A tagállamokat tömörítő Tanácsban az Európai Bizottság által kiadott éves jogállamiság jelentéshez kapcsolódóan tartottak vitát kedden Brüsszelben. A tárgyalás része volt annak a vitasorozatnak, amely során megtárgyalják az egyes tagállamok jogállami helyzetét, különös tekintettel a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás szabadsága, a korrupció elleni harc és a civilek helyzetének ügyeire. A mostani alkalommal Magyarország mellett a román, szlovén és portugál helyzetről folytattak eszmecserét.
A zárt ülést követő sajtótájékoztatón a decemberben kinevezett jogállamiságért felelős biztos, az ír Micheal McGrath úgy nyilatkozott,
a Bizottság nyitott a párbeszédre a magyar kormánnyal, és a célok megfeleléséért - vagyis a befagyasztott mintegy 19 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáért -, szeretne párbeszédet a magyar kormánnyal.
A politikus inkább szeretné látni, hogy az EU-s pénzek elérik a tagállamokat, de szerinte ehhez meg kell felelnie a világos és következetes elvárásoknak. A pénzek felszabadításához vezető út azoknak a reformoknak a végrehajtása - többek között korrupcióellenes és átláthatósági szabályok javításával -, amelyeket az EU 2022 decemberében fogalmazott meg.
Az úgynevezett hetes cikkes eljárás kapcsán - amely végén akár a magyarok szavazati jogát is elvehetnék, ha a tagállamok egyhangúlag megállapítják, hogy Magyarországon rendszerszinten sérül a jogállam -, fennálnak az aggályok.
A korábban a befagyasztott összegből eddig csak mintegy tízmilliárd eurónyit szabadítottak fel 2023 decemberében, miután a magyar kormány igazságügyi reformját elégségesnek ítélte a Bizottság. Azóta viszont a magyar kormány újra hozzányúlt a Bírósági rendszerhez, többek között az alaptörvény módosításával tavaly év végén a bírók kinevezésének szabályait átalakítva. A bírósági szervektől pedig egy négyoldalú megállapodást kényszerítettek ki, a bírósági dolgozók fizetésemeléséért cserébe. Idén januárban az Országos Bírói Tanács érvénytelenítette a megállapodást, így még nem került pont az igazságszolgáltatás elleni legújabb csata végére.
Brüsszelben arra számítanak, hogy Orbán Viktor nem vétózza meg az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításátA Népszava megkérdezte McGrath biztost, mit gondol a legújabb reformról, amelyet a korábban vállalt kötelezettséggel ellentétben, megfelelő konzultáció nélkül fogadtak el. A biztos szerint figyelemmel kísérik a reformokat, és majd a folyamat végén kiértékelik az eredményeket, amelyek az idei jogállamisági jelentésben is szerepelni fognak, és elismételte, hogy a Bizottság nyitott a párbeszédre a magyar kormánnyal.
Adam Szłapka, az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország európai ügyekért felelős minisztere is felhívta a figyelmet, hogy
Magyarországnak be kell tartania a szabályokat.
A korrupcióval vádolt lengyel politikus ügye viszont szerinte inkább lengyel-magyar ügy, és nem került szóba a keddi tárgyaláson. Magyarország ugyanis a korábbi lengyel miniszter-helyettes, Marcin Romanowskinak adott menedékjogot decemberben, és a magyar kormány már bejelentette, hogy nem fogja végrehajtani az európai elfogatóparancsot, amely komoly hullámokat vert a lengyel-magyar kapcsolatokon.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az ülést követően úgy nyilatkozott, tárgyalnak a Bizottsággal annak a migrációról szóló bírósági ítéletnek a végrehajtásáról, ami miatt Magyarország naponta egymillió eurós bírságot fizet. Az Európai Unió Bírósága még 2020-ban állapította meg, hogy a migrációról szóló magyar törvények nem felelnek meg az uniós szabályoknak, ám az ítéletet azóta se hajtotta végre hazánk, ezért tavaly júniusban rekordbírságot kaptunk, kétszáz millió euróra büntetett meg a bíróság, amely minden egyes nap további egymillió euróval növekszik. Az összeg immár jócskán négyszázötven millió euró fölött jár, de még mindig nem tett látható lépéseket a magyar kormány a végrehajtásért.
Orbán Viktor: A liberálisok utolsó mentsvára Brüsszel, ez Mordor vidéke, a Sötét Nagyúr ide vette be magátA magyar miniszter kifejtette a magyar jogállamiság helyett szerinte többet kellene foglalkozni az EU-s intézményekben lévő korrupcióval. Arról nem nyilatkozott, hogy a korábbi uniós biztos és korrupcióval vádolt EP-képviselők ellen már folyik büntetőeljárás Belgiumban, amíg például számos magyar korrupciógyanús ügyben érdemi eljárás nélkül zárják le az ügyeket.
Az EU-ban tavaly hozott úgynevezett migrációs paktum kapcsán a magyar miniszter újságírói kérdésre elmondta, nem fogják végrehajtani az EU-s törvényt, és bár tavaly december végéig ki kellett volna dolgozniuk egy tervet, mivel ez a kormány szerint a nemzeti érdekkel ellentétes, ezért nem is kívánnak megfelelni az uniós követelményeknek.
