A Balti-tenger, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala használatáért a hajózási vállalatoknak díjat kellene fizetniük, hogy fedezni lehessen a tenger alatti kábelek védelmének jelentős költségeit – mondta el Észtország védelmi minisztere szerdán a Reuters beszámolója szerint.
A NATO a múlt héten bejelentette, hogy fregattokat, járőröző repülőgépeket és drónokat vezényel a térségbe, miután több alkalommal is hajók megrongálták a tenger alatt húzódó vezetékeket. A megnövekedett esetszámok miatt a nyugati országok szabotázsakcióra gyanakodnak.
Hanno Pevkur védelmi miniszter közölte, hogy a járőrözés mellett további lépéseket is fontolóra vesznek a kábelek védelmére, például olyan érzékelők telepítését, amelyek képesek észlelni a tengerfenéken húzott horgonyokat, illetve burkolatok vagy védőfalak építését a vezetékek köré. Ezek az intézkedések azonban jelentős költségekkel járnak, és akár az érintett országok, akár a kábelüzemeltetők fedezik azokat, végső soron a fogyasztóknak kell megfizetniük magasabb adók vagy közüzemi díjak formájában.
Egy nap alatt két vezeték is megrongálódott a Balti-tenger mélyén Külső behatás okozhatta a kárt a szivárgás miatt leállított Finnországot Észtországgal összekötő Balti-tengeri gázvezetékenPevkur szerint egy másik lehetőség az lenne, hogy különadót vetnének ki a Balti-tengeren közlekedő hajókra, amelyet nyolc NATO-tagállam, valamint Oroszország határol. „Képzeljük el, hogy amikor a repülőtérre utazunk, a jegyár tartalmazza a leszállási és repülőtéri díjakat. Ehhez hasonlóan, elképzelhető, hogy hamarosan a Dán-szoroson való áthaladásért is fizetniük kell a hajózati vállalatoknak, mintegy biztosítási díjként a kábelek védelmére” – fogalmazott Pevkur. Hozzátette, hogy több lehetőség is napirenden van, és az érintett országoknak közösen kell megoldást találniuk.
A brit székhelyű Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság adatai szerint évente körülbelül 150 tenger alatti kábel rongálódik meg világszerte. A Balti-tenger sekély vizében futó távközlési-, táv- és gázvezetékek különösen sérülékenyek a rendkívüli hajóforgalom miatt – egyes becslések szerint naponta akár négyezer hajó is áthalad a térségben.
Három orosz harci repülőgépet tartóztattak fel a britek és a németek a Balti-tenger felettA svéd hatóságok hétfőn lefoglaltak egy máltai zászló alatt közlekedő hajót a Lettország és Svédország között futó kábel megrongálódásával összefüggésben. Ez az eset az elmúlt évben történt négy hasonló incidens egyike, amelyek az Észtország és Finnország között húzódó áram- és távközlési vezetékeket is érintették.
Pevkur szerint bár a hivatalos vizsgálatok még zajlanak, az esetek sorozata arra utal, hogy az orosz árnyékflotta hajói összehangolt akciót hajtanak végre. „Amikor látjuk, hogy ezen hajók mind Oroszország árnyékflottájának részét képezik, még ha különböző zászlók alatt is hajóznak, egyértelművé válik az összefüggés” – mondta.
Moszkva viszont azzal vádolta a nyugati országokat, hogy bizonyítékok nélküli állításokat fogalmaznak meg az incidensekkel kapcsolatban.
Orosz árnyékflotta többcélú felhasználással