Csaknem egy hónappal a Bundestag-választás előtt kissé csökkent a Kereszténydemokrata Unió (CDU/CSU) támogatottsága, míg Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a második helyre zárkózott fel az Alternatíva Németországért (AfD) mellé - derül ki a YouGov nevű kutatócég méréséből, amelyet a Die Welt ismertetett.
Az intézet 1858 választásra jogosult választópolgár körében végzett felmérése szerint a CDU/CSU támogatottsága az előző héthez képest két százalékponttal csökkent, így most 28 százalékon áll. Az AfD szintén két százalékpontot veszített, amivel 19 százalékra süllyedt. Az SPD viszont egy százalékpontot erősödött, így szintén 19 százalékos támogatottságot ért el, ezzel holtversenybe került a szélsőjobboldali párttal. A Zöldek támogatottsága egy százalékpontot emelkedett, így jelenleg 15 százalékon állnak, ami a legmagasabb YouGov által mért eredményük 2024 áprilisa óta.
A kisebb pártok támogatottsága változatlan maradt: a Sahra Wagenknecht vezette baloldali populista formáció, a BSW hat százalékon áll, amivel bejutna a Bundestagba - a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Linke viszont egyenként 4 százalékos tábort tudhat maga mögött, így kiesnének a törvényhozásból.
Ezek az eredmények alapján egy CDU/CSU és SPD koalícióhoz lennének elegendőek, a kereszténydemokratáknak és a zöldeknek nem lenne meg a többsége. Az AfD-vel való együttműködést mindegyik párt kizárta.
A választásra jogosultak jelentős része, alig egyharmada, még nem hozta meg végleges döntését. A megkérdezett választásra jogosultak mindössze 30 százaléka adott határozott választ arra, hogy már elköteleződött. A bizonytalan szavazók döntésképtelenségének több oka is van a felmérés szerint:
79 százalékuk úgy érzi, hogy egyik párt sem képviseli őket megfelelően;
75 százalékuk szeretné megvárni, hogyan alakulnak az események a választás előtt;
70 százalékuk nem érzi magát kellően tájékozottnak a döntés meghozatalához.
A felmérést január 17. és 20. között végezték online, és a 2194 megkérdezett közül 1858 fő válaszolt.
Németországban 2025. február 23-án tartanak előrehozott szövetségi választásokat, amelyeket a kormánykoalíció felbomlása tett szükségessé. A válság közvetlen előzménye Olaf Scholz kancellár és Christian Lindner FDP-s pénzügyminiszter közötti vita volt, amely a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról alakult ki. A nézeteltérések odáig fajultak, hogy Scholz menesztette Lindnert a kabinetből.
Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártja valamennyi minisztere benyújtja lemondását. A lépés a kormány parlamenti többségének elvesztéséhez vezetett.
Az események eredményeként Olaf Scholz kancellár 2024. december 16-án bizalmi szavazást kezdeményezett a Bundestagban, amelyen azonban nem kapta meg a szükséges többséget. Az eredmények után Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök feloszlatta a Bundestagot, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt.
CDU-CSU vita a Zöldek szerepe miattTöbb ezren tüntettek az AfD ellen, késve kezdődött a szélsőjobboldali párt kongresszusa