHO-ból nem lehet csak úgy kilépni, az elnök döntését a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, ha ez megtörténik, még legalább egy évig tart a folyamat, és ezalatt még az USA-nak fizetnie kell a tagsági díjat, azaz a kilépést legkorábban 2026 januárjára véglegesíthetik.
Addig pedig születhet valamilyen kétoldalú együttműködési megállapodás. A további együttműködés reményét a WHO is jelezte Trump bejelentésére kiadott reagálásában. Mint írták: az Egyesült Államok 1948-ban a WHO alapító tagja volt, és 193 másik tagállam mellett azóta is részt vesz a WHO munkájában, irányításában. Több mint hét évtizede a WHO és az USA számtalan életet megmentett, megvédte az amerikaiakat és minden embert az egészségre leselkedő veszélyektől. Emlékeztettek arra is, hogy együtt vettek véget a himlőnek, és együtt tettek sikeres lépéseket gyermekbénulást a felszámolására. Az amerikai intézmények hozzájárultak a WHO eredményeiből, és részesültek belőlük.
A WHO nem pusztán az egyik erős finanszírozóját veszítheti el, de a kilépésével megszakadhat az amerikai járványügyi és betegség megelőzési hivatallal (CDC) valamint az élelmiszer és gyógyszerügyi hatósággal (FDA) is a kapcsolata. Mindkét intézménynek kulcsszerepe van a globális egészségbiztonság fönntartásában – írta a Science egy hete, amikor világ vezető tudományos folyóirata pontokba gyűjtötte, mivel járhat az amerikai kilépés. A cikk közvetlen következményként említette, hogy az amerikai járványügyi központ sem férhet majd hozzá a WHO által begyűjtött adatokhoz.
