„Nézze, a változtatások számunkra olyanok, mintha az alkalmi munka tehernövekedése lenne a benzin, amit a szilvásunkra locsoltak, a 120 napos munkavállalási korlátozással pedig még a gyufát is utánadobják. Valahogy igyekszünk megoldani, de egyáltalán nem tudom, lehet-e és főképp van-e értelme. Néhány éve a multinacionális vállalati körből kilépve menekültem ebbe a közegbe és kezdtem bele a gazdálkodásba, de nem tudom, lehet-e ezt tovább csinálni. Őstermelők vagyunk, nem egy nagy gazdaság, 25 hektáron működünk, de lehet, ennek is vége. Meglátjuk mit tudunk kihozni ebből” – mondta elkeseredetten egy neve mellőzését kérő, békési szilvaültetvényen gazdálkodó. Sokkal feldúltabban beszélt – szintén csak név nélkül – egy szabolcsi almával foglalkozó nagygazdaság tulajdonos-vezetője. „Ezt kivel egyeztették?” – kezdte. „Mert a szakmával biztos nem. Semmit nem lehetett erről hallani. Én a két ünnep között értesültem róla, és egyszerűen lefagytam. Egészen elképesztő változtatás. Kalkulációink szerint nálunk a szüreti szezonban, csak emiatt, a kiadások mintegy 4 millió forinttal ugranak meg. Nekünk ez hatalmas pluszteher. Ki kell találnunk, erre milyen válaszokat adunk. Talán a korábbiaknál kevesebb embert felveszünk állandó szerződéssel, de ez sokba kerül. Komolyan ekkora bajban van a költségvetés, hogy ilyen aprópénzért is lehajolnak?” – zárta gondolatait.
Az indulatos szavakat az idei költségvetést megalapozó adótörvények részeként elfogadott, az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) két formáját jelentősen befolyásoló passzusok, valamint az emelkedő adóterhek váltották ki.
Eszerint február 1-je után a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő napi közteher mértéke a tárgyhóban érvényes minimálbér 0,5 százalékáról 0,75 százalékra emelkedik, míg az alkalmi munka esetében a minimálbér 1 százalékáról 1,5 százalékra növekszik. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy
a napi adó tételei az előbbi esetben a 2024. évi 1300 forintról 2200 forintra, míg utóbbinál 2700-ról 4400 forintra ugranak.
Ezzel még nem értek véget a változások, mert akad egy szigorítás, ami nem a költségeket, hanem a napi munka elszámolási keretét érinti. Így július 1-től arra is figyelnie kell a munkáltatónak, hogy a munkavállaló egy adott évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akár idénymunkáról, akár alkalmi munkáról van is szó. Eddig munkáltatónként lehetett éves szinten 120 napot dolgozni, nem adódtak össze a napok. A változások leginkább a mezőgazdaságot, azon belül is a gyümölcs- és zöldségágazatot érintik, ahol az időkorlátozás a közterhek növekedésénél is nagyobb gondokat okozhat majd. Legalábbis így gondolja Apáti Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Úgy véli, az alkalmi munkavállaló 120 napja a későbbiekben nyilván nem az év első felében fog elfogyni, hanem jellemzően az év második felében. Ez pedig az ágazatban éppen a zöldségek, de még inkább a gyümölcsök intenzív betakarítási időszaka. Emellett a feldolgozóiparban is ekkor van csúcson a szezon, hiszen alapanyag májustól novemberig van. Egyelőre számomra rejtély, hogy hogyan fogjuk megoldani ezután a betakarítást – folytatta. Nem tudom, hogyan találunk majd embert, aki nemcsak hajlandó lesz leszedni a gyümölcsöt, de lesz hozzá elegendő munkanapkerete is. Most sem válogatnak, hiszen alig akad munkaerő – tette hozzá. A zöldségek és gyümölcsök jó részénél a betakarítás időszaka 1–3 hónap, ilyen rövid időre állandó munkaerőt felvenni aránytalanul sok adminisztrációval és költséggel járna. De még ha a szándék meg is lenne az ágazatban, a munkások döntő részénél egyszerűen megoldhatatlan, hogy állandó szerződést kössenek velük. Ugyanis a zöldség-gyümölcs termesztésben, valamint a feldolgozóiparban döntően olyanok dolgoznak, akik körében hatalmas a fluktuáció, azaz munkába állnak ugyan, de ha találnak egy kicsivel is jobb lehetőséget vagy egyszerűen megunják a munka monotonitását, akkor egyik napról a másikra továbbállnak.
A magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezésére alkalmasSzavai szerint az idénymunka vagy alkalmi munka napi nettó bére országrésztől, munkától, ágazattól függően 12–20 ezer forint. Erre a tételre fizetik majd a 2200 vagy 4400 forintos napi közterhet. Ez a nettó bérre vetítve 14–28 százalékos járulékteher. Az állandó foglalkoztatás esetén a nettó bérre vetített adó- és járulékteher esetükben 70 százalék lehet. Ezek alapján állandó munkaszerződést kötni ilyen közegben óriási kockázat, költség- és adminisztrációs teher. Ezért volt jó az ágazat számára az EFO eddigi rendszere, mert a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő, erősen szezonális jellegű munkavégzést szinte csak így lehetett kezelni – fogalmazott.
A közterhek növelésével kapcsolatban jelezte, hogy ezek a mezőgazdasági idénymunka költségeit jellemzően 5–8 százalékkal, az alkalmi munkavállalásét pedig 10–15 százalékkal emelik.
Ám ez csak az egyik oldal, mert végre kell hajtani a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak 9, illetve 7 százalékos béremelését is. Mindezek együttesen egy gazdaságban a hektáronkénti költségeket 50–200 ezer forinttal emelik úgy, hogy a hektáronkénti termelési költség – gyümölcsfajtól, ültetvénytípustól függően – jellemzően 1,5–7,0 millió forintra tehető a nagy élőmunka-igényes ültetvényeken. Kérdésünkre, hogy ez kigazdálkodható-e, a szervezet elnöke úgy vélte, hogy egy korszerű, jó színvonalú ültetvényben, illetve gazdaságban a pluszköltségeket vállalják, mert nincs más lehetőségük, de ezt csak a profit terhére tehetik. Rámutatott, hogy a piac nem önköltség alapján képez árat, hanem a kereslethez mért – rövid távú – kínálat alapján. Ha ez bőséges, akkor alacsonyak az árak, amennyiben szűkösség tapasztalható, úgy magasabbak az árak. A kereslet jobban kiszámítható, rövid távon hellyel-közel stabil. A kínálatot pedig döntően az időjárási tényezők mozgatják a legjobban. Nincs tehát arról szó, hogy – például a termelési költségek növekedése miatt – az árról a termelő döntene. Ezek alapján mindkét változtatás, a tehernövekedés és az időkorlátozás kifejezetten fájdalmas a gyümölcs-zöldség termelők számára –tette hozzá.
Bele kell férniük
Noha a járulékok növelése többletköltségeket okoz, ám úgy vélem, az alkalmi munkára rakódó, az év elejétől megemelt adóterhek a Tiszától nyugatra nem okoznak majd gondot – nyilatkozta lapunknak Raskó György.
Az idénymunkásoknak már most is többet kell fizetni, mint a törvényi előírásban szereplő minimális összeg, azaz az aktuális minimálbér 85 százaléka. Ha csupán ennyit fizetnének egy gazdaságban, akkor egyszerűen nem mennének el az emberek dolgozni. A törvényi minimumnál magasabb összegeket kell számukra adni, különösen, ha szakképesítést igénylő, például traktorvezetői feladatokról van szó. Vagyis ilyen költségek mellett az említett magasabb közterheknek bele kell férniük – véli az agrárvállalkozó. Ezen tételek mellett a megemelt közteher – napi 2200 forint/fő – még a mezőgazdaságban sem jelent akkora terhet. Ezeket a pluszköltségeket egy gazdaság az említett régiókban ki tudja majd gazdálkodni. Véleménye szerint a 120 napos korlátozás sem kellene, hogy kellemetlenséget okozzon. Meglátása szerint nem emiatt nem akad majd munkás kéz, aki a zöldség-gyümölcsösökben dolgozni tudna.
A törvényi minimumnál magasabb napidíjakra a magyar mezőgazdaságban is azért van szükség, mert már a környező országokban is többet fizetnek. Ez Szlovákiában, Lengyelországban, de különösen Ausztriában is így van. Utóbbiban egy 8 órás munkáért már legkevesebb 80 eurót (32 000 forintot) fizetnek. Ha egy gazdaság, különösen a nyugati határhoz közel, de akár a teljes Dunántúlon nem ad ehhez közeli összeget, akkor egyszerűen nem talál embert. Ilyen tételek mellett pedig a magasabb közterheknek bele kell férniük – ismételte meg.
Hozzátette: a drágításnak talán az lehet a jó oldala, hogy a termelőket fejlesztésre ösztönzi, és nagyobb fokú lesz a gépesítés, az automatizálás, netán a robotok használata.
Ezekkel ugyanis sok esetben az amúgy is szűkösen élő munkaerő kiváltható, s bár költséges beruházásokról van szó, ám Raskó szerint ezek az egyik leggyorsabban megtérülő fejlesztések a mezőgazdaságban is.
